A mai BÁV jogelődjét, a Magyar Királyi Zálogházat még 1773. augusztus 23-án alapította Mária Terézia, így a cég 250 éves múltjával hazánk legrégebben alapított, jogfolytonosan működő vállalata. Bár a cég kezdetben Pozsonyban működött, székhelyét az élénkebb gazdaság miatt hamarosan Budára, a Vízivárosba helyezte. A „hivatalos” zálogház megalapításának célja elsősorban az uzsorahitelek visszaszorítása volt, a kölcsönök feltételeit is szigorúan szabályozták, és bár elsősorban a szegényebbeket célozták, már kezdetben sem volt szokatlan, hogy a tehetősebb rétegek is igénybe vették a szolgáltatásokat.
A cég rohamosan fejlődött, ezért többször is székhelyet változtattak, míg 1903-ra elkészült a Központi Zálogház csodás épülete a Kinizsi utcában.
A cég rohamosan fejlődött, ezért többször is székhelyet változtattak, míg 1903-ra elkészült a Központi Zálogház csodás épülete a Kinizsi utcában.
Ez az épület már hosszú évek óta üresen áll, virtuálisan azonban benézhetünk a csodás helyszínre. A BÁV jogelődje, a Magyar Állami Zálogházak a múlt század elején hozta létre az Állami Árverési Csarnokot, amelynek célja az értékesítés mellett az volt, hogy a nagyközönség kiállítások keretében is találkozhasson a műtárgyakkal.
Az első művészeti aukciót 1920-ban tartották, és Horthy Miklós is részt vett rajta.
Az első művészeti aukciót 1920-ban tartották, és Horthy Miklós is részt vett rajta.
A II. világháború utáni változások a BÁV-ot sem kímélték. A cég 1952-től Bizományi Állami Vállalat néven folytatta munkáját, és egyedüli vállalatként foglalkozhatott műkereskedelemmel hazánkban. A háború utáni szűk esztendőkben emellett sokféle használt cikkel is kereskedtek, a legfontosabb ezek közül a ruházati cikk, például a szőrme volt. Országos hálózat épült a bizományi boltokból, bár a zálogfiókok száma fokozatosan csökkent.
A BÁV-nak ekkoriban Budapesten két kiemelt boltja volt, a Bécsi utcában és a Szent István körúton. A körúti, korábban kávéházként funkcionáló helyiséget az 50-es évek elején szerezte meg a vállalat.
A cég jelképe 1957 óta a milói Vénusz, ezt láthatjuk a saroküzlet fölött ma is.
A cég jelképe 1957 óta a milói Vénusz, ezt láthatjuk a saroküzlet fölött ma is.
A BÁV jelenlétének alapvető szerepe volt abban is, hogy a közeli Falk Miksa utca mára műkereskedelmi központtá nőtte ki magát, ahol a galériák, a régiségboltok egymás közvetlen szomszédságában helyezkednek el.
A vállalat a rendszerváltást követően részvénytársasággá alakult, 2001 óta zártkörűen működő részvénytársaságként működik. 2007-ben a Bécsi utcai, 2022-ben pedig a Szent István körúti üzletük újult meg. Jelenleg a BÁV az ország legnagyobb zálogházhálózata, kereskedelmi, zálogüzletággal és Becsüs Akadémiával.
Az idén 250 éves vállalatról két izgalmas kiállítás is megemlékezik.
Az idén 250 éves vállalatról két izgalmas kiállítás is megemlékezik.
A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum emeleti kiállítóterében november 26-ig nézhetjük meg a BÁV történetéről szóló, Ha a tárgyak mesélni tudnának című tárlatot, ahol a vállalat mindennapjairól szóló dokumentumok mellett az eredeti, Mária Terézia által aláírt alapítólevelet is láthatjuk, és végigkövethetjük a műtárgy-kereskedelem főbb trendjeinek változását is.
November 12-ig egy másik kiállítást is láthatunk a témáról, a BÁV legnagyobb, ikonikusnak számító, Szent István körúti üzletében. A Falk Miksa utca sarkán elhelyezkedő boltot 2022-ben alakították át teljes egészében, a legmodernebb igényeknek megfelelően. A 800 négyzetméteres, háromszintes aukciósház és galéria a vállalat megújulását jelképezi, és igyekszik a fiatalabb műgyűjtőket is megszólítani.
A legmodernebb technológiával felszerelt kiállítótérben most a 250 éves a BÁV kiállítást tekinthetjük meg. Az itt látható 250 tárgy öt közgyűjteményből, a Nemzeti Múzeumból, az Iparművészeti Múzeumból, a Nemzeti Múzeumból, a Szépművészeti Múzeumból és a Hadtörténeti Múzeumból érkezett, és vásárlás vagy adományozás útján, a BÁV közvetítésével került a gyűjteményekbe. A rangos válogatásban olyan alkotások szerepelnek, mint Székely Bertalan Önarcképe, Johann Georg Hann ezüst levesestálja, Zsolnay tárgyak, csodás bútorok vagy éppen Aba-Novák Vilmos Körmenet című, az 1930-as évek elején készült festménye.
Források:
