Juhan Kuust főként a közélet érdekelte, a társadalmi-politikai ügyek, és mindez a hétköznapi emberek meg úgy általában véve az utca szemszögéből szemlélve. Nevet azzal szerzett magának, hogy az 1980-as és 1990-es években a hazájában, Dél-Afrikában zajló konfliktusokat, a brutalitást és az erőszakot fotózta. Képeinek erejét pedig az adta elsősorban, hogy nem tisztes távolból, a megfigyelő pozíciójából fotózott, hanem közvetlen közelről, mondhatni, a sűrűjéből. A fotókat mustráló kiállításlátogató pedig még most, 2022 végén is úgy érezheti magát, mintha ő maga is ott lenne – vagy lett volna – a szörnyű események középpontjában, mintha átélte volna azokat.
De nemcsak az apartheid szörnyű pillanatainak megörökítése okán lett neves fotós Juhan Kuusból. Célja az volt, hogy képeivel tükröt tartson a társadalom elé, hogy cselekvésre, változásra és a problémák megoldására buzdítva hasson az emberekre. Ezért a hétköznapi életet is fotózta, az egyszerű emberek örömét, bánatát és gondjait, a hagyományokat, az ember és a föld kapcsolatát, az uralkodó társadalmi normákat meg a tabukat. A dokumentarista fényképezés egyik legnagyobb mestere volt, akinek munkásságát ő maga foglalta össze a legjobban:
Ez vagytok ti minden befolyásolás nélkül, én így látlak titeket.
Ez vagytok ti minden befolyásolás nélkül, én így látlak titeket.
Bár Juhan Kuus Dél-Afrikában született és ott is halt meg, a gyökerei, az észt származása mindig is fontos volt a számára. Az volt a kívánsága, hogy halála után a személyes fotóarchívuma ne Dél-Afrikában találjon otthonra, hanem Észtországban. Ezért életművét a tallinni Juhan Kuusi Dokfoto Keskus (Juhan Kuus Dokumentarista Fotó Központ) gondozza. Munkásságát a fotóművészet iránt érdeklődők persze már ismerhetik, elsősorban is a netről, a Mai Manó Házban most megnyitott tárlat az első átfogó életműkiállítása a neves művésznek Magyarországon.
