Ki gondolná, hogy a Mai Manó Házban egy Arizona nevű mulató működött, miután a fényképészeti stúdiót 1931-ben eladták egy Amerikából hazaérkező házaspárnak,
Ki gondolná, hogy a Mai Manó Házban egy Arizona nevű mulató működött, miután a fényképészeti stúdiót 1931-ben eladták egy Amerikából hazaérkező házaspárnak,
Rozsnyai Sándornak és feleségének, Senger Mariska (Sugár Mici) táncosnőnek, aki később Miss Arizona néven vált ismertté. Az orfeum, melyet később „csodabárként” emlegettek, 1932. december 16-án, pénteken nyitotta meg kapuját a Nagymező utcában, és pillanatok alatt sokkal híresebbé vált, mint a szomszédos Moulin Rouge. Beszédes, hogy Európa akkori egyik legmodernebb mulatójának Sándor Pál Miss Arizona című filmje is emléket állít, amelyben Marcello Mastroianni alakítja a tulajdonost, Rozsnyai Sándort.
„Felöltöztette a lányokat, hogy aztán levetkőztethesse őket”
A mulató megnyitásához filmbe illő, kalandos út vezetett.
A mulató megnyitásához filmbe illő, kalandos út vezetett.
Rozsnyai édesapja először pincérként dolgozott, majd jól meggazdagodott a bukaresti gőzmosodák üzemeltetéséből, később New Yorkban mozi üzemeltetésbe fogott. Legkisebb fia, Sándor zenében nagyon tehetséges volt, 15 évesen a Metropolitan Operaházban volt korrepetitor. Tökéletes zongorajátékára a világhírű karmester, Arturo Toscanini is felfigyelt, csakhogy a családi biznisz befuccsolt, Rozsnyaiék visszaköltöztek Pestre. Sándor a Jardin de Paris nevű mulatóban kezdett dolgozni karmesterként (az állásra eredetileg egy törpét akartak felvenni), és itt ismerkedett meg leendő feleségével, a Jardin táncosnőjével, Sugár Micivel.
Az egyre híresebbé váló művészpár nem érte be Magyarországgal, itáliai turnéra indultak társulatukkal, a Rozsnyai Revüvel, amely 1927-ben lett világhírű. A házaspár, mely az út során nagyon meggazdagodott, 1930-ban a pesti Royal Orfeumban és a Magyar Színházban lépett fel, majd a Moulin Rouge-ban tett látogatásuk után vették észre a szemközti épületet, és kitalálták, rendkívüli mulatót nyitnak Arizona néven.
A névötlet Szomory Dezsőtől jött, aki Miss Arizonának akarta átkeresztelni Micit, mivel „vörös haja a prérik tüzére emlékeztette, szeme szelídsége pedig a sivatagéra”. Ezután Rozsnyainét is mindenki csak Miss Arizonaként emlegette.
A névötlet Szomory Dezsőtől jött, aki Miss Arizonának akarta átkeresztelni Micit, mivel „vörös haja a prérik tüzére emlékeztette, szeme szelídsége pedig a sivatagéra”. Ezután Rozsnyainét is mindenki csak Miss Arizonaként emlegette.
Szilágyi Julianna egykori táncosnő az Arizonában 2013-ban, 91 évesen azt nyilatkozta, Miss Arizona büszke nő volt, aki szerette magát mutogatni. A mulatóban olyan műsorokat adtak, mint például a Fáraó álma, ahol Miss Arizona volt a fáraónő, akit körbeugráltak a táncoslányok. A mulatóban 20-as állandó létszámmal dolgoztak, a fluktuáció viszont nagy volt, mert Miss Arizona gyakran cserélte le a táncosnőit fiatalabbakra. A 25 éves már idősnek számított – persze ez alól a szabály alól egyedül a szépasszony képezett kivételt. Molnár Gál Péter újságíró azt írta róla, Mici olyan madám volt, aki „felöltöztette a lányokat, hogy aztán levetkőztethesse őket”. Megtanította a gyakran nehéz sorsú lányokat viselkedni, incselkedni, fodrászokkal, pedikűrösökkel, manikűrösökkel csinosította őket, de arra mindig is vigyázott, hogy ő legyen az egyetlen dáma az orfeumban. Bár a műsort a férje állította össze, Mici vitte a könyvelést, és ő építette a brandet, tartotta a kapcsolatot a politikailag befolyásos vendégekkel –
állítólag Mussolini lányának, Eddának ajándékozott egy feketepárduc-kölyköt.
állítólag Mussolini lányának, Eddának ajándékozott egy feketepárduc-kölyköt.
„Minden forgott, emelkedett”
De miért volt különlegesebb az Arizona, mint a szomszédos Moulin Rouge? Örkény így írt erről Bubi című elbeszélésében:
„Az Arizona mégis más volt, a szórakoztatóipar nagyüzeme, több száz alkalmazottal, még a pincéje, a gépháza is látványosság. Minden forgott, mozgott, emelkedett. A páholyok liftek voltak, elektromos legyezőkkel, asztali telefonnal, amivel a másik asztalt fel lehetett hívni. A táncparkett forgott, a közepe emelkedett vagy leszállt, a mennyezet bonyolult emelők és csigák rendszerét takarta… Hát azt látni kellett. És micsoda közönség, barátom! Angolok, franciák, németek, olaszok. És a nők – erről jobb nem beszélni. Az ember nem tud utána elaludni.”
„Az Arizona mégis más volt, a szórakoztatóipar nagyüzeme, több száz alkalmazottal, még a pincéje, a gépháza is látványosság. Minden forgott, mozgott, emelkedett. A páholyok liftek voltak, elektromos legyezőkkel, asztali telefonnal, amivel a másik asztalt fel lehetett hívni. A táncparkett forgott, a közepe emelkedett vagy leszállt, a mennyezet bonyolult emelők és csigák rendszerét takarta… Hát azt látni kellett. És micsoda közönség, barátom! Angolok, franciák, németek, olaszok. És a nők – erről jobb nem beszélni. Az ember nem tud utána elaludni.”
A mulatóban olyan technikai megoldásokat alkalmaztak, amelyek a korban rendkívül modernnek számítottak. A lépcső üveglapokból állt, és ahogy rájuk lépett a vendég, felfelé emelkedő, lefelé ereszkedő skálahangsort adott ki minden egyes fok, miközben különféle fények villantak fel. A színpad középen körbe-körbe forgott a zongora körül, a páholyokat oldalt le lehetett süllyeszteni a pincébe, ahol egyedülálló ventilációs rendszer gondoskodott arról, hogy a vendégek ne kapjanak hőgutát. Ha intimitásra vágytak, a kék gombbal teljesen elszeparálhatták a páholyt a nézőközönségtől, vagy diszkréten kisétálhattak a hátsó ajtón. A szeparékban elhelyezett telefonokon a világ bármely pontjára telefonálhattak, de akár a szomszédos szeparéval is cseveghettek.
A mennyezetet úgy alakították ki, mint a csillagos égboltot teliholddal, galambokkal, esetenként hóeséssel. Középen egy csillár lógott, amiről tizenhat varietéhölgy csünghetett le egyszerre, akiket drótkötélen eresztettek alá. Állatokat is szerepeltettek a show-kban, például tevét vagy elefántot.
Az Arizonában nemcsak revütáncosnők, de olyan híres művészek is felléptek, mint Rátonyi Róbert színművész, Alfonzó, Rodolfo vagy Cziffra György zongorista. A mulatóban többször is megfordult Karinthy Frigyes, de ide jártak a kor politikusai is, Szálasi, Gömbös Gyula, ifj. Horthy Miklós, persze leginkább inkognitóban. A legismertebb vendég a walesi herceg volt, de látogatást tett hét feleségével a haidarábádi maharadzsa is.
Állítólag Szántó Gyula Havi 200 pengő fixszel című dala is itt született, nem véletlenül. A hely nagyon drága volt, egy szendvicset 200 pengőért árultak, ami egy havi fizetése volt egy átlagpolgárnak. Ennek ellenére az Arizonában nemcsak a felső tízezer fordult meg, tolvajok, szélhámosok, csalók, provokátorok, ügyetlen zsonglőrök is jártak erre.
A történelem elsodorta
A mulató pontosan a nyitás dátuma után 12 évvel, 1944. december 16-án zárt be. Pedig az Arizona még a háború alatt is nagyon jól ment, de a vendégkör megváltozott, német, olasz tisztek jártak ide, általában egymás után kémkedni. Közülük többen is arra figyelmeztették Miss Arizonát, hogy váljon el zsidó származású férjétől, amit ő soha nem tett meg. 1942-ben egy szörnyű tragédia is beárnyékolta a házaspár életét: fiuk, Lajos, becenevén Pipi a sorkatonai szolgálattól való félelmében, a második behívó kézhezvételekor véget vetett az életének.
Miss Arizona elhatározta, megmenti férjét a rettenetes sorstól, s újra és újra megvesztegette a hatóságokat. Igyekezete ellenére 1944 márciusában a Gestapo mégis elhurcolta Rozsnyait, az utolsó előadást már nélküle tartották meg. Felesége még ekkor is megpróbált megtenni mindent, hogy kiszabadítsa férjét; állítólag felvette a kapcsolatot egy SS-tiszttel, hogy drágakövekért cserébe átadja neki Rozsnyait.
A nő beült az érte küldött fekete autóba, de soha többé nem látta senki. Valószínűleg a Dunába lőtték. Rozsnyai Sándor 1945. február 26-én lelte halálát az oranienburgi koncentrációs táborban.
A nő beült az érte küldött fekete autóba, de soha többé nem látta senki. Valószínűleg a Dunába lőtték. Rozsnyai Sándor 1945. február 26-én lelte halálát az oranienburgi koncentrációs táborban.
Az Arizonából a németek az utolsó csavarig mindent elvittek, csupán egy aranykeretes tükröt hagytak, ami máig őrzi az egykori mulató fényét. A kifosztott helyiséget a felszabadulás után bérbe vette egy eszpresszótulajdonos, aki irodalmi varietéket tartott a már páholyok nélküli, üres mulatóban. A kabarétréfák nem arattak sikert, a varieté bezárt, üzlethelyiség és kiállítóterem lett belőle 1981-ig, amikor Kazimir Károly létrehozta új kamaraszínházát, a Thália Stúdiót. A nyitó előadás a Miss Arizona című darab volt, amely újrateremtette az egykori különleges világot, a csodabár káprázatos miliőjét. Az Arizona egykori helyszínét ma a Thália Színház használja előadásokra.
