Keresés EN

Ez is érdekelheti

Látnivalók és kultúra

A nyakában hordta a sebész a fejből kioperált golyót – 80 éves a Sziklakórház

A II. világháború alatt és után gyógyítottak benne, de kutatták itt a tífusz ellenszerét is, volt bunker, raktár és színház, 16 éve pedig múzeum.

Látnivalók és kultúra

Álomotthon kevesebb mint 4 forintért – A budapesti Lottóházak története

Augusztus 28-tól – közel 50 év után – újra nyerhetünk lakást a lottón. Bár a mostani sorsoláson szereplő kőbányai penthouse elképzelhetetlen luxust jelentett volna a szocializmus alatt, a Lottóházakban található öröklakások egykor igazi álomotthonok voltak a társbérletekben kucorgó budapestiek számára. Bár fényük mára kissé megkopott, mindenképpen érdekes színfoltjai a városnak.

A Szerencsejáték Zrt. és az OTP Bank közös nyereményjátékának hála egy 100 milliós kőbányai penthouse-t sorsolnak ki a jelentkezők között 2024 tavaszán. A két cég egyébként hosszú közös múltra tekint vissza, 1950-től ugyanis az OTP keretei között működött a Sportfogadási és Lottóigazgatóság, a Szerencsejáték Zrt. elődje, csak később került állami tulajdonba.

Bár Budapesten hosszú hagyományai vannak a lottózásnak (ebben a cikkünkben mutattuk be a témát), az első „modern” sorsolásra csak 1957 elején került sor. A siker óriási volt, több mint másfél millió (3 forint 3 fillérbe kerülő) szelvény érkezett a lottóhúzásra. Ráadásul mindenki nyert, nemcsak az a 7 játékos, akiknek már első alkalommal 4-es találata lett, de az állam is, a szerencsejáték segítségével ugyanis 

javítani lehetett az 56 utáni depresszív közhangulaton, és némi pluszbevétel is keletkezett.

javítani lehetett az 56 utáni depresszív közhangulaton, és némi pluszbevétel is keletkezett.

Sőt, a lakáshoz jutást is támogatta a játék, ugyanis havonta tárgynyereményeket sorsoltak ki, a főnyeremény pedig egy-egy álomotthon volt. Bár ezek az ingatlanok a szocialista realizmus jegyében épültek, a házgyári lakások és panelek korában a megszokottnál jóval magasabb minőséget képviseltek. Hideg és meleg vízzel, központi fűtéssel, sok esetben beépített konyhával várták a legszerencsésebbeket.

Annyiban nincs új a nap alatt, hogy már az 50-es években sem volt túl sok esélye a budapestieknek saját lakást szerezni a magas ingatlanárak miatt, ám a lehetőségeket emellett a szigorú szocialista szabályozás is szűkítette. A lakást általában a párt utalta ki, az átlag városi ember társbérletekben kucorgott többedmagával, a hiánygazdaság évei alatt pedig nemhogy tisztességes otthont, de jóval alapvetőbb dolgokat sem lehetett beszerezni.

1957-től 1973 végéig lehetett ingatlant nyerni a lottón, először csak kiválasztott új lakásokat, a sikeren felbuzdulva azonban később teljes „Lottóházak” épültek. Az akció országos volt, 250 sorsoláson 24 házban összesen 505 darab öröklakás, illetve 224 darab nyaraló talált gazdára. Balatonalmádiban teljes üdülőtelep épült a nyertesek számára, ahova testvéroldalunk, a We Love Balaton is ellátogatott. A lakások egyébként nemcsak több méretben és alaprajzzal készültek, de 

egyeseket bebútorozva, másokat bútor nélkül sorsoltak ki, a legszerencsésebbeknek pedig teljesen berendezett otthon és egy vadiúj Moszkvics is jutott.

egyeseket bebútorozva, másokat bútor nélkül sorsoltak ki, a legszerencsésebbeknek pedig teljesen berendezett otthon és egy vadiúj Moszkvics is jutott.

A lakásokba nem minden esetben a nyertesek költöztek be, akadt olyan, aki áron alul váltotta pénzre a nyereményt, de olyan is, aki másik lakásra cserélte, mert szeretett volna hamarabb beköltözni, hiszen a Lottóházak lakásait gyakran még az építkezés közben sorsolták ki, és előfordult, hogy csúszott az átadás. Sajnos mára egyre kevesebb „eredeti” lakó él a Lottóházakban. Néhányukkal még 2011-ben, Játék a tér címmel készült film, mely nagyon szerethetően mutat be olyan átlagembereket, akiket egyszer életükben átlagon felüli szerencse ért.

Az első budapesti Lottóház a Margit körút 27. alatt található. Az egykori Mártírok útján, egy saroktelken Dúl Dezső tervei alapján 1959-re készültek el a lakások, emeletenként egy-egy garzon és két-két többszobás otthon.

Nem messze ettől az épülettől találjuk a Frankel Leó úti „Ottóházat”, amelynek feliratából sokáig hiányzott a szókezdő L betű. Egyesek szerint egyszerűen leesett és eltűnt, mások szerint ellopták, egy szóbeszéd szerint pedig a betűnek akkor veszett nyoma, amikor a sokáig ebben a házban lakó Orbán Ottó kiköltözött, így a hiányos felirat az ő nevének állít emléket. Ez volt egyébként a hetedik Lottóház a városban, összesen 39 lakás van benne. Mosókonyha és tárolók is kapcsolódtak a házhoz, hátrafelé pedig csinos kert helyezkedik el körülötte, az előtér medencéjében valamikor állítólag víz is volt. Itt láthatjuk, milyen egy csinosan felújított lakás benne mostanság.

Az első pesti Lottóház a Múzeum körút 9. alatt áll, 

Az első pesti Lottóház a Múzeum körút 9. alatt áll, 

1960-ban vehették birtokba a lakók. Ezt követte a legismertebb, az Iparművészeti Múzeum mellett (Üllői út 3942.) található épület, amelynek átadását Gagarin ünnepélyes látogatásához időzítették, így a tulajdonosok már a saját erkélyükről szemlélhették az űrhajóst szállító autókonvojt. A házban 53 lakás van.

De találunk egy 43 lakásos Lottóházat a Flórián téren is, a Várban pedig bizonyára egyszerűbb volt otthont nyerni, mint venni, így különösen szerencsésnek érezhették magukat a Táncsics Mihály utca 20. lakói, de a Galeotti utca 8. és a Dezső utca 5. ingatlanjai is a szerencsejáték nyertesei számára készültek, a Hegyalja úton, a Hunyadi János utcában, a Kárpát utcában és a Baross téren is találunk Lottóházat. Ki tudja, lehet, hogy az OTP és a Szerencsejáték Zrt. közös játéka csak belépő, és hamarosan újra bővülhet majd a számuk.

Cimkék

Hasonló tartalmak

Kultúra

Gazdátlan tényrakások – Petri-tér

Petri György író, költő és esszéista pályafutása során kritikusan figyelte meg a társadalmat, és írásain keresztül próbálta megérteni annak változásait. Petritől mindig is távol állt az intézményesülés. A szabályokat, a kötelezettségeket megkérdőjelezte, és inkább a sajátos meglátásait követte. A PIM kurátorai úgy gondolták, hogy Petri életművét és az általa képviselt „kívülálló életérzést” nem tehetik az intézmény falai közé egy hagyományos kiállítótérbe, ezért a múzeum kertjéből nyíló egykori Károlyi Étteremben, ma raktárban tekinthető meg a kiállítás.

Kultúra

Dokumentumfilm hetek 2024: Szerelempatak

A 2024-es Doku7 filmfesztivál keretében olyan filmeket hoznak el a szervezők, amelyek az embert és az ő saját valóját, egyéni környezetét ábrázolják, különféle kultúrák, nációk és élethelyzetek vonatkozásában.

Kultúra

Világjáró előadássorozat: India

India varázslatos világába nyerhetünk betekintést a Világjáró előadássorozat első alkalmán, március 6-án, a Márai Sándor Művelődési Házban. A szinte kontinens méretű országot, a maga ezerszínű kultúrájával Elter Károly előadásában ismerhetjük meg alaposabban.

Neked ajánlott

A