Síelés, síugrás és szánkózás a régi Budapesten – Így űztük anno a téli sportokat (1. rész)

Bátran kijelenthetjük, hogy Magyarország és azon belül Budapest sem egy télisport-nagyhatalom, sőt ma már csodaszámba megy, ha leesik egy kis hó. Azonban ha behavazódik a táj, rögtön előkerülnek a szekrények mélyéről a szánkók és a sílécek. Ez így van ma is, és így volt több mint 100 évvel ezelőtt is. Átböngésztük a Fortepan archívumát, és megnéztük, hogyan űztük régen a téli sportokat, miközben a tavasziasra fordult időben és a ragyogó napsütésben egy kis havazás után vágyakozunk.

Síelésre fel!

Budapesten a téli sportok alfája és ómegája a Normafa, a síelés is innen indult hódító útjára, bár kezdetben még lábszánkózás néven volt ismert a kedvelt téli sport. A századforduló táján elkötelezett alpinisták Norvégiából hozták haza a síléceket, melyekkel felszántották a Normafa lejtőit, később pedig menedékház, sítároló és fogaskerekű is épült.

Magyarországon a sportszerű sízés hivatalosan 1892. december 4-én vette kezdetét. Ezen a napon Bély Mihály és Demény Károly tartott először a Vérmezőn egy bemutatót, majd az érdeklődők hadával felgyalogoltak a Kissvábhegyre, hogy a fogaskerekű melletti lejtőn csússzanak le a városba. Két évre rá megalakították az első magyar síegyesületet.

Az ország negyedik és a főváros első síversenyét is a Normafán rendezték meg 1909. február 28-án, ahol rövid lesiklásban, műfutásban és ugrásban mérték össze tudásukat a versenyzők. A Normafán már ekkor működött egy kis síugrósánc, de az első komolyabb sáncot az 1920-as években adták át.

Síugrás, a rajongással övezett sport

Az 1920-as és 1930-as években a sípályák és a síugró sáncok egyre népszerűbbek lettek, így sorra építették fel őket az országban. Az első sportszerű sáncot 1924-ben létesítették a Normafán, majd később a Svábhegyen, a Hármas-kút-tetőn is építettek egy sáncot, melyet kezdetben csak télen használták, majd később egy műanyag borítást kapott, így nyári használatra is alkalmassá tették.

Félórai kalandozás után fölértünk a Normafához, ahol vagy ezer síbarát gyönyörködött a síugrók bámulatos technikájában. A sport rajongóinak csak azt ajánljuk, hogy jobban tömjék meg a hátizsákjukat és a tárcájukat, mert a magyar Grönlandban nemcsak a fiataloknak, de az öreg sportmedvének is farkas étvágyuk támad” – olvashatjuk a Színházi Élet 1924. évi 2. számában a beszámolót, melyből kiderül, hogy a sportág rajongói micsoda lelkesedéssel várták, hogy felavassák a Normafán az első hivatalos síugró sáncot. Ezt követően több sánc is épült, többek között a Svábhegyen is.

Elő a szánkókat!

A szánkózást, más néven a ródlizást nem kell hosszan ecsetelnünk, a hóban sikló sporteszköz népszerűsége a mai napig töretlen, bár sajnos egyre kevesebbszer kerül elő a szekrény mélyéről hó hiányában. Régen azonban, amikor még egész Budapestet hótakaró borította, szinte mindenki szánkóra pattant, ugyanis nemcsak szórakoztató téli sportnak számított, de remek közlekedési eszköznek is bizonyult, ha a város egyik végéből a másikba kellett eljutni. A Fortepanon már 1908-ból találunk felvételt, de a szánkózás népszerűségét még a történelem viharai sem tudták legyűrni.

A téli sportoknak mindig is akadtak nagy hívei Budapesten, így az egyesületek rendszeresen szerveztek téli kirándulásokat, síeléseket és szánkózásokat, 1908-ban például a Népszavában olvashattunk egy felhívást, mely szánkózásra és téli túrázásra hívja az olvasókat.

A ródlizás az 1920-as években sem vesztett népszerűségéből, olyannyira, hogy a zugligeti villamos végállomása felett hatalmas tömeg tolongott, hogy szánkóra pattanva lecsúszhasson a veszélyes terepen, az Est folyóirat 1923-as számából pedig az is kiderül, hogy éppenséggel a hölgyek voltak a legvakmerőbbek a pályán.

Hogy miért is nem kétkrajcáros tudomány a szánkózás? Ez a Népsport 1962-es számából derül ki, ahol a cikk írója hosszan sorolja, mi is kell ahhoz, hogy rendesen tudjunk szánkózni, a tanácsait pedig ma is érdemes megfogadnunk, ha leesik a hó és előkerülnek a ródlik.

Folytatnád az olvasást? Szeretsz mindig képben lenni, érdekelnek a legújabb budapesti hírek, történetek? Iratkozz fel heti hírlevelünkre, az Insiderre, és legyél te a társaság iránytűje, ha éttermet, kirándulóhelyet vagy programot kerestek!