Ha valaki végigsétál a Kazinczy utcán, garantáltan összefuthat 0036mark ikonikus karaktereivel, de Budapest számos pontján feltűnnek munkái, ahol nemcsak belesimulnak a környezetükbe, de sokszor hozzá is tesznek a városképhez. Van, hogy a tipikus tereptárgyak is szerepet kapnak munkáiban, így például ne lepődjön meg senki, ha Donald kacsa rosszfiúival, a Beagle Boyokkal bankrablókként találkozik az ATM-automata mellett, vagy ha Kukori és Kotkoda épp csirkeszárnyak felett merengenek a KFC mellett.

We Love Budapest: Street art munkáiddal egy ideje már találkozni Budapesten, általában kedvenc mesehőseink filmes karakterek bőrébe bújva tűnnek fel az utcákon. Mióta foglalkozol street arttal? Honnan jött az ötlet, hogy párhuzamot vonj a karakterek között?
 
0036mark: Mindig is foglalkoztam grafikával, és a budapesti street art alakulását is nyomon követtem jóformán a kezdetek óta. Tudtam, hogy ha elkezdenék street arttal foglalkozni, akkor valami olyat szeretnék csinálni, ami hazai, de ugyanakkor bárki számára érthető, van benne képi humor és persze hozzám is közel áll. Aztán 2018 karácsonyán, a tévés ismétlésdömping alatt sikerült belefutnom szinte egyszerre a Die Hardba és a Macskafogóba. Akkor kattant be a párhuzam Grabowski és Bruce Willis karaktere között. Ez a mashupötlet volt az első, amit készítettem és két nappal később ki is ragasztottam a város három pontján. Mára persze mindhárom lekopott.   

WLB: Valahol olvastam, hogy pop street artként jellemzed a stílusodat. Ez mit takar pontosan?

0036mark: Semmi extra gondolat nincs mögötte. Street art, mert az utcára készülnek, és pop art, mert mindegyik tartalmaz egy vagy több popkulturális utalást, ha mást nem, a rajzfilmeket és a filmeket, amelyeket feldolgozok.  

WLB: Alkotásaid legfőbb szereplői rajzfilmek és filmek jól ismert karakterei. Milyen személyes kötődésed van a témához? Van abszolút kedvenc mesehősöd, filmes karaktered?

0036mark: A gyerekkorom a VHS-korszak bűvöletében telt, és a 80-as, 90-es évek sikerfilmjeit valósággal rongyosra néztem. Kellemes emlék, hogy a tanítási szünetben, miután az őseim elmentek dolgozni, azt csináltam, amit akartam, és a legnehezebb döntés, amit meg kellett hoznom, mindössze annyi volt, hogy milyen videófilmet tegyek be és mit játsszak közben. A legfontosabb személyes kötődésem a témához talán maga a nosztalgia, hogy alkotás közben újraélhetem a gondtalan gyermekkort, azokat az érzéseket és azt a miliőt. Épp ezért nincs is kedvenc karakterem vagy mesehősöm, mert bármelyik megteszi, amelyik képes betölteni az időgép szerepét.  

WLB: Munkáidban nemcsak a filmes és rajzfilmes inspirációk egyediek, de alkotásaid sokszor illeszkednek a városképbe, például doktor Bubó és Ursula a Körzeti Orvosi Rendelő felirat alatt állnak, a Donald kacsa rosszfiúi pedig egy bankautomatát készülnek kirabolni, de van, hogy MZ/X karaktere a Daft Punk csapatához csatlakozik. Mi az, amiből inspirációt merítesz a mindennapokban?

0036mark: Nagyjából bármiből, de szinte mindig összefűzöm a rajzfilmekkel vagy filmekkel. Akár egy városi tereptárgy vagy helyszín, de egy tűzcsap is lehet ihletforrás. Van, hogy a mindennapi problémákat tartom érdemesnek feldolgozni némi humorral átitatva. Néha elég egy zene vagy egy műalkotás képe, hogy beinduljon a fantáziám, szóval szerencsésnek mondhatom magam az ihlet szempontjából. Persze mások elképzelései és ötletei is inspirálnak, sőt van, hogy valaki kidolgozott ötletet küld, és ha tudok vele azonosulni és a saját elképzelésemre formálni, akkor meg is valósítom őket.   

WLB: A street art sokszor szürke zónának számít egy város életében, hiszen számos esetben találkozhatunk rongálással, nálad azonban a munkák nemhogy elvesznek, inkább hozzátesznek a városképhez. Viszont a street art munkák kihelyezését sok helyen büntetik. Volt már konfliktusod a hatóságokkal vagy járókelőkkel?

0036mark: Lekopogom, mert mindkettővel csak pozitív tapasztalatom van. Antwerpenben egy civil rendőrautó pont kiszúrt akció közben, de miután megnézték, mi van nálam (egy Hupikék törpikék figura volt), szerintem elkönyveltek infantilis hülye gyereknek és elengedtek, sőt még útba is igazítottak, merre ragasszam ki inkább. A járókelők általában mosollyal nyugtázzák, ha elmennek mellettem, de volt már olyan, aki leszólított, hogy nagyon tetszik neki és szeretne otthonra. Egyébként az én műveim kihelyezésének technikája nem különbözik attól, ahogy A környéken eladó ingatlant keresek, Mesehajó a Dunán és ehhez hasonló plakátokat kihelyezik, szóval ha valaki nem is szereti, amit csinálok, talán abban egyetérthetünk, hogy az a sok kéretlen reklám jobban árt a városképnek, mint az én alkotásaim.  

WLB: Van még valami emlékezetes sztorid a munkáid kihelyezésével kapcsolatban?

0036mark: Talán ez az antwerpeni eset a legemlékezetesebb, ami kimondottan ragasztás közben történt, de szép emlék, hogy az egyik macskafogós mashupom kapcsán talált meg a józsefvárosi macskafogós tűzfalprojekt, és így részt vehettem a grafikai kidolgozásában. Óriási élmény egy 600 négyzetméteres falon viszontlátni azt a grafikát, amit előtte heteken keresztül egy apró monitor előtt rajzolgat az ember, ráadásul épp sokunk egyik legkedvesebb gyerekkori meséjéről. Elismerés illeti a Színes Város csapatát a megvalósításért, illetve mindenkit, aki részt vett a projektben, én pedig hálás vagyok a lehetőségért.   

WLB: Miért pont paste up munkákat készítesz? Milyen sajátosságai vannak ennek a műfajnak?

0036mark: Rengeteg nálam sokkal ügyesebb és tehetségesebb alkotó található az országban, ráadásul olyan zseniális kézügyességgel megáldva, ami nekem sosem lesz. Számomra éppen ezért az esik kézre, ha gépen szerkesztem meg a rajzot, végtelen hibázási lehetőséggel, majd kinyomtathatom és annyiszor sokszorosíthatom, ahányszor csak akarom. Az előkészület egy több lépésből álló, hosszas folyamat, a kihelyezés pedig csak pár perc. A papíralapú formátum pedig számomra a street art mibenlétét határozza meg. Ahogy a street art sem az örökkévalóságról szól, úgy ezek az alkotások is az időjárásnak köszönhetően idővel megfakulnak vagy lekopnak. Ezek a művek a kihelyezés pillanatától a városkép részévé válnak, és ahogy a városkép is organikusan változik, épületek cserélődnek, üzletek és tűzfalak tűnnek el, és a helyükre újak kerülnek, úgy elkerülhetetlen, hogy velük együtt a művek is elenyésznek, és a helyükre remélhetőleg újak kerüljenek. Talán csak annak kéne nagyobb figyelmet szentelni, hogy mi az, amit veszni hagyunk, és mi az, amit meg kell menteni, ápolni vagy helyrehozni.
 

WLB: A munkáidba legjobb váratlanul belefutni, de tudsz mondani olyan környéket, ahol meg lehet nézni a legfrissebb alkotásaidat?

0036mark: Valamiért a VII. kerület és azon belül is a bulinegyed az, ahol rendszeresen találni a műveimből. Ott nagyobb a koncentrációja a fiataloknak, a külföldieknek és a street artnak, különösen a tűzfalaknak, bár az építkezések és a járványügyi korlátozások fényében lassan már egyik sem igaz. Igyekszem a többi kerületben is aktív lenni, de főként a pesti belváros az, ahol könnyebb belefutni egy-egy alkotásomba.  

WLB: Egy street artist számára elengedhetetlen, hogy jól ismerje a város minden zugát. Neked milyen a viszonyod Budapesttel?

0036mark: Imádom a hibái ellenére is. A külvárosban nőttem fel, de a belváros nyüzsgését is szeretem. Ha jól számolom, már hat különböző kerületben laktam, és mindnek megvolt a maga előnye, hátránya, kulthelyei, szépsége és egyénisége. Odáig vagyok az épületeiért, szóval az olyan kezdeményezések, mint például a Budapest100, kihagyhatatlan program számomra. De a jelen helyzetben a zöldterületek hiánya jóval szembetűnőbb, hogy csak egy hibát kiemeljek.   

WLB: A járványhelyzet miatt minden be van zárva, így a legtöbben kirándulni indulnak, de a belvárost is érdemes most felfedezni, hiszen nem kell turistahadakkal megküzdenünk. Te merre bóklászol szívesen mostanában?

0036mark: Az elmúlt időszakban igyekeztem kerülni a tömeget, és inkább azokat a helyeket részesítettem előnyben, ahol kevesebb emberrel találkozni. Paradox, hogy a Kazinczy utca pont ilyen mostanában. Persze továbbra is szeretek bóklászni a belvárosban, de én is keresem a zöldterületeket. Például rendszeresen kijárunk a Népszigetre vagy a filatorigáti graffitis falhoz, és újra meg újra felfedezem, mekkora kincs a Duna-part.

WLB: Végezetül lenne még egy kérdésem. Mire utal a 0036mark művésznév?

0036mark: Próbáltam úgy megválasztani a művésznevem, hogy utaljon a nemzetiségre is. A 0036 Magyarország nemzetközi hívószáma, a Márk pedig a keresztnevem. Emellett a 0036-nak több jelentésrétege is van a számomra, de a „mark” is utalhat angolul a jelzésre vagy nyomhagyásra, és tulajdonképpen ezt is csinálom: nyomot hagyok a falakon.

Címkék