látnivalók és kultúra

szerkesztés

Közösségépítés művészi színvonalon – 10 éves a Jurányi Ház

Szerzők

  • Wágner Gábor

2022. 02. 09. 11:34

A Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház 2012 októberében nyitotta meg a kapuit a nagyközönség előtt. Akkor még nem tudtuk azt, amit 10 év után már igen: európai mércével mérve sem mindennapi helyet üdvözölhetünk a Jurányiban. Nemcsak színházi és tánccsoportok próba- és fellépőhelye, valamint otthona, hanem civil egyesületeké és kisvállalkozásoké is. A Jurányi egy olyan inkubátorház, melynek „lakói” egyfelől zavartalanul dolgozhatnak, másfelől egymásra is találnak az épület falai között, hogy egymás munkáját segítsék az alkalmi együttműködéseikkel.

A tervek és a valóság

FÜGE Egyesület 2006-ban alakult meg és 2010 óta saját színházi produkciókat hív életre, színházi projekteket koordinál és kezdeményez, illetve tehetséggondozással is foglalkozik. Eleinte nem volt saját helyük, amíg rá nem találtak a II. kerületben a korábban két szakközépiskolának is otthonául szolgáló épületmonstrumra a Jurányi utca 1. alatt. Az eredeti cél az volt, hogy a FÜGE által összefogott 8-10 színházi csapatnak, akikkel akkor már régóta együtt dolgoztak napi szinten, találjanak egy állandó próba- és játszóhelyet. Aztán az élet mást kínált.

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Az ingatlan azonban sokkal nagyobb volt, mint amekkorára szükség lett volna. Ezért már az induláskor tekertek egyet a koncepción, és úgy döntöttek, nemcsak színházi tánccsoportokat fogadnak be, hanem mindenki mást is, aki szívesen jönne. És jöttek is: ruhatervezők, fotósok, dizájnerek, vizuális művészek, társadalmi problémákkal foglalkozó civil szervezetek és persze alternatív színházi társulatok is. Ahogy ma a Jurányit ismerjük, azt az állapotot végül is az épület nagysága szülte.

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

A Jurányi közösségi ház jellegét eleinte felülről próbálták erősíteni, de elég döcögős próbálkozások voltak ezek, miközben – ezzel párhuzamosan – alulról szerveződve elindultak a különböző együttműködések. Az egyik táncegyüttes meghívta a Bélaműhely zenészeit, az egyik varroda pedig jelmezeket kezdett készíteni a társulatok számára. Ez a közösségépítő, közösséget egyben tartó összetartás, összedolgozás pedig a mai napig jellemzi a Jurányit. 

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Jó helyen lenni

A Jurányi szabad termeire nem írtak ki pályázatot, hanem ad hoc módon érkeztek a bérlők a szájról szájra terjedő hír hallatán. Általában minden bérlő hozott magával még valakit, olyasvalakit, akivel egy ideje már együtt dolgozott különböző projekteken, és épp helyet keresett magának ő is. A Jurányi elég gyorsan benépesült, és egy nagyon erős, összetartó, jó közösség alakult ki a falak között. Jelenleg 64 különböző egyesület, társulat, vállalkozás működik az épületben.

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

A Jurányi gyors benépesülése maga után vonta azt, hogy vannak olyanok, akik kiszorultak innen, pedig egyébként nagyon jönnének. Egy részük már az induláskor jött volna, míg más társulatok azóta alakultak meg. Létezik is egy várólista, amin jelenleg több mint 200 név szerepel. Az egyik jövőbeni cél pedig – ami összecseng a tehetséggondozással is – az lenne, hogy a kint rekedtek közül minél többen lehetőséget kapjanak. Ami nem kis kihívás. 

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a Jurányi vezetője, alapító elnöke

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Bár a kezdeti tervek között szerepelt egy közösségi műhely és a független színházi menedzsereknek egy közösségi iroda, az ötleteket végül elvetették, és odaadták a termet állandó használatra egy-egy társulatnak. Úgyhogy egyelőre marad az a leosztás, hogy egy-egy külsős produkciót befogadnak, melyek számára ideiglenes otthont, próbahelyet, bázist biztosítanak, amíg megy a Jurányiban a darab, erre még van kapacitás. Miközben óriási igény lenne további ilyen helyekre, összművészeti-civil közösségi házakra. Mert ahogy a Jurányit vezető Rozgonyi-Kulcsár Viktória alapító elnök egyik barátja fogalmazott: 

A Jurányi olyan, mint Noé bárkája.

Arról, hogy milyen produkciók jelennek meg a Jurányiban, a FÜGE vezetősége dönt. Szelektálni kell, mert túl sok a megkeresés, mindenre pedig nem tudnak igent mondani. Első körben azok hullanak ki, akik rosszul időzítettek, és már nincs hely meg időpont az adott előadásra. A vezetőség megnézi a leadott anyagokat, majd a személyes meghallgatások, beszélgetések után hoz döntést, és azokat a produkciókat részesíti előnyben, amikről úgy érzi, a hely szellemiségéhez leginkább passzolnak.

Labirintusszerű épület

A közösségi háznak otthont adó épület tényleg gigantikus méretekkel bír, bejárata például nem csak a Jurányi utca felől van. Belülről zegzugos, labirintusszerű, és nagyon könnyű eltévedni, de megijedni persze nem kell, mert nemcsak az elveszés megy könnyen, hanem a kifelé vezető út megtalálása is. Meg akkor sincs baj, ha hirtelen nem tudja az ember, merre is jár pontosan. Bárhova bekopogunk, minden ajtó mögött egy kedves ember vár majd. A meglepetés mindössze annyi lesz, hogy mivel foglalkozik az, aki éppen ajtót nyit.  

Bálint Sára

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

A kutya, amelyik egyidős az épülettel, szinte abban nőtt fel, és a gazdája

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

A Noppás srácok

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Amikor a Jurányiban jártunk, és Vég Szilvia vezetésével, a földszinti, romkocsmás hangulatú büféből indulva, bejártuk az épületet, mi is betévedtünk mindenféle próbára, helyre és műhelybe. Benéztünk a kortárs táncos Tünet Együtteshez, bekukkantottunk modern cirkuszosok próbájára, jártunk az esküvői ruhákat tervező Bálint Sáránál meg Szerencsés Gabó és Juhász Dóra tervezőknél és a Noppa designstúdióban is, ami mellett egy egyedi motorokat tervező és szerelő társaságot találni. De van itt próbaterme a Szkéné Színháznak, és itt találjuk a Táp Színház bázisát is. 

Szerencsés Gabó

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Juhász Dóra

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Bizakodva néznek a jövőbe

Bár a Jurányi megítélése maximálisan pozitív, a helyzete ennek ellenére jelen pillanatban nem túl rózsás, vagy nevezzük inkább bizonytalannak. Noha idén ősszel tölti be 10. életévét, az épületre szóló bérleti szerződése nyáron lejár. Ezért például addig el sem tudják kezdeni hivatalosan a szülinapi ünnep megtervezését, amíg a szerződés nincs meghosszabbítva. A tárgyalások folyamatban vannak, és szerencsére az ingatlantulajdonos Fővárosi Önkormányzat is alapvetően bennük gondolkodik, a Főváros vezetése maximálisan elismeri azt a szakmai munkát, ami eddig az épületben folyt. Nem beszélve arról, hogy a Jurányi mára egy jól ismert branddé vált, és nemcsak a fővárosban vagy a független színházi szcénában, hanem úgy általában, a kultúra területén is. Mindenki számára fontos, hogy megmaradjon. 

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Rozgonyi-Kulcsár Viktória

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

A Jurányi ráadásul olyasmivel is büszkélkedhet, amivel mások nem. Például nemrég ünnepelték a 2017-ben bemutatott Egy őrült naplója 200. előadását, ami azért fontos, mert ilyen magas számot független produkció nem szokott elérni. Csak összehasonlításképpen: az eddigi csúcstartó a 2013 óta futó, A férfiak szexuális világa című darab volt, feleannyi előadással. Az ilyen teljesítmények elismerésre méltóak, de talán beszédesebb az, ami az egész Jurányit mint közösségi-kulturális házat érinti. Két gimnáziumban is bekerült az érettségi tételek közé társadalmi ismeretek tantárgyból: Mi az, hogy közösségi ház, hogyan épül fel, és hogyan működik? A Jurányi példás története tökéletes választás e kérdések egzakt megválaszolására.

Köszönjük a nekünk nyújtott segítséget Rozgonyi-Kulcsár Viktóriának és Vég Szilviának. 

Hasonló tartalmak

Admin mode