Keresés EN

Ez is érdekelheti

Látnivalók és kultúra

A nyakában hordta a sebész a fejből kioperált golyót – 80 éves a Sziklakórház

A II. világháború alatt és után gyógyítottak benne, de kutatták itt a tífusz ellenszerét is, volt bunker, raktár és színház, 16 éve pedig múzeum.

Látnivalók és kultúra

Bejártuk a 150 éves Margitszigeti Nagyszállót

Különleges túra keretében tekinthettünk be az idén 150 éves Ensana Grand Margitsziget épületébe. A vacsorával egybekötött sétán a pincétől a padlásig, Arany Jánostól Cristiano Ronaldóig kalandoztunk a másfél évszázados Margitszigeti Nagyszállóban.

Éppen a fővárossal egyidős, idén 150 éves a Margitszigeti Nagyszálló. A jelenlegi tulajdonos Ensana Health Spa Hotels egész éves ünnepségsorozattal készül az évfordulóra, ennek része a hosszúlépés. járunk? sétája is, amely hamarosan a nagyközönség számára is elérhető lesz, ősszel pedig megjelenik Saly Noémi a szálloda történetét bemutató könyve is. Mi addig is Saly Noémi várostörténésszel és Merker Dáviddal, a hosszúlépés társalapítójával nézhettünk be a Nagyszállóba. Sétánkat mennyei vacsorával zártuk, és nagyon sokat megtudtunk a hely izgalmas történetéről. 

Kezdetek és legendás lakók

A Margitsziget területe József nádor, majd fia, József főherceg birtoka volt. A jelenleg is ismert városi oázis a 19. században kezdett kialakulni. Nagy változásokat hozott, amikor Zsigmondy Vilmos fúrásai nyomán gyógyforrásokat fedeztek föl a környéken, ekkor épült a mára megsemmisült Margit fürdő is, amelyhez eredetileg nagyobb épületkomplexum építését tervezték. A Margitszigeti Nagyszálló 1873-ban Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz stílusban épült, a fürdővendégek részére.

A fürdőélet nyugalma és a környezet előkelő vendégkört vonzott, a kezdetben 160 szobás Nagyszállóban Türr István és Gyulai Pál is lakott, de többször megfordult itt Arany János, aki a Margitsziget fái alatt írta Őszikék című ciklusát.

A Kisszálló


Ha van Nagyszálló, akkor lennie kellett Kisszálónak is. A József nádor, majd József főherceg kezdeményezte építkezések során a Margit fürdő mellé több épületből álló egységet terveztek, ám ebből csak egyetlen épület készült el, ami ezért a Kisszálló nevet kapta. Bohémek, írók tanyája lett, az 1910-es évekre ódonná és kopottá vált szobái Bródy Sándort, Molnár Ferencet, Krúdy Gyulát is vendégül látták. Arany János egyébként mindkét szállóban megfordult, családjával együtt szívesebben választotta az elegáns Nagyszállót, ha egyedül érkezett, akkor viszont a puritánabb Kisszállóban bérelt szobát.

Panama, háború, árvíz

A főherceg 1908-ban eladta a Fővárosnak margitszigeti birtokát, ám a környék fejlesztésére már nem jutott pénz, így a szállót 1913-ban bérbe adták egy részvénytársaságnak. Innentől óriási korrupciós botrányok sorozata következett, borzolva a korabeli kedélyeket. A részvényesek évekig pereskedtek, majd a Főváros az I. világháború után visszaszerezte a szállodát. A két világháború között jelentős fejlesztések valósulhattak meg, az 1920-as években Wälder Gyula tervei szerint építették át a szállót, a 30-as években pedig harmadik emelet és szanatórium is készült hozzá.

A II. világháborúban az épület súlyosan megsérült, majd pusztító árvizek következtek. A terület olyan súlyos károkat szenvedett, hogy a Margit fürdőt és a Kisszállót is le kellett bontani, a Nagyszálló azonban elkerülte ezt a sorsot, bár a háború romokban hagyta, egy árvíz során pedig beomlott az épület tetejének egy része is. Szerencsére a helyreállítás mellett döntöttek, így a csodás épületet ma a régi fényében láthatjuk. Az újjáépítés óta két nagyobb felújítás történt, 1985–1987-ben, majd 2000-ben.

A Nagyszálló legendás dolgozói

A hotel ma is jóval több a dolgozók számára, mint munkahely, a csapat mindig is a szálló lelke volt. Kezdőként bekerült, majd nyugdíjig maradó alkalmazottakat, vezetőket szinte végig találunk másfél százados történetében. A Kisszálló Aranynak és Hunyady Sándornak segédkező portása, Helyes György vagy Kraszner Menyhért, aki 1918 és 1928 között igazgatta a Nagyszállót, később pedig a Japán Kávéház tulajdonosa lett, meghatározó arcai az elmúlt 150 évnek. De említhetnénk a hotelben három generáción át dolgozó Kunz családot is, vagy éppen azt a portást, aki idős korára elszegényedett, így lett munkatársainak segítségével a szálló utolsó állandó lakója, már az 1980-as években.

Puskás Öcsi, Szukarno elnök és Cristiano Ronaldo lakhelye

A Nagyszálló és a Kisszálló elegáns – vagy kevésbé elegáns, ellenben annál szórakoztatóbb – vendégei között számtalan hírességet találunk. Ha fellapozzuk a középiskolai Irodalom szöveggyűjteményt vagy a történelemkönyvet, akkor a hotel megnyitása óta a tartalomjegyzékben szereplő legtöbb hazai alkotót és politikust megtalálhattuk itt hosszabb-rövidebb időre. Arany János, Vajda János, Bródy Sándor, Szomory Dezső, Molnár Ferenc, Szép Ernő is vendégeskedett itt. 

Az ismert lakók sora a háborút követően is a végtelenségig folytatható. 1960-ban például Szukarno indonéz elnök és népes kísérőserege bérelte ki a hotelt. A legtöbb ismert vendég azonban a sport világából érkezett és érkezik azóta is. Itt készült fel a legendás 6:3-ra az Aranycsapat, a szállóban töltött napjairól éppen a Kunz család egyik tagja emlékezik meg az alábbi videóban:

2021-ben pedig a portugál fociválogatott választása esett a szállóra, amikor éppen Európa-bajnoki címüket igyekeztek megvédeni az az évi Eb-n. A kiemelt vendégek nyugalma és felkészülése olyan fontos volt az esemény során, hogy a hotelt 4 nap alatt teljesen átrendezték, a liftajtóktól a szobák berendezésén át minden portugál nemzeti színekben pompázott. 

A Margitszigeti Nagyszállóban, az Ensana Grand Margitszigetnél 150 éve folyamatosan zajlik az élet, mi pedig nagyon bírjuk az olyan helyeket, ahol felidézhetünk valamit a békebeli Budapest nyugalmából és eleganciájából. Az pedig világviszonylatban is egyedülálló, hogy a város közepén, bő negyedórára a nyüzsgéstől ennyi csendet, zöldet találunk. A dolgozók kedvességét és a csodás, nyugodt hangulatot érezve pedig semmi okot nem látunk arra, hogy ez ne maradhatna ugyanígy még 150 évig.  

Források:


Index.hu

PestBuda.hu
Magyar Nemzeti Digitális Archívum 
Lestyán Sándor: Az „irodalmi portás” irodalmi hagyatéka, Színházi Élet – 1925/46. szám
Mr. Foster kalandozásai Budapesten

Cimkék

Hasonló tartalmak

Kultúra

Gazdátlan tényrakások – Petri-tér

Petri György író, költő és esszéista pályafutása során kritikusan figyelte meg a társadalmat, és írásain keresztül próbálta megérteni annak változásait. Petritől mindig is távol állt az intézményesülés. A szabályokat, a kötelezettségeket megkérdőjelezte, és inkább a sajátos meglátásait követte. A PIM kurátorai úgy gondolták, hogy Petri életművét és az általa képviselt „kívülálló életérzést” nem tehetik az intézmény falai közé egy hagyományos kiállítótérbe, ezért a múzeum kertjéből nyíló egykori Károlyi Étteremben, ma raktárban tekinthető meg a kiállítás.

Kultúra

Dokumentumfilm hetek 2024: Szerelempatak

A 2024-es Doku7 filmfesztivál keretében olyan filmeket hoznak el a szervezők, amelyek az embert és az ő saját valóját, egyéni környezetét ábrázolják, különféle kultúrák, nációk és élethelyzetek vonatkozásában.

Kultúra

Világjáró előadássorozat: India

India varázslatos világába nyerhetünk betekintést a Világjáró előadássorozat első alkalmán, március 6-án, a Márai Sándor Művelődési Házban. A szinte kontinens méretű országot, a maga ezerszínű kultúrájával Elter Károly előadásában ismerhetjük meg alaposabban.

Neked ajánlott

A