A zsinagógák építészete rengeteg sajátosságot hordoz, ezek leginkább a vallási követelményekből és az eltérő kulturális gyökerekből fakadnak. Az épületek elrendezése sokszor centrális, gyakori a kupola alkalmazása, az épület belső terében pedig központi szerepet kap a frigyláda, vagyis a tízparancsolat szimbolikus őrzője.
Európa legnagyobbja: a Dohány utcai zsinagóga
Valószínűleg a Dohány utcai zsinagóga az első, ami eszünkbe jut, amikor kimondjuk a zsinagóga szót. Ez persze nem véletlen, mert az 1859-ben épült, 3000 fő befogadására képes épület ikonikus tornyaival nemcsak a magyarországi zsidóság híres épülete, de Budapest egyik látványossága is. Mivel a 19. századra már elég nagyszámú volt a pesti zsidóság, felmerült a hitközségben, hogy egy méretében és látványában is pazar zsinagógát építsen magának, melynek tervezésére 1850-ben párhuzamosan több építészt is felkértek. Hild József, Feszl Frigyes és Kauser József is készített koncepciókat, de végül a bécsi zsinagóga tervezőjét, Ludwig Förstert bízták meg a Dohány utcai tervezésével. Neki köszönhetjük a kéttornyos, mór jegyekben gazdag épületet, ami ma Európa legnagyobb zsinagógája.
A befogadás szimbóluma: a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga
A Rumbach zsinagóga mellett lehet, hogy már többször elsuhantunk úgy, hogy közben fel sem fogtuk, milyen épületet hagyunk magunk mögött. Ez egyrészt annak tudható be, hogy a zsinagógát hosszú évekig állványok és építési hálók borították, másrészt a Rumbach utcáján sokszor tényleg csak átrohanunk, és mivel az épület egy zárt sorú telken áll, így kevésbé figyelünk fel rá. A zsinagógát az egyik leghíresebb bécsi szecessziós építész, Otto Wagner tervezte, alig 27 évesen, ez az épület volt élete első nagy projektje. Miközben a pesti hitközség megbízott az építészben, a városi tanáccsal nem volt ilyen szerencséje: egészen új szerkezetekkel és technikákkal látta el az épületet, viszont itthon még nem volt olyan szakértő, aki ezeket ellenőrizni tudta volna, ezért a fiatal építésznek személyesen kellett vállalnia, hogy a zsinagóga 150 év múlva is állni fog.
A leginkább hagyománytisztelő: a Kazinczy utcai zsinagóga
Budapestiként a Kazinczy utcába leginkább csak hétköznap délelőtt vagy turistaszezonon kívül merészkedünk be – vagy ha az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar hallgatói vagyunk, mert az utca minden más időszakban hemzseg a turistáktól. A forgalmas és keskeny utca egyik telkén viszont zsinagógaépítészetünk egyik legjellegzetesebb épülete magasodik. A Löffler Sándor és Löffler Béla által tervezett Kazinczy utcai zsinagóga a leginkább hagyománytisztelő, a nagyon szigorú szabályok szerint élő közösség számára készült 1912–1913-ban. A belső teret Róth Miksa által festett ablakok díszítik, az épületegyüttesben pedig nemcsak zsinagóga, de imaház, székház, óvoda, talmudiskola, mészárszék és egy mikve (fürdő) is van.
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
