Sokáig csak a fotókat láttuk erről a mesés helyszínről, de amikor kiszálltunk a kocsiból, alig hittünk a szemünknek, hogy ez a villa nem az argentin vidéken vagy valahol a spanyol tengerparton, esetleg toszkán tájon áll, hanem Leányfalun. A mediterrán, napsütötte hangulat és a tengervíz asszociáció persze nem véletlen: ifjabb Sorg Antal argentin és spanyol utazásain szeretett bele a koloniális villaépítészetbe, így magának is ebben a stílusban emelt otthont. A villa életéből a „kalandos” történetek sem hiányozhatnak, volt szovjet főhadiszállás, a pártvezetők elzárt pihenője, majd Kádár magánnyaralója lett, aki sokszor itt írta alá a halálos ítéleteket, és sétálgatott a hatalmas kertben Aczél Györggyel is. Leányfalu rejtett villája ma kedvelt esküvői és filmforgatási helyszín.
Leányfalui emlékeink eddig az átutazásról, az általános iskolai kirándulásokról és a gyerekkori strandolásról szóltak, de most bejártuk azt a hatalmas tuják és fák között megbújó villát, aminek kertjében és hatalmas tölgyfa asztalánál Kádár János elég sokat időzött – ez volt ugyanis a magánnyaralója. Az épület története nem itt, hanem az 1900-as évek elején kezdődött, amikor is Lingel János bútorgyáros megvásárolta a telket és a parkosítási munkálatok után egy bajor kastélyt építtetett magának. 1938-ban a család túladott az épületen, amit Nagykovácsi Milenkó, az Úttörő Áruház tulajdonosa vett meg, aki nem sokáig élvezte a villát, mert szívbeteg felesége sajnos nem tudott felsétálni a meredek úton – ez tényleg erőpróba kocsi nélkül –, így került a Sorg családhoz.
Sorgék nem voltak ismeretlenek sem a fővárosi polgárság, sem az előkelőségek és a politikusok köreiben, ugyanis idősebb Sorg Antal volt a 20. század egyik legfoglalkoztatottabb építőipari cégének tulajdonosa. Sorg a kőbányai Gergely utcában nyitotta meg műhelyét, ahol később lakását és irodáját is berendezte, és annyira belemerült a városrész építkezéseibe, hogy alig mozdult ki a környékről. Ő építette a Maglódi úton álló Fővárosi Sörfőzde együttesét, a kőbányai zsinagógát, de még a margitszigeti Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodát is. Annyira ismertnek számított, hogy nemcsak családi házakat, aprócska kerítéseket és villákat épített, de jelentős középületek, iskolák, ipari központok és repülőterek is kerültek ki a kezei közül, ráadásul az ország legnevesebb építészeivel dolgozott együtt, mint Árkay Bertalan, Fischer József vagy Hajós Alfréd.
Az építőipari céget persze nem egyedül vitte, segítette benne két fia, ifj. Sorg Antal, aki építész lett, és Sorg Jenő, aki inkább az üzletért felelt. Egyik sem volt olyan lokálpatrióta, mint az apjuk, ráadásul az országot is elhagyták, amikor a II. világháborúban szorult körülöttük a hurok. A mediterrán, koloniális stílusú villát ifjabb Sorg Antalnak köszönhetjük, aki az Argentínában töltött idő alatt annyira beleszeretett a spanyol romantikus stílus modernizált verziójába, hogy miután a 20-as évek végén hazajött Dél-Amerikából, magának is egy ilyen villát szeretett volna építtetni.
A tervek elkészítésével Falus Elek képző- és iparművészt bízta meg, aki nem is annyira egy épületet, hanem egy összművészeti alkotást hozott létre – ehhez egyébként a bajor kiskastélyt teljesen át kellett alakítani. A ma is látható épületet hatalmas, szépen faragott bútorok, kovácsoltvas korlátok és csillárok, súlyos kárpitok, velencei tükrök és számtalan óntárgy díszítette, megtalálható volt itt minden, amitől a család egészen úgy érezhette magát, mintha nemesi származású volna.
„A romantikus, tornyos palota tágas és mégis otthonos belsőt rejtett, ahol csodás egységbe olvadtak a robusztus bútorok, a kovácsoltvas rácsok, a súlyos kárpitok és persze a modern élet olyan kellékei, mint a központi fűtés és az étellift. A kertből pedig nem hiányozhatott a teniszpálya és az autógarázs” – olvasható a Magyar Építőművészet 1943-as számában.
„A romantikus, tornyos palota tágas és mégis otthonos belsőt rejtett, ahol csodás egységbe olvadtak a robusztus bútorok, a kovácsoltvas rácsok, a súlyos kárpitok és persze a modern élet olyan kellékei, mint a központi fűtés és az étellift. A kertből pedig nem hiányozhatott a teniszpálya és az autógarázs” – olvasható a Magyar Építőművészet 1943-as számában.
Mire elkészült a pompában úszó épület, a legifjabb Sorg Antal egy autóbalesetben elhunyt, a szülők pedig nem látták értelmét, hogy továbbra is az országban maradjanak, így a família a lehető leggyorsabban összecsomagolt és elindult a nagyvilágba, egész pontosan Dél-Amerikába. A disszidáláshoz az SS segítsége is kellett, ugyanis csak úgy lehetett elhagyni az országot, hogy színleg letartóztatták és elhurcolták őket a határig.
Ezután az előkelő villát lefoglalták maguknak a szovjetek, majd a háború után, ahogy mindent, ezt is államosították. Először Tildy Zoltán köztársasági elnök nyaralója, majd az állampárt vezetőinek elzárt pihenője lett, egészen addig, amíg Kádár János kisajátította magánnyaralójának. 1956-ban itt volt az a szigorúan titkos találkozó is, ahol a szovjet vezetők és Kádár közösen döntöttek Nagy Imre elrablásáról, a politikus később pedig az oroszlánkarmokkal díszített tölgyfa asztalnál több halálos ítéletet is aláírt. Visszaemlékezések alapján nemcsak ítéletek születtek itt, de Kádár gyakran sétálgatott Aczél Györggyel a kertben és a Duna-parton, sőt, a földre hullott gyümölcsöt is összeszedte, hogy legyen miből pálinkát főzni.
A 90-es években a villából eltűntek az eredeti berendezések, sokáig elhagyottan, omladozva állt, és még az sem volt biztos, hogy kihez kerül majd. Lakossági kezdeményezésre 2003-ban műemlékké nyilvánították, pár éve Amber Bride by Sorg Villa néven esküvői és rendezvényhelyszínként funkcionál, filmes stábok pedig gyakran használják forgatásokra. A valamikori mediterrán és tengerparti villa hangulata egy-egy esküvő alkalmával a mai napig visszaköszön.
Felhasznált irodalom:
