Nekünk nem Escoffier-nk, Paul Bocuse-ünk van, hanem Dobos C. Józsefünk, Gundel Károlyunk, Gundel Jánosunk és hogy egy kortárs vendéglőst említsünk, akinek sokat köszönhetünk: köztünk van Rosenstein Tibor is, aki meghatározó alakja a budapesti gasztronómiának, a vendégül látásnak. A családnevével fémjelzett étterem immár 27 éve megrendíthetetlen bástyája a magyar és a "nemkóser" zsidó konyhának. Ez a példás, értékteremtő vendéglő ugyanannyira kedvence a magyar családoknak, akik sóletért vagy rántott borjúlábért érkeznek, mint a nálunk vendégeskedő világsztároknak, akiket a koordinátoruk egyből a Mosonyi utcába irányít, ha az autentikus magyaros konyhát próbálnák ki.
Tibor gyakorlatát a Margit-szigeti Nagyszállóban töltötte annak legendás érájában, dolgozott a Makk VII Vendéglőben, a Harmat étteremben, főzött nagymamái születési helyén, Nagykőrösön, de dolgozott pecsenyesütőben is, majd jött a legendás Kispipa, aztán már sajátként a Kürtös Ételbár, és 1996-ban már maga a Rosenstein Vendéglő.
Igazi családi vállalkozás ez, tényleg mindenki kiveszi a részét a munkából, élen Robival, Tibor fiával és menyével Timivel, a piték művésznőjével. Az unokák cseperednek, az üzlet és a munka nem áll le, az étterem egy igazi állócsillag, dobogó szíve pedig a most 80 esztendős Rosenstein Tibor. Isten éltesse, Tibi bácsi!
