Ha a két világháború között elterjedt art deco stílusban épült házakat keresünk a városban, akkor erősen kutatós-keresgélős sétára kell számítanunk, mert a cikcakk és lépcsőzetes, olykor töredezett motívumokkal díszített épületekből viszonylag kevés van a városban.
A Györgyi Dénes és Román Ernő tervezte, eredetileg meggypiros, ma fura rózsaszínű, Honvéd utcai bérház a magyar art deco egyik jó példája, és a Budapest100 hétvégéjén bárki bejárhatja a pincétől a padlásig.
A Györgyi Dénes és Román Ernő tervezte, eredetileg meggypiros, ma fura rózsaszínű, Honvéd utcai bérház a magyar art deco egyik jó példája, és a Budapest100 hétvégéjén bárki bejárhatja a pincétől a padlásig.
Az art deco egyébként már az I. világháború előtt megjelent Franciaországban, de világhódításra – így hozzánk is – a két háború között indult, és ez az első modern irányzat, ami valóban nemzetközivé vált. A szecesszió kacskaringós indáitól azonban élesen elkülönülnek egyenes vonalai és az erős geometriája.
Az 1920-as évek második felében, a főváros bérlakásépítési akciója során indult be igazán a bérházépítés, melyeket ekkor már nem a gazdag arisztokrácia és a magántőke építtetett, hanem a különböző lakásépítő vállalatok és a nagy cégek
Az 1920-as évek második felében, a főváros bérlakásépítési akciója során indult be igazán a bérházépítés, melyeket ekkor már nem a gazdag arisztokrácia és a magántőke építtetett, hanem a különböző lakásépítő vállalatok és a nagy cégek
– például a Budapesti Elektromos Művek, amely tisztviselői és munkásai számára több bérházat is építtetett. 1926-ban pályázatot írtak ki egy nyugdíjintézeti bérházra, és annak ellenére, hogy ezt Román Ernő nyerte meg, a cég inkább Györgyi Dénes tervét valósította meg, noha az építészt korábban kizárták a pályázatból, mert a koncepció eltért a kiírástól.
A Honvéd utca és a Markó utca sarkán álló épület nemcsak bástyaszerű tornyai, hanem négyféle homlokzata miatt is érdekes, ám kétségkívül a zárt franciaerkélyes, cikcakkban kiugró főhomlokzat az, ami miatt mindenki megáll előtte, hogy elkészítse a lájkokat begyűjtő Insta-fotóját. És ha már az Elektromos Művek volt a beruházó, akkor az épület és a lakások is telis-tele voltak az akkor még luxusnak számító elektromos berendezésekkel, mint a villanytűzhely, a -vasaló és a -mángorló – éppen ezért is volt a 30-as évek okosháza, ahol még a rádiócsatlakozás is a lakások alapfelszerelése volt.
A házat díszítő szobrok is az elektromosságra utalnak: a hatalmas kapuk feletti, villámokat tartó férfi a két ellentétes elektromos pólus allegóriája, míg a kapukat a hinduizmus egyik jelképével, a szvasztikával díszítették – ez az Elektromos Művek több épületén is megjelent, és a motívum az előtér padlómintázatában is visszaköszön. E miatt a jel miatt terjedt el teljesen tévesen, hogy a Honvéd utcai ház a Gestapóé volt, de a félreérthetőség miatt a II. világháború után le is kellett tördelni a motívum szárait.
A földszinten a cég irodái és az elektromos készülékekkel ellátott bemutatótermei voltak, sőt, a 100. villanytűzhely-vásárlót is itt fogadták. Az emeleteken a dolgozók számára 4-5 szobás polgári lakásokat alakítottak ki, mindegyikhez tartozott központi szemétledobó, így ha ki akarták dobni a szemetet, még csak ki sem kellett lépni a lakásból.
A bástyaszerű tornyok eredeti funkciója a fényreklámok éjszakai égre vetítése lett volna, de végül lakásokat alakítottak ki bennük – mi biztosan megtartottuk volna a funkciót, hogy veszély esetén, mondjuk, 56-ban, Batman jele virítson a sötét éjszakában.
Az art decóra jellemző egyszerű vonalvezetés a belső terekben is érvényesül, de a lépcsők és az ajtók finoman ívelt rézkorlátjai már a modernizmushoz kapcsolódnak, ahogy a tágas előtér is.
A Budapest100 szeptember 11–12-i hétvégéjén nemcsak kívülről csodálhatjuk meg a Honvéd utca erődként magasodó épületét, hanem be is járhatjuk a pincétől a padlásig.
