Keresés EN

Ez is érdekelheti

Gasztró Budapest

Ellopták Bernátot, a Rengeteg RomKafé főmackóját

Ismeretlenek elrabolták a több száz plüssmackójáról és kiváló forró csokijairól híres Rengeteg RomKafé főmedvéjét.

Budapest

Nőnapi adománygyűjtés Józsefvárosban – Higiéniai eszközökkel segíthetjük a rászorulókat

Adománygyűjtést szervez a Józsefvárosi Önkormányzat nőnap alkalmából, március 5-ig több helyszínen adhatunk le higiéniai cikkeket.

Budapest

Hőhullám a IV. kerületben – Miért mindig Újpesten dől meg a melegrekord?

Az elmúlt hetekben sorra dőltek meg a melegrekordok, sok közülük Újpesten. Ez a kerület lenne a város legmelegebb helye?

budapest

A magyar hajóorvos, aki a Titanic túlélőit mentette, majd soha többé nem szállt tengerre

111 évvel ezelőtt, 1912. április 15-én süllyedt el az akkori világ legmodernebb luxus-utasszállítóhajója, a Titanic, ami előző éjjel egy jéghegynek ütközve olyan sérüléseket szenvedett, hogy menthetetlenné vált. A hajón tartózkodó 2224 emberből 1514 a hullámsírban végezte, a többiek mentőcsónakokban ülve bíztak a jobb sorsban. Amit végül az épp arra járó és a vészjelzést befogó Carpathia hozta el számukra, melynek magyar hajóorvosa, dr. Lengyel Árpád oroszlánrészt vállalt a mentésben.

A Világ című lap 1912. május 18-án megjelent száma tudósított arról a különleges eseményről, mely egy nappal korábban zajlott a Budapesti Orvosi Kaszinóban. Ennek egyik tagja, dr. Lengyel Árpád tartott előadást, melynek témája nem más volt, mint az egy hónappal korábban elsüllyedt luxus-utasszállítóhajó, a Titanic tragédiája, beleértve a túlélők kimenekítését, amiben az orvos és a Carpathia nevű hajó, melyen ebben az időben szolgált, meghatározó szerepet játszottak. Az előadás azért is volt különleges, mert Lengyelt lelkileg annyira megviselték az események, hogy csak ritkán volt hajlandó beszélni róla, mindössze pár szakmai felkérésnek tett eleget. A Világ újságírója kiemelte:

A riportok rég kimerítették a katasztrófa minden részletét, minden szemtanúnak minden szava bejárta a világ sajtóját, dr. Lengyel mégis érdekes dolgokat tudott mesélni, mert ő egészen speciális helyzetből ismerte meg az eseményeket, és meg tudta tenni azt, hogy nem a reflexióit és ujságértesüléseit adta elő, hanem azt mondta el, amit csak a mentőhajó orvosa láthatott és érezhetett. Kivált a mentési akció intim részleteiről és a menekültek állapotáról volt sok új mondanivalója.

A riportok rég kimerítették a katasztrófa minden részletét, minden szemtanúnak minden szava bejárta a világ sajtóját, dr. Lengyel mégis érdekes dolgokat tudott mesélni, mert ő egészen speciális helyzetből ismerte meg az eseményeket, és meg tudta tenni azt, hogy nem a reflexióit és ujságértesüléseit adta elő, hanem azt mondta el, amit csak a mentőhajó orvosa láthatott és érezhetett. Kivált a mentési akció intim részleteiről és a menekültek állapotáról volt sok új mondanivalója.

Dr. Lengyel Árpád 1886-ban született Pilismaróton, iskoláit Esztergomban, majd Budapesten végezte, ahol aztán le is telepedett. 1904-ben belépett a Budapesti Önkéntes Mentőegyesületbe (BÖME), majd 5 évvel később diplomázott a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem orvos szakán, mint gégész. Ezt követően a Szent Rókus Kórházban kezdett dolgozni, mellette pedig mentőorvosként is tevékenykedett. 1912-ben értesült arról, hogy a brit Cunard Line nevű hajózási társaság magyar származású, angolul jól beszélő orvost keres, méghozzá azért, mert akkoriban nagy méreteket öltött az Amerikai Egyesült Államokba való kivándorlás, az utasszállító hajókon pedig sok volt a csak az anyanyelvén megszólalni képes magyar utas. Lengyel jelentkezett az állásra, amit meg is kapott.

Rögtön az első útja, ami egyben az utolsó is volt, a Titanicot sodorta a hajóorvos életébe. A Carpathia utasszállító Fiuméből indult New Yorkba, majd onnan vissza, és ezen a visszaúton fogták be a jéghegynek ütközött Titanic vészjelzését. Mivel a Carpathia három orvosa közül egyedül Lengyelnek volt mentőorvosi gyakorlata, ezért ő kapta a feladatot, hogy a hajóra beemelt túlélőket előzetesen megvizsgálja és elhelyeztesse a sérüléseik alapján. Erről így írt a Világ dr. Lengyel Árpád beszámolója alapján:

A magyar orvost éjféltájban keltették föl azzal, hogy a Titanic veszedelemben van és dróttalan távirattal kért segítséget. Amikor a hajó tisztjei összegyűltek, senki se tartott komolyabb veszedelemtől, mert a Titanic elsüllyedhetetlenségében mindenki bízott. Az alvó utasoknak fogalmuk sem volt, mi történik a hajón, amely eközben a normális sebességét a rendes 12 csomóról a maximális 18 csomóra emelte és igy ment — maga is a legnagyobb veszedelemben — a jéghegyek közé a Titanic segítségére. A hajón minden üres helyet a fölveendő menekülők számára rendeztek be. Rendbehozták a hajó fertőzőkórházát, amelyben akkor egy beteg se volt és ezzel 32 beteg számára készítettek ágyat. A hajó három orvosát szétosztották; mindegyiknek az állomáshelyét a sebesültek és betegek ellátására rögtön berendezték. A konyhában rögtön főzni kezdtek ételeket és meleg italokat. A raktárból minden pokrócot fölhoztak és melegíteni kezdték őket. A gőzfűtést üzembe helyezték és a hajó egész személyzetét szolgálatba állították. Amikor a mentőcsónakok közelébe értek, először csak az egyikből láttak kékes világosságot: annak az egynek volt magnéziumfáklyája, a többit csak apró lámpák világították meg. A legelső csónakból 26 embert vettek föl, majdnem csupa asszonyt és gyereket. A leeresztett kötéllétrákon a meggémberedett kezű-lábu menekültek nem tudtak fölmászni: úgy kellett őket csigákon fölhúzni. A kórház igen hamar megtelt, minden zug tele lett a menekültekkel, — de mindez hétszáznál több embert jelentett, vagyis annyi munkát, hogy a hajó utasai csak délután kaphattak először enni. 

A magyar orvost éjféltájban keltették föl azzal, hogy a Titanic veszedelemben van és dróttalan távirattal kért segítséget. Amikor a hajó tisztjei összegyűltek, senki se tartott komolyabb veszedelemtől, mert a Titanic elsüllyedhetetlenségében mindenki bízott. Az alvó utasoknak fogalmuk sem volt, mi történik a hajón, amely eközben a normális sebességét a rendes 12 csomóról a maximális 18 csomóra emelte és igy ment — maga is a legnagyobb veszedelemben — a jéghegyek közé a Titanic segítségére. A hajón minden üres helyet a fölveendő menekülők számára rendeztek be. Rendbehozták a hajó fertőzőkórházát, amelyben akkor egy beteg se volt és ezzel 32 beteg számára készítettek ágyat. A hajó három orvosát szétosztották; mindegyiknek az állomáshelyét a sebesültek és betegek ellátására rögtön berendezték. A konyhában rögtön főzni kezdtek ételeket és meleg italokat. A raktárból minden pokrócot fölhoztak és melegíteni kezdték őket. A gőzfűtést üzembe helyezték és a hajó egész személyzetét szolgálatba állították. Amikor a mentőcsónakok közelébe értek, először csak az egyikből láttak kékes világosságot: annak az egynek volt magnéziumfáklyája, a többit csak apró lámpák világították meg. A legelső csónakból 26 embert vettek föl, majdnem csupa asszonyt és gyereket. A leeresztett kötéllétrákon a meggémberedett kezű-lábu menekültek nem tudtak fölmászni: úgy kellett őket csigákon fölhúzni. A kórház igen hamar megtelt, minden zug tele lett a menekültekkel, — de mindez hétszáznál több embert jelentett, vagyis annyi munkát, hogy a hajó utasai csak délután kaphattak először enni. 

Lengyel szerény és érzékeny ember volt, aki az előadásában eloszlatott jó pár, a mentés kapcsán született legendát is. Elsősorban azokat, melyek a személyét is érintették. Például azt, hogy a saját szemével látta volna a Titanic elsüllyedését, vagy hogy a menekülőket ő maga húzta ki egyesével a vízből. Mire a Carpathia a helyszínre ért, a Titanic már elsüllyedt, dr. Lengyel pedig csónakba sem szállt, hanem a fedélzeten várt a kimentett túlélőkre. Ugyanakkor az tény, hogy ő volt az első orvos, akivel találkoztak, és akitől az első megnyugtató mondatokat hallhatták a hajótöröttek. 

Dr. Lengyel Árpádból nem vált sztárorvos, aki megmentette a Titanic utasait, elsősorban azért, mert őt magát is nagyon megviselték az események. Bár eleinte tartott még pár, szigorúan szakmai felkérésre megtartott előadást, de egyébként sosem beszélt a Titanic túlélőinek megmentéséről, még családi körben sem. Sőt a trauma olyan mély volt, hogy tengerre sem szállt többé. Az I. világháborúban katonaorvosként szolgált, majd a Beszkárt üzemorvosa lett, és nyitott egy, a betegek körében népszerű magánrendelőt is. 1940-ben hunyt el, 54 évesen, szívroham következtében. És ha úgy vesszük, ezzel még jól is járt, mert apai részről zsidó származású volt, aki ráadásul egy zsidó nőt vett feleségül, a hatalomra került nyilasok pedig nem kímélték a családját, özvegye egy razzia során tűnt el, valószínűleg a Dunába lőtték. 

Az orvos a magyar államtól sosem kapott kitüntetést a Titanic utasainak mentéséért, ellenben a mentőktől megkapta a szakma legnagyobb elismerésének számító vas érdemérmet, és a Titanic életben maradt utasaitól is kapott egy aranyérmet a szolgálataiért. Itthon 2000 után kezdték őt elismerni. Előbb 2008-ban szülőhelyén, Pilismaróton avatták fel az emléktábláját, majd 2015-ben a VIII. kerületi Rákóczi út 11. szám alatti ház falán, ahol a rendelője működött. Végül tavaly egy újabb emléktáblát kapott, ami a Kapás utcai rendelő falán található. A Titanic életben maradt utasait megmentő hős magyar orvos a Fiumei úti sírkertben nyugszik. 

Cimkék

Hasonló tartalmak

Budapest

Budapest és a bűvös 7-es szám

Rejtélyes oknál fogva a 7-es számot misztikus titokzatosság lengi körül. Ezért megnéztük, mi az, ami kötődik vagy kötődött ehhez a számhoz Budapesten.

Budapest

Teljesen átépíthetik a Clark Ádám teret

Bár úgy tűnt, a Lánchíd rekonstrukciójával sok változáson esett át maga a tér is, teljes felújításáról most írtak alá szándéknyilatkozatot

Neked ajánlott

A