látnivalók és kultúra

szerkesztés

Négy törökfürdő, egy türbe és egy torony – Budapest török kori emlékei

Szerzők

  • Fürdős Zsanett

2022. 09. 12. 15:55

Az egész város egy építészeti skanzen, ahol az ókori római emlékektől kezdve a középkori falakon, a barokk házakon, a historikus és a szecessziós csodákon át egészen a kortárs épületekig mindent megtalálunk. Ebből a sorból Budapest török kori emlékei sem hiányozhatnak, ugyanis a másfél évszázados megszállás nemcsak a pusztításról szólt, és nemcsak szavakat vettünk át tőlük, de Buda is gazdagodott jó néhány épülettel.

Dzsámit és mecsetet a fővárosban már nem találunk, és a rondellák többsége is megsemmisült, de még így is maradt elég emlék, amit felfedezhetünk.

Gül Baba türbéje

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

A girbegurba, színes házakkal teli Gül Baba utcán sétálva egy picit a Balkán napsütötte világában érezhetjük magunkat, ez pedig nem véletlen, ugyanis a macskaköves utcácskáról egy lépcső vezet fel az egyik török kori emlékünkhöz: Gül Baba türbéjéhez. A Margit híd budai hídfőjéhez közeli sírkápolnát a 16. században emelték a török dervis, Gül baba emlékére, aki 1541-ben azért érkezett Budára, hogy egy muszlim kolostort alapítson, ám ez a halála miatt meghiúsult. A sírboltot, vagyis a türbét Mehmed Jahjapasazádé budai pasa emelte, majd később egy kolostor is épült köré, amit Buda visszafoglalása után a jezsuiták keresztény kápolnává alakítottak.

Király Gyógyfürdő

Fotó: Nagy Boglárka - We Love Budapest

Amikor csak elsétálunk a Király Gyógyfürdő meglehetősen ódon épülete előtt, mindig átfut az agyunkon, hogy bármennyire jól is áll neki ez a patina, még jobb lenne, ha végre felújítva állna ott a Fő utcán. A kupolás fürdő építése 1566-ban, Arszlán pasa kezdeményezésére indult, de átadását már nem élte meg, mivel időközben megkapta a selyemzsinórt. Annak ellenére, hogy Budán ma 4 törökfürdő is van, járókelőként csak ezt az egyet tudjuk igazán beazonosítani, mivel a többit mára körbeépítették, a Király fürdő kupoláján viszont még ma is látszik a félhold. A törökök mániákusan tisztálkodtak, fürdőiket rendszerint forrásokhoz építették, a Királynál viszont nem ez a helyzet: nincs saját vízbázisa, a vizet anno vörösfenyőből készült vízvezetéken kapta, ráadásul azért építették ennyire messzire, hogy ostrom alatt is tudjanak fürdeni. 

Rác fürdő

Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest

Elsőre azt mondanánk, hogy ez a hosszú évek óta zárva tartó fürdő egy neoreneszánsz épület, és semmi köze a törökökhöz, de ha egy kicsit kutakodunk a múltjában, akkor látjuk, hogy alapjaiban véve mégiscsak van. Kupolacsarnoka 1572-ben készült el, méretével inkább a kisebb fürdők sorába illeszkedett, de a törökök így is előszeretettel időztek a tereiben, ahol nemcsak fürdőztek, de teáztak, beszélgettek és pihentek is. A fürdő fala itt is a jellegzetes halvány rózsaszín, aminek a titka mindössze annyi, hogy a mesterek téglaport és téglazúzalékot tettek a vakolatba, hogy a fal ellenálljon a vizesedésnek. A ma látható neoreneszánsz hozzáépítést Ybl Miklós tervezte.

Rudas Gyógyfürdő

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

A Rudas a legrégebbi budapesti termálfürdőnk, ami már 1520 óta működik, bár a gyógyfürdőrészét csak a 19. század végén alakították ki. A Gellért-hegy szikláitól néhány lépésnyire helyezkedik el, és a közelében lévő 21 meleg vízű forrás táplálja a medencéket. A nyolcoszlopos csarnokot csak még csodásabbá teszik a kupola színes üvegberakásai, ami az átszűrődő napsugarak miatt pontban délben színesre festi a medence vizét. A török részlegen továbbra is csak keddenként fürdőzhetnek a hölgyek, a többi nap a férfiaké, akik à la natúr élvezhetik a gyógyvíz hatásait. 

Veli Bej Fürdője

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest

Ez az a fürdő, amit talán a legkevésbé ismerünk, de pont ez adja a szerethetőségét is, hiszen emiatt nincs benne zsúfolt hangulat. A Lukács és a Komjádi Uszoda között található épületet 1574-ben építtette Szokollu Musztafa pasa, és a mai napig megőrizte klasszikus törökfürdő jellegét, bár előtte sétálva ez nem látszik. A budai pasa nem véletlenül építette pont ide a fürdőt, ugyanis a terület felhévízi forrásokban bővelkedik, ahol már a rómaiak is előszeretettel táboroztak, míg a környéken már Mátyás idején is volt egy fürdő.

Török kert és Karakas pasa tornya a budai Várban

Fotó: Fürdős Zsanett - We Love Budapest

Némileg kakukktojás ez a helyszín, mert a török hódoltság alatt nem szökőkúttal és rózsákkal teli kert állt a mai Lovarda mögötti területen, hanem egy városrész. Ez az alsó és a felső várfal között húzódott, és egyszerűen csak Újnegyednek, vagyis törökül Jeni mahallének nevezték. Buda visszafoglalása során a negyed megsemmisült, helyére fákat telepítettek, és egészen a 19. század végéig Újvilág-kert néven működött tovább. A nemrég átadott kert azonban a rengeteg rózsával, a mór jellegű szökőkúttal és a fügefákkal egy török városka hangulatát idézi. Itt látjuk Karakas pasa tornyát is, ami nem egy 16. századi, hanem egy nemrég újraépített verzió. 

A budai Várban egyébként több dzsámi, mecset és kolostor is volt a török megszállás idején, ezek mára elpusztultak, és a maradványaikat leginkább a föld alatt találjuk. A rondellákkal és tornyokkal hasonló a helyzet.

Hasonló tartalmak

Admin mode