látnivalók és kultúra

szerkesztés

Hogyan nevezzelek? – Budapesti utcanevek eredete I.

Szerzők

  • Wágner Gábor

2022. 01. 14. 13:09

Biztos veletek is előfordult már, hogy miközben erre-arra jártatok a városban, meg-megálltatok egy-egy utcatábla alatt, és sűrűn összevont szemöldökkel azon törtétek a fejeteket, hogy vajon az az utca, ahol éppen vagytok, miért vagy miről kapta a nevét. Persze az az eset viszonylag egyszerű, mikor egy személyről vagy egy másik városról kapta, csak hát nem mindig ennyire egyszerű a helyzet. Az egyik utcának egész bizarr neve lehet, míg a másiknak csak különös. Azt nem ígérjük, hogy sorozatunkban a város összes utcája sorra kerül, de azért most belevágunk a budapesti utcák nevének eredetével foglalkozó cikksorozatunkba.

Ahol a méret a lényeg: Alig utca

Őszintén szólva a szűkös keretek ellenére elég kreatívan sikerült ennek a XIII. kerületi kis utcának a névadása. Természetesen azért kapta a nevét, mert nagyon rövid, mindössze egyetlen sarok az egész. Alig hosszabb, mint az Anker köz, csak annyiban különbözik tőle, hogy nyílegyenes. Az Alig utca a Lehel piaccal szemben található, az egyik oldalról a Váci út és a Visegrádi utca fogják közre, ezekre merőleges, míg a Victor Hugo és a Röntgen utcák párhuzamosak vele. És itt fel is hívjuk a figyelmet egy igazságtalanságra: bár a Röntgen utca pontosan olyan rövid, mint az Alig, mégis rendes nevet kapott, és nem olyat, ami ráirányítja a figyelmet a kurtaságára. 

Egy betű mind felett: Ó utca

Ó utcai életkép a 70-es évekből

Fotó: Fortepan - Szalay Zoltán

A legrövidebb utca után következzék az, amelyik egyáltalán nem rövid, viszont a neve az. A VI. kerületben található Ó utca a város legrövidebb nevű utcája. Összeköti a Jókai utcát a Bajcsy-Zsilinszky úttal, az egyik oldalán a Zichy Jenő, a másikon pedig a Mozsár utca fut vele párhuzamosan. Az Ó utca nevének eredetéhez egy érdekes, bizonyos szempontból vicces történet tartozik. Az 1700-as évek második felében Terézváros már létezett, és egyre több új utca keletkezett, amiket az itt élők ugyanúgy neveztek el, ha nem volt épp az adott új utcában egy névadásra alkalmas fogadó vagy kocsma, mert ha volt, akkor általában az lett a névadó. De ha nem volt, akkor minden új utcát Új utcára kereszteltek el, és az sem volt kizáró tényező, hogy ezen a néven volt már utca. Így a későbbi Ó utcát is a kezdeti időben Új utcának hívták. De csak addig, amíg a vele párhuzamos Zichy Jenő utca létre nem jött, mert először azt is Új utcának nevezték el. Két ugyanolyan nevű utca egymás mellett viszont már túl sok volt a derék terézvárosi polgároknak, így az egykori Új utcát nemes egyszerűséggel átkeresztelték Régi utcára (Alt Gasse). Ebből lett végül 1874-ben egyszerű tükörfordítással Ó utca.

A kocsma, ahol élünk: Fortuna utca és Király utca

Mint ahogy azt az Ó utca kapcsán már említettük, egyes utcák arról kapták a nevüket, hogy működött bennük egy fogadó, amit mindenki jól ismert, mindenki oda járt, ezért egyszerű húzás volt arról elnevezni az adott utcát. Több ilyen utca is van városszerte, de most csak két példát említünk, egyet Budáról, egyet pedig Pestről.

Egy szép bejárati kapu a Fortuna utcában

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

A Fortuna utcát a Várban találjuk, a Bécsi kapu teret köti össze a Szentháromság térrel. Ez a város egyik legrégebbi utcája, mely már a középkorban is létezett. Persze akkor még nem Fortuna volt a neve, hanem más, az évszázadok során sokat változott (volt például Francia utca, Szent Pál utca, Bécsi utca). Aztán Buda városa megvásárolt egy házat a mai Fortuna köz sarkán, amit átépíttetett vendégfogadóvá, ezt pedig a szerencse istennőjéről Fortuna névre keresztelték el. Ekkor, 1785-ben nevezték át az utcát is. A fogadó a budai oldal legmenőbb helye volt nagyon hosszú időn keresztül a szépen berendezett szobáinak, jól felszerelt istállójának és a kerthelyiségéből nyíló páratlanul szép panorámának köszönhetően. Bár a hely 1868-ban bezárt, az utca neve a mai napig megmaradt.

A Pekáry-ház a Király utcában (1893-1897 körül)

Fotó: Fortepan - Budapest Főváros Levéltára/Klösz György Fényképei

Pesten a két kerület (a VI. és a VII.) határvonalát képező Király utca nem a magyar királyokról kapta a nevét, tiszteletből vagy azért, mert esetleg csináltak itt egyszer valami fontosat. Ha már, akkor inkább az angol királyokhoz van köze az elnevezésnek, de ebben az esetben is csak áttételesen. Az 1780-as évek végére kiépített utcát az abban álló Fogadó az Angol Királyhoz vendéglátóipari egységről nevezték el Angol utcának (Englische Gasse), amihez nem sokkal később ugyan hozzácsapták a király (König) szót is, ám mégsem angol király utca lett belőle, mert elírták az angol szót angyalira (az angol németül 'englisch', az angyali pedig 'engelisch', mindössze egy betű a különbség), így a hivatalos neve Angyali király utca (Engelische König Gasse) lett. Ebből lett 1810-ben Angol király utca (Englischer König Gasse), majd tíz évvel később Három királyok utca (Drei Könige Gasse), amiből kivették a számnevet, majd 1874-ben a többes számot is – így nyerte el végleges alakját a Király utca neve.

Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest

Kocsma is meg nem is: a Kapás utca

Az I. kerületi Kapás utca hasonló történettel bír, mint a Fortuna és a Király utca, ám van egy fontos eltérés is. Józan paraszti ésszel az ember két dologra gondolhat az utca nevének eredetét firtatva. Az egyik a közeli Duna, ahol biztosan sokat horgásztak a budaiak, akiknek jó kapása lehetett. A másik pedig a budai hegyek szőlői, ahol sok mezőgazdasági munkás dolgozott, köztük kapások, rájuk is utalhat a név. Az igazság azonban az, hogy volt itt egy kocsma, a Három kapás, az utca 1874-es elnevezésének pedig ez volt az oka. De gyorsan tegyük hozzá azt is, hogy a kocsma viszont arról kapta a nevét, hogy a budai szőlőkben dolgozó kapások kocsmája volt a Három kapás, vagyis végeredményben az sem téved, aki rájuk, a kapásokra gondol, ha az utca nevének eredetén lamentál.

A múlt kötelez: a Gyorskocsi utca és a Légszesz utca

Csomagpostás lovaskocsi

Fotó: Fortepan - Péterffy István

Városszerte találunk pár különös nevű utcát, melyek nevét elsőre nem is tudjuk hova tenni, azt sem tudjuk, mit jelent a névadó szó. Ilyen például a VIII. kerületi II. János Pál pápa térnél található Légszesz utca. A Rákóczi úttal párhuzamosan haladva kivezet a térről a Rosenstein Vendéglő és a Rendőrmúzeum irányába. Először tisztázzuk, hogy mi is az a légszesz, mert természetesen nem a levegőből kinyerhető vagy abban lévő alkoholt takarja. A légszesz régies, sőt elavult szó, ami a világítógáz egykori neve. Ez persze még mindig nem magyarázat arra, hogy miért ezt kapta nevéül ez az egyébként nem túl hosszú utca. A magyarázat elég prózai: mert itt építette fel 1855-ben Budapest első gázgyárát a Trieszti Általános Gáztársaság Rt. Az üzem ma már nem áll, de a helyszín mégis fontos ipartörténeti szempontból, és hogy ezt el ne feledjük, 1879 óta viseli az utcácska a Légszesz nevet.

A légszesz gyár a VIII. kerületben, háttérben a Fiumei út (1910)

Fotó: Fortepan - Jurányi Attila

Az I. kerületi Vízivárosban található a Gyorskocsi utca, aminek az itt található büntetés-végrehajtási intézet miatt van némi kétes hírneve, de az utca neve nem erre vonatkozik. Megint az a kérdés, hogy mit jelent maga a névadó szó, mik azok a gyorskocsik, és hogy vannak-e akkor lassúkocsik is. Utóbbira egy határozott nem a helyes válasz, előbbire viszont határozottabban bonyolultabb válasz adható. A XVIII–XIX. században a mostani Gyorskocsi utca 2. számú háza helyén állt a Bécs és Buda között ingázó postakocsik végállomása. Az utca névadása ennek állít emléket, ugyanis gyorskocsinak egyfelől a postakocsikat hívták, másfelől pedig a váltott lovakkal közlekedő szekereket (utóbbiakat gyorsparasztnak is hívták). 1879 óta hívják így ezt az utcát.

Felhasznált irodalom

Ráday Mihály:  Budapesti utcanevek A-Z, Corvina Kiadó, 2013

Hasonló tartalmak

Admin mode