látnivalók és kultúra

szerkesztés

Az újkori magyar történelem fontos szemtanúja: az Astoria Szálló

Szerzők

  • Wágner Gábor

2022. 05. 20. 9:55

Az idén 50 éves Danubius Hotels egyik zászlóshajója, az Astoria Szálló, melynek 108 éves története érinti az újkori magyar történelem fontos eseményeit, nemegyszer konkrét helyszíne volt azoknak. A cég fél évszázados fennállásának alkalmából mostantól a patinás szállodát megnyitják a nagyközönség előtt is: a hosszúlépés.járunk? városiséta-szervező csapattal közösen elindul a Nem hisztéria! Astoria! nevű séta, melynek első alkalmán mi is részt vettünk.

A város széléből a város közepe

Az 1972-ben alapított Danubius Hotels céghez 1996-ban csatlakozott a patinás Astoria Szálló, ami akkor 82 éves volt, merthogy az I. világháború kirobbanása előtt nem sokkal, 1914. március 14-én nyitott meg – a háború pedig júliusban vette kezdetét azzal, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának. Ez persze nem volt akadálya annak, hogy az Astoria a legnépszerűbb szállóhellyé váljon a fővárosba érkező jómódú utazók körében. A szálloda hamar meg is kapta az Ahsztória gúnynevet, amivel arra célzott a helyi lakosság, hogy aki itt nem vett ki szobát, annak nagyon nehéz volt bejutni a falai közé. 

Fotó: Danubius Hotels

A jelenleg 138 szobás Astoria Szálló – bár lehet, hogy ránézésre ez keveseknek tűnik fel – három épületrészből áll össze, amiket két építész tervezett, egymástól függetlenül, viszont úgy, mintha összebeszéltek volna, merthogy az épületeik szinte harmonikusan illeszkedtek egymáshoz. Az egyiket Ágoston Emilnek hívták, ő volt a tervezője a Múzeum körút és a Kossuth Lajos utca sarkán állt Bekella-háznak (Nicolaus Bekella görög származású bőr- és pokróckereskedő volt), az épületegyüttes nagyobbik részét pedig Hikisch Rezső tervezte. 

Fotó: Danubius Hotels

Az Astoria közlekedési csomópont helyén állt a város keleti bejárata, a Hatvani kapu, ami egy toronyból és egy rondellából állt. Buda töröktől való visszafoglalása után jelentősége megszűnt, de csak jóval később, 1808-ban bontották le. Maga a torony egészen pontosan ott állt, ahol manapság a szálló hallja található. A kapu, a torony és a rondella lebontását követően a helyére több ház is épült. A már említett Bekella-ház volt az egyik, melyben 1824 és 1870 között a kor hírhedt fogadója, a Zrínyi vendégfogadó működött. Ekkor az épület új tulajdonoshoz került, a Fabricius patikuscsaládhoz, akiknek 1911-ig volt a tulajdonában az épület. A szálloda története itt kezdődött el.

A magyar Astoria születése

1911-ben dr. Unger Richárd, Neumann József és bizonyos N. Gyula vette meg a Bekella-házat, valamint a szomszédos Kölber-házat is, ami arról volt híres, hogy a második emeletén írta meg Petőfi Sándor – mindössze négy hónap alatt – a János vitézt és A helység kalapácsát. Itt állt Takács Lajos csemegeboltja is, aki a diákkenyér nevű édes tésztából gazdagodott meg, aminek tízdekás adagjait úgy vitték a környéken élő diákok, mintha ingyen volna. Amikor a szálloda felépült, az üzlet egy rövid ideig még itt működött, a hotel alsó részét foglalta el, majd amikor a boltos 1917-ben meghalt, az üzletet elköltöztették, a szálloda pedig kibővült, de nemcsak az alsó szinttel, hanem további épületrészeket csatoltak hozzá.

Fotó: Danubius Hotels

Az 1912–1913-ra elkészült tervekből 1914 márciusára lett kész szálloda. Nevét a New York-i Waldorf Astoria Hotel után kapta, méghozzá azért, mert a szálloda üzemeltetője és első igazgatója, Gellér Mihály korábban annak volt a vezetője. A még az átadás évében kitört háború erőteljesen visszafogta a szálloda fejlődését, ám a háború után 10 esztendővel, 1928–1929-ben sor került az újabb nagyobb átalakításra. Aztán több évtizednyi nyugalom következett, majd előbb 1963-ban elkészült a szálloda árkádsora, 1983-ban pedig az egész épületet korszerűsítették. Aztán még voltak kisebb-nagyobb felújítások, legutóbb pont idén. 

Fotó: Danubius Hotels

Nácik, kommunisták, forradalmárok

A maga korában ultramodernnek számító Astoria Szálló – talán központi fekvése miatt is – szinte minden sorsfordító történelmi szituációban szerepet kapott. Az őszirózsás forradalom idején az első emeleten működött a Nemzeti Tanács, és maga Károlyi Mihály is az épületben lakott a feleségével, a negyediken. A Tanácsköztársaság is használta a szállodát, a kommunista direktórium tagjai költöztek ide. Aztán a II. világháború kitöréséig viszonylagos nyugalom költözött az Astoria falai közé.

Fotó: Fortepan - Nagy Gyula

1944-ben a németek vették birtokukba az épületet. A Gestapo helyi emberei besétáltak a szállodába, majd mindössze két órát adtak arra, hogy az ott lakók kiköltözzenek. 4 éven át fizetés nélkül használták a szobákat, a szolgáltatásokat, a személyzetet. Amikor 1945-ben felszabadult a város, az Astoria nagyon rossz állapotban volt. Egyetlen ablak maradt épségben, a hallt az ajtókból rakott tűz maradványai foglalták el, a szobák nagy részét szétlőtték, feldúlták, a bútorokat elhordták, az ital- és ételraktárat kifosztották. Az egyik szobában az ágy alatt még egy német katona hulláját is felfedezték. 

Fotó: Fortepan - Bauer Sándor

Az Astoriát ekkor már nem Gellér irányította, hanem átvette tőle az eredeti tulajdonos fia, Unger Ödön, aki, hogy a szálloda pörögjön, amerikai katonákat, illetve missziós tevékenységet végző szervezetek munkatársait szállásolta el az épületben. A szállodát 1946-ra újjáépítették, és december 15-én nyitották meg ismét a nagyközönség számára, a megnyitón Károlyi Mihály és felesége is részt vett. Az első lakók főleg diplomaták voltak, illetve a Török Nagykövetség munkatársai, de itt működött akkoriban a Nehézipari Minisztérium elődje, a Nehézipari Központ és a Nemzeti Kaszinó is. 

Fotó: Danubius Hotels

Az 1948-ban (egyik napról a másikra) államosított szálloda tulajdonosa, Unger Ödön csak azért úszta meg, hogy börtönbe kerüljön, vagy hogy még rosszabb történjen vele, mert a személyzet egy emberként állt ki mellette, így az új hatalom hagyta őt elmenni. Rákosi Mátyás gyakran járt ide ebédelni jakut származású felesége társaságában. De nemcsak a politikusok szerették az Astoriát, hanem a művészek is. Kodály Zoltán is szeretett az Astoriában ebédelni és vacsorázni, korábban pedig Krúdy Gyula járt ide mulatozni. Ő az éjszakai dorbézolásait is jórészt itt pihente ki, mivel szobája is volt a szállodában, de csak azért, mert állítólag mindig hagyták, hogy délig aludjon. 

Fotó: Danubius Hotels

1956-ot sem úszta meg sérülés nélkül a szálloda, pedig inkább a környék volt fontos a forradalom szempontjából: itt tartóztatott fel a tömeg egy szovjet tankoszlopot. 1957 márciusában viszont már a munkásőrség tartott itt erődemonstrációnak beillő felvonulást. 1973-ban az Astoria volt a helyszíne egy nagyobb rendszerellenes megmozdulásnak, amikor is a tüntető egyetemistákat a 10 évvel korábban megépített gyalogos-aluljáróba szorították le a rendőrök. A szocializmus időszakában a szálloda reprezentatív célokat szolgált, fontos szerep jutott neki az egyre inkább szárba szökkenő idegenforgalom területén. Az Astoriában önálló MSZMP-alapszervezet működött, illetve más vendéglátóipari egységekhez hasonlóan a titkosszolgálatok is aktívak voltak a szállodában. Több szobát is felszereltek hang- és képrögzítő berendezéssel, amikkel elsősorban a külföldi vendégeket figyelték meg. A szállodában sz. t. tisztek (szigorúan titkos állományú tisztek) is működtek. 

Fotó: Danubius Hotels

Kultúra Astoria

Az Astoria alagsori szintjén található a mulató, ami most ugyan zárva tart, de a szocializmus időszakában, majd a rendszerváltást követően is menő helynek számított. Este 10-kor nyitott, éjfélkor kezdődött a műsor, és hajnal 4-kor zártak be. Bár külföldiek is megfordultak itt, de elsősorban a hazai vállalkozók (például zöldségesek, kőművesek, vízvezeték-szerelők) jártak ide elverni a bevételt. A színpadra pedig olyanok léptek, mint a táncos Medveczki Ilona, valamint színészek, humoristák meg táncdalénekesek sora, Korda Györgytől Cserháti Zsuzsáig. 

Fotó: Danubius Hotels

Ki nyer ma? az Astoriában (1984)

Fotó: Fortepan - Szalay Zoltán

Az Astoriát a filmesek is felfedezték maguknak: itt forgatták a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebbb magyar moziját, a Miniszter félrelép című vígjátékot, a 2002-es Perlasca – Egy igaz ember története című olasz filmet és Szabó István 2004-es munkáját, a Csodálatos Júliát. De a magyar HBO legfrissebb sorozatsikere, A besúgó pár jelenetét is itt vették fel. Nemcsak a film, hanem a rádió is felfedezte magának az Astoriát. Az 1968-ban (még egy másik helyszínen) indult műsort, a Ki nyer ma? című komolyzenei műveltségi vetélkedőt a 70-es évek elejétől egészen 2007-ig innen, a szálloda halljából közvetítették. 

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Hasonló tartalmak

Admin mode