Pandémia, korrupció, klímaváltozás és klímaszorongás, egymásrautaltság vagy épp egyenlőtlenség – csak néhány kulcsszó, melyek meghatározták az elmúlt éveinket. A 14. Budapesti Építészeti Filmnapok szervezői Patrick Geddes skót várostervező jól ismert „Think global, act local” szlogenjéből kiindulva idén a globális cselekvés köré szervezik a fesztivált, és olyan, díjakkal is elismert filmeket hoznak el, amik gondolkodásra és cselekvésre ösztönöznek mindenkit, hiszen környezetünk formálása globális cselekvés. A számos film közül kiválasztottunk ötöt, amit szerintünk érdemes megnéznetek, ha egy kicsit is érdekel titeket az építészet, az urbanisztika és a környezetünk.

A főépítész – A képzelet ereje

Évek óta felmerülő kérdés szakmai körökben, hogy mi az építész felelőssége, az elmúlt években viszont egyre jobban kirajzolódik egy bizonyos válasz: minél aktívabb szerepet vállalni az élhető környezetünk kialakításában. A főépítész – A képzelet ereje című filmben az OMA korábbi vezető tervezőjét, Floris Alkemadét követjük végig, aki felfelé ívelő építészkarrierjét hagyta félbe, hogy Hollandia jelenlegi főépítésze legyen. Akit érdekel, mi mindennel kell szembenéznie egy főépítésznek, milyen váratlan helyzetekben találja magát egy építkezésen, annak mindenképpen érdemes megnéznie. Azt is megtudhatjuk, milyen építészeti és területfejlesztési problémákkal szembesül Hollandia, és milyen szerepet játszhat a közszféra az építészeti és az urbanisztikai innováció elősegítésében.

  • március 3., csütörtök – 20:00 és 20:30
  • több nyelven, angol és magyar felirattal
  • 61 perc 

Mérnöki fantázia

Amikor elkészül egy városarculatot meghatározó épület, az építész nevét szinte azonnal megjegyezzük, és évek múltával is rá hivatkozunk, amikor dicsérjük, miközben a mérnökökről és a szerkezettervezőkről alig esik szó. Holott sok esetben ha ők nem lennének, jó néhány ikonikus épület egészen máshogy nézne ki. A Mérnöki fantázia Peter Rice munkásságán keresztül mutatja be, hogyan segíti egymást az építész és a mérnök, vagy milyen új látásmódokat, ötleteket adnak, amikor a tervezők elakadnak. Hogyan érvényesül a csapatmunka, és hogyan tudnak folyamatosan megújulni és jobbnál jobb, innovatív és frappáns ötletekkel előállni. Peter Rice olyan épületek szerkezettervezője volt, mint a Sydney-i Operaház, a Louvre üvegpiramisa vagy a Pompidou Központ. A filmben interjúkon és visszaemlékezéseken keresztül ismerjük meg a XX. század egyik legjobb mérnökének életét, gondolkodásmódját és munkásságát. Közben pedig egyáltalán nem fogunk unatkozni, mert ez a film tele van izgalmas vágóképekkel és meditatív látványokkal, mint például a Full Moon Theatre Franciaországban. 

  • március 4., péntek – 19:15
  • angol nyelven, magyar felirattal
  • 80 perc

Mau

A Rem Koolhaasszal együtt jegyzett, S, M, L, XL című dizájnbibliával híressé vált Bruce Mau optimista és sokszor ironikus tervezői eszközökkel inspirál új gondolkodásmódra. A dokumentumfilmben az egész világot bejárjuk, Pekingtől New Yorkig, miközben megmutatja, hogy mennyivel többről szól a dizájn, mint csak arról, hogy esztétikus dolgokat hozzunk létre. Ahogy az építészet, úgy ez is ma sokkal inkább arról szól, hogyan formálhatjuk jobbá, élhetőbbé és elviselhetőbbé a világunkat. Legyen szó a legnagyobb kihívásokról: a klímaválságról, a túlnépesedésről vagy a betegségekről, a dizájn a változás eszközeként képes formálni a környezetet. 

  • március 4., péntek – 21:00
  • angol nyelven, magyar felirattal
  • 76 perc 

Breuer bohémjai

Milyen ember volt közvetlen közelről a leghíresebb magyar építész, és milyen emberek vették körül? Breuer Marcell egyike volt a Bauhaus-iskola tagjainak, itthon inkább formatervezőként, míg a tengerentúlon építészként és tanárként ismerték. A Breuer bohémjai című filmben kortársairól, barátairól emlékeznek meg hozzátartozók és elismert építészek, miközben a tervező látásmódját, újszerű épületeit és a környezetében uralkodó gondolkodásmódot is megismerjük. Meg azt is, hogy Breuer progresszív és funkcionális látásmódja nem feltétlenül volt az amerikai külvárosok koloniál stílusához szokott lakosok szíve csücske. A film megvilágítja azok egyéni történeteit is, akik ragaszkodtak az általa tervezett otthonokhoz. Híres politikusok, korabeli művészek és egy megbecsült építész: utópista álmodozók.

  • március 5., szombat – 17:00
  • angol nyelven, magyar felirattal
  • 73 perc

Eltűntnek nyilvánítva, A berlini csatahajó, Ikonok

A Filmnapokon érdemes beülni a rövidfilmekre is, különösen a március 5-i blokkra, ahol a dokuk a brutalista és a modern építészet örökségével foglalkoznak, meg azzal, hogy a társadalom, a szakma, a befektetők és a politikusok hogyan viszonyulnak ezekhez az épületekhez. Az elmúlt években Budapesten is lebontottak jó pár késő modern épületet, így ezek a filmek megoldásokat mutatnak, hogyan védhetjük meg ezeket a házakat, hol pedig ugyanúgy ezeknek az ikonikus épületeknek a bontásáról számolnak be. Az Eltűntnek nyilvánítva egy chicagói brutalista torony lebontásáról szól, míg A berlini csatahajó a hidegháborús korszak ikonikus állatkísérleti laborjáról, az Egérbunkerről, amit politikusok szintén szívesen láttak volna elbontva. A filmek után Kovács Dániel művészettörténésszel – a 2021-es Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának kurátorával – és a filmek rendezőivel lesz kerekasztal-beszélgetés a modern építészeti örökségről.

  • március 5., szombat – 18:45 
  • Eltűntnek nyilvánítva: angol nyelven, angol felirattal, 8 perc 
  • A berlini csatahajó: német nyelven, angol felirattal, 39 perc
  • Ikonok: szlovák nyelven, angol felirattal, 26 perc

Címkék