New York rockklubjaitól a magyar erdők mélyéig – 5 jó ismeretterjesztő könyv a karácsonyfa alá

Laár András: Laáramlás

„67 éves vagyok, és jól érzem magam a bőrömben” – írja Laár András az önéletrajzi kötete fülszövegében, és ha a borítón látható fotójára pillantunk, kétségünk sem támad efelől. Mármint nem a korát, hanem a közérzetét illetően. Laár az 1980-as évek eleje óta ismert ember, akkor láthatta őt a széles közönség a Táncdalfesztiválon, amint KFT nevű zenekara élén előadta azóta is aktuális és zseniális számát, a Bábu vagy című örökbecsűt. Abban a dalban pedig benne volt majdnem minden, ami rá jellemző: a zeneisége, a humora, a bölcsessége. Azóta több mint 40 év telt el, és Laár nemcsak a KFT zenekar tagjaként, hanem a L’art pour l’art Társulat Besenyő Pista bácsijaként meg a Buddhista Főiskola tanáraként is népszerűvé vált – bár utóbbi kettőt azóta már elengedte, miközben festeni is elkezdett. Önéletrajzi kötetében a rá jellemző bölcs humorral és öniróniával szemléli önmagát meg az életét, és amikor levonja a konzekvenciát, mely szerint termékeny és boldog életet él(t), kétségünk sincs az igazsága felől. Bónuszként pedig ízelítőt kapunk magasművészet-kritikának is betudható álköltészeti munkásságából, a L’art pour l’art Társulat tagjaként papírra vetett szellemes írásaiból, valamint festőművészi tevékenységének pár jeles darabját is megtekinthetjük. 

Laár András: Laáramlás

• Helikon Kiadó
• 202 oldal
• 4999 Ft 

Debbie Harry: Ez van

Az 1970–1980-as évek magyar alternatív zenei közegének volt jó pár példaképe és ihlető forrása, na meg városa is. Utóbbi volt például New York, előbbiek pedig David Bowie, a David Byrne vezette Talking Heads, Patti Smith, illetve a Blondie zenekar, melynek a mai napig az élén áll az amerikai rockzene Marilyn Monroe-ja, Debbie Harry. A Blondie az újhullám egyik legjobb zenekara volt, melynek eredeti hangzását punkból, diszkóból, reggae-ből és alter rockból keverték ki, Debbie Harry nagysága – a nyilvánvalóan különleges szexepiljén túl – abban állt, hogy nemcsak a sokféleségből szőtt Blondie-egység állt jól neki, hanem az összetevők is külön-külön. A szőkeség pályája fékevesztett bulikban, drogokban, szerelmekben, botrányokban és tragédiákban bővelkedik, szemtanúja és résztvevője volt egy sor fontos poptörténeti eseménynek, valamint barátja, haverja vagy csak jó ismerőse volt olyan legendáknak, mint a már említett Bowie, Iggy Pop, Andy Warhol, William S. Burroughs, Jean-Michal Basquiat, John Waters vagy David Cronenberg – utóbbiaknak egy-egy fontosabb filmjében is felbukkant, merthogy a zenélés és az aktivizmus mellett a színészettel is foglalkozott. Sokszínű és fordulatokban gazdag pályájának történetét ő maga írta meg, a szöveget pedig fotók, rajzok és képregények egészítik ki és színesítik. 

Debbie Harry: Ez van

• Jaffa Kiadó
• 383 oldal
• 5999 Ft 

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből

Ungváry Krisztián napjaink egyik legfontosabb hazai történésze, abban a korszakban végzi egészen mélyre hatoló tudományos kútfúrásait, amelyik bár elég közeli, mégis hiányos tudással rendelkezünk róla, aminek elsősorban politikai okai voltak, vannak. A történész legújabb munkája 1944 októberével foglalkozik, Horthy Miklósék kiugrási kísérletével, mely ugyan már két évvel korábban felmerült lehetőségként, mégis húzták-halasztották a konkrét lépések megtételét, majd amikor maga a történelem kényszerítette bele a magyar vezetést a meglépésébe, akkor egyfelől már késő volt, másfelől pedig minden a lehető legszerencsétlenebbül alakult. A sikertelen kiugrási kísérletnek köszönhetően állították félre a nácik Horthyt, hogy a helyére Szálasi és nyilas bandája lépjen, akik felpörgették a hazai zsidóság kiirtását, és a háborút is elveszítették, aminek következtében ismét területeket csatoltak el Magyarországtól. A hazai emlékezetpolitikára bőven ráfér a tisztánlátás meg egy sor dolog tisztázása, mint például a felelősségek kérdése meg az ok-okozati viszonyoké. Ungváry Krisztián egész tevékenysége és legújabb, a kiugrási kísérletről szóló, annak előzményeit, utóhatását és óráról órára részletezett történetét feldolgozó könyve is ezt a célt szolgálja konok következetességgel, az igazság feltárásának szilárd szándékával.

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből

• Open Books
• 335 oldal
• 5999 Ft 

Koniorczyk Borbála – Merker Dávid: Hosszúlépés a Körúton túl

Koniorczyk Borbála és Merker Dávid (hosszúlépés. járunk?) a tematikus városi séták hazai meghonosítói. 2021-ben már megjelent egy kötetük, Hosszúlépés Budapesten címmel, most pedig itt a folytatás, ami kijjebb mozdul, a körúton és a belvároson túlra. Előbb Újpesten kalandozunk, ahol megismerjük Babits Mihály viszontagságait meg Szepes Mária szüleinek történetét, olvashatunk híres bankrablásról, a cserkészmozgalomról meg az újpesti fociról. A Józsefvárosról szóló részben megismerjük Jókai és Laborfalvi Róza szerelmének, valamint az Uránia mozi első stációja, az ún. tudományos színház történetét, meg azt is megtudhatjuk a könyvből, hogy már a múlt század elején működött Budapesten erotikus filmeket vetítő mozi. A harmadik fejezetben átkelünk a Dunán, a budai villák és kertek között bolyongunk, és hajmeresztő történeteket tudunk meg a II. világháború végéről, a nyilas hatalomátvételről, Páger Antal színészről és a tömeggyilkos Kun páterről. Végül Dél-Pest felé vesszük az irányt. Ebben a részben egyfelől a Zwack családról olvashatunk, meg Weiss Manfrédról, vagyis a korabeli kapitalistákról, ellensúlyként pedig a munkásság itteni nyomornegyedeiről. Bár az újabb Hosszúlépés-könyv egész nagy távolságokat jár be Budapesten, egy tapodtat sem kell megtennünk, maximum a könyvespolcig, hogy leemeljük, majd elolvassuk a kötetet. 

Koniorczyk Borbála – Merker Dávid: Hosszúlépés a körúton túl

• 21. Század Kiadó
• 255 oldal
• 7490 Ft

Zelei Anna: Az elveszett erdő

A kötet szerzője, Zelei Anna agrármérnök, méghozzá dendromán, és be kell vallanunk, utána kellett néznünk, hogy ez pontosan mit jelent. A dendron egy görög szó, ami ’fát’ jelent, vagyis a dendrománok a fák szelíd megszállottjai. Zelei Anna is az, továbbá természetvédő és lelkes amatőr fotográfus. Bár a hazai erdőkről írt könyve tele van a képeivel, nem az jut az eszünkbe, hogy egy műkedvelő készítette azokat. De nemcsak gyönyörű, beszédes fotók vannak a könyvben, hanem elsősorban szöveg, ami kimerítően és mindenre kiterjedő módon mesél az erdőről, valamint aggódik és lelkesedik is értük. A kötetből megtudjuk többek között, hogy miért lehet jó a vadászat, mi az erdész legfontosabb küldetése, hogy mi az özönnövény, és miért bántja az őshonos fákat, vagy hogy mi a különbség a műerdő és a természetes között. Zelei szerint egy növény sosem lesz annyira népszerű, mint egy állat, és állatkertbe is hamarabb mennek el a tömegek, mint arborétumba. Hogy ez megváltozzon, ezért is született meg ez a szép kiállítású, érdekes könyv. 
 
Zelei Anna: Az elveszett erdő

• Fekete Sas Kiadó
• 231 oldal
• 4270 Ft