Különleges jelenségnek lehetünk fültanúi a tavaszodó városban. A fészekrakási és párválasztási idény közeledtével a város zajaiba egyre többféle madárfütty vegyül. A kórus ilyenkor még egyáltalán nem teljes, de a feketerigók, vándorútjukról korán visszaérkezett énekesrigók és más madarak dala egyre többször zengi túl a gépekét, mi pedig ennek hatására egyre többször állunk meg a mindennapi rohanásban és nyugtázzuk: lassan újra itt a tavasz. Alábbi cikkünkben néhány tippet adunk arra vonatkozóan, hol figyelhetjük meg szárnyas barátainkat és hogyan segíthetünk nekik a városi környezetben.

Annak ellenére, hogy fajgazdagságban természetesen nem vetélkedhetnek a vadonnal, a városkörnyéki zöldterületek is jó lehetőséget kínálnak a madarak megfigyelésére. Az olyan nagyobb, fás-erdős környékek, mint az Ördög-orom, ahol cinkék, vörösbegyek várnak vagy a Sas-hegy, amely nevét is arról kapta, hogy Buda visszavívásakor állítólag sasok szálltak föl a tetejéről (ez ma már nem csak a történelmi helyzet miatt nem tűnik valószínűnek), a Kamaraerdő, valamint a Gellért-hegy Duna felőli oldala, ahol szarkák élnek, mind jó lehetőséget biztosít a madarak megfigyeléséhez. A Normafán hamarosan megépülő lombkoronaösvény is biztosan különleges nézőpontból mutatja majd szárnyas barátaink világát, míg Mátyásföld környékén a Naplás-tónál és Merzse-mocsárnál akár vízimadarakat is megfigyelhetünk.

Madárhangok a magyar nyelvben

A magyar nyelv Czutor-Fogarasi féle szótára közel negyven szót tart nyilván, amelyek jelentése a madárszóhoz, különböző madarak énekének kifejezéséhez kötődik. Azt ugyan mindenki tudja, hogy a lúd gágog, a kakas pedig kukorékol, azt viszont kevesebben, hogy párzáskor a hattyú kurjong, a sárszalonka pedig szárnyával mükög, míg az örvösgalamb „dalát” dobolásnak, a harisét harsolásnak hívjuk, a fürj pedig pitypalattyoz.

Nemcsak a város környéki kirándulóhelyekre, de a nagyobb parkokba is érdemes ellátogatni egy kis madárfüttyért, ugyanis ezek a helyek akár 15-20 fajnak is otthont adhatnak. A városi ember sokszor nem is gondolná, hogy egy ilyen parányi zöld oázisban is ennyiféle állat élhet, hiszen legtöbbször nem keressük őket, nem „áll rá a madarakra a szemünk”. Jóllehet, a városban élő madarak kevésbé félénkek, mint „igazi erdőben” élő társaik, a les itt sem kétperces feladat, meg kell tanulni lelassulni és másképp szemlélni a környezetet. Persze az sem árt, ha van nálunk egy pici távcső. Ha egyedül kelünk útra, városban élő tollas barátaink megfigyeléséhez segítséget nyújthat a tájékozódásban a madártani egyesület határozója, ahol alkat és élőhely alapján kereshetünk arra, hogy mi is repül előttünk, míg a BirdNet applikáció fütty és énekszó alapján azonosít. 

Hacsak nem a Városmajorban éjszaka nagyon aktív macskabaglyokat akarjuk megfigyelni, a legjobb időszak a madárlesre a kora reggel, napfelkelte utáni pár óra. Bár a vörösbegyek és feketerigók a nagy fényszennyezés miatt már esténként is énekelnek, a Margit-sziget zöldküllőit, a poszátákat és más madarakat nappal tudjuk megfigyelni. Érdemes követni a Magyar Madártani Egyesület Facebook-oldalát, ahol szervezett túrákról is értesülhetünk, amelyek keretében például az Óbudai-szigetre indulhatunk madárlesre. Számos önkormányzat is segíti tollas szomszédainkat, Ferencvárosban nem is olyan rég újították föl a madárbarát kertet, a Ligetben pedig tanösvény nyílt.

Ha nincs időnk kimozdulni, akkor most, az etetési időszak végeztével is sokat tehetünk a madarak egészségéért és azért, hogy télen, az erkélyre kihelyezett etetőhöz szokott ismerőseinket megtartsuk. A magok helyett vízzel kedveskedhetünk nekik, amit a legjobb, ha sekély és nagyobb alapterületű edényben, például egy virágalátétben szolgálunk fel, így a folyadékot fürdésre és ivásra is tudják használni. Csodákat persze ne várjunk, bármilyen kitartók is legyünk, a madarak jelenlétéhez azért szükség van fákra és valamennyi zöldre, így nem valószínű, hogy egy belvárosi betondzsungelben különleges fajok lepik majd el a kis itatónkat. Akiknek viszont saját kertjük van és nem elégszenek meg félmegoldásokkal, számtalan megoldással tehetik madárbaráttá környezetüket. Ehhez sokféle tippet találunk a Magyar Madártani Egyesület honlapján.

Egy dolog azonban biztos. A városi énekesmadarak megszépítik az életünket és minden évszakban figyelmeztetnek bennünket arra, ami a természet változásában szép lehet. Érdemes ezért már tél végétől végigkísérni, ahogy a madarak hangja egyre erősödik, a költözők visszatérésével pedig egyre többféle dal vegyül a reggeli kánonba, míg május-június környékén, amikor a legtöbben választanak maguknak párt és fognak fészeképítésbe, meghallgathatjuk a hajnali kórust, az egyszerre éneklő madárfajok különleges hangkavalkádját.

Címkék