látnivalók és kultúra

szerkesztés

Egy eltűnt szobor nyomában: Erzsébet királyné emlékműve

Szerzők

  • Wágner Gábor

2021. 02. 12. 14:39

Az egykori Eskü téren (ma Március 15. tér) ha a templommal szemben álltunk volna meg, akkor attól balra állt egy kupolás, körbe nyitott, pompás épület. Belül meg lehetett pihenni a közepén álló, nagyon szép, akadémista szobor körüli kőpadokon. Maga a szobor a Magyarországon nagy kultusznak örvendő Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbachot, vagyis Erzsébet magyar királynét ábrázolta, akit az érte áhítozó nép csak a becenevén, Sissinek hívott. A tér arculatát 30 éven át meghatározó építmény mára sajnos eltűnt – de a szobor megúszta a bontást.

Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach 1854 áprilisában kötött házasságot I. Ferenc Józseffel, és így ő lett Ausztria császárnéja, illetve Cseh- és Magyarország királynéja. Bár a másik két országban is kedvelték a feltűnően szép uralkodói arát, ám olyan hatalmas népszerűsége, mint nálunk, sehol máshol nem alakult ki. Ennek oka pedig az volt, hogy Erzsébet állítólag különösen szerette a magyarokat, akikre gondot is fordított. Nem véletlen, hogy még életében hatalmas kultusza alakult ki Magyarországon. A VII. kerület például 1882-ben (külön királyi engedéllyel) felvette az Erzsébetváros nevet, a mai Pesterzsébet pedig még korábban, 1870-ben kapta meg az Erzsébetfalva nevet. De van nekünk Erzsébet hidunk, Erzsébet-kilátónk és Erzsébet terünk is. Meg Erzsébet-szobrunk is. Pontosabban -szobraink: a Mátyás-templomban, a Döbrentei téren és a Madách téren.

Fotó: Fortepan / Nagy Gyula

2018-ban – némiképp váratlanul – a Madách tér bejáratánál felbukkant egy új köztéri szobor, ami Sissit ábrázolja, kezében napernyővel. Kicsit random módon lett oda helyezve, ahol most áll, és a mű az esztétika felől szemlélve is borzolja kicsit az ember kedélyét. Ugyanakkor az emberek nagy része ezt a szobrot látja legtöbbször, nem pedig azt, ami jó ideje a Döbrentei téren áll, korábban pedig a Március 15. téren (Eskü tér) volt, a kupolás építmény alatt. 

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

Erzsébet királyné 1898-ban, hatvanévesen hunyt el, egy merénylet következtében. Aminek nem is ő volt az eredeti célpontja, hanem az orléans-i herceg – csak ő épp nem volt ott, ahol lennie kellett volna ahhoz, hogy a merénylet áldozata legyen. Így jobb híján Erzsébetet érte a gyilkos attak, melynek során szívtájékon szúrták egy tőrrel. Hogy igaz-e, vagy sem, nem tudni, de állítólag Erzsébet utolsó földi mondata magyarul hangzott el: Mi történik velem?

Erzsébet halálával a személye körül kialakult kultusz nem szállt vele együtt a sírba, hanem megmaradt, sőt meg is erősödött. Ennek lett eredménye az 1932. szeptember 25-én felavatott Erzsébet királyné-emlékmű az Eskü téren. A szoboravató ünnepség nagy csinnadrattával zajlott: díszruhás testőrök és koronaőrök álltak sorfalat, cserkészek kordont alkottak, és persze népviseletbe öltözött fiúk és lányok is szép számmal voltak jelen. Az ünnepség fontos társadalmi eseménynek számított, számos neves közéleti és politikai személyiség vett részt rajta, köztük Horthy Miklós kormányzó a családja kíséretében.

Fotó: Fortepan / Ludovika

Az ötlet, hogy Budapesten is legyen Erzsébet személye előtt méltóképpen fejet hajtó, nagy volumenű alkotás, a halála után azonnal megszületett. Az volt az általános vélekedés, hogy ha a sírja Bécsben van is, de a szobra legyen Budapesten, elvégre mégiscsak a magyarok nagy barátja volt a királyné. Már 1900-ban kiírták az első szoborpályázatot, ám a döntőbizottság annyira finnyás volt, hogy csak az ötödik kör lett végül sikeres. Ekkor már 1919-et írtunk. A győztes Zala György szobrász és Hikisch Rezső műépítész lett, utóbbi a szobor otthonául szolgáló kupolacsarnokot tervezte. Ezzel még nem ért véget az emlékmű kálváriája, ugyanis nehezen döntöttek arról is, hogy hol állítsák fel. Eredetileg a Várban lévő Szent György teret szemelték ki, ám 1925-ben végül arról határoztak, hogy az Eskü téren, a királyné nevét viselő híd szomszédságában állítják fel.

Fotó: Fortepan / Karabélyos Péter

A szobor ezt követően afféle zarándokhellyé vált, rengetegen keresték fel és vittek virágot a magyarok barátjának, ráadásul a kupolacsarnokon belül le is lehetett telepedni, hogy úgy csodálhassa meg az ember a szobrot. De a jó világ nem tartott sokáig. Akármilyen impozánsan mutatott is a téren az építmény a szoborral együtt, és akármilyen szerencsésen úszta is meg a II. világháború pusztítását, a kommunista hatalomátvétellel – mint annyi minden más sem – már nem bírt. 1953-ban az új hatalom első körben csak a szobrot távolította el, egyszerűen lecserélte azt egy másikra, Stróbl Alajos Halászlány-kút alkotására. Ám végül a kupolacsarnok sem állt ott sokáig. Amikor az 1960-as évek elején elkezdték építeni az új Erzsébet hidat, útban volt, és elbontásra került. 

Fotó: Fortepan / Aradi Péter

Sissit az új hatalom 1953-ban száműzte a nép szeme elől, előbb a sülysápi, majd a kiscelli raktárba került. Aztán 1986-ban, amikor a rendszer már nagyon-nagyon rogyadozott, ismét kihozták a fényre Erzsébet szobrát, és ugyan nem az eredeti helyén és a kupolacsarnok nélkül, de ismét felállították. Idén 35. éve a Döbrentei tér parkos részén üldögél Erzsébet királyné, a mi Sissink, és barátságosan néz le az előtte elhaladó, általa oly szeretett magyarokra.

Hasonló tartalmak

Admin mode