Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

szabadidő

szerkesztés

Legendás történelem és csodás panoráma Visegrádon – felmásztunk a Dunakanyar ikonikus várába

Szerzők

  • Bartha Dorka

2020. 07. 23. 10:56

Kompozás a Dunán, kemény kaptató a hegyoldalban, nem elhanyagolható panoráma a Dunakanyarra – egy forró nyári napon felkapaszkodtunk a visegrádi fellegvárba, ahonnan egyszer a Szent Koronát is ellopták, és aminek az árnyékában az idős Görgei Artúr is kertészkedett.

A visegrádi várban általános iskolás korunkban voltunk fent utoljára. Hiába ez a legismertebb kirándulóhely a Dunakanyarban, mesés panorámával és izgalmas, néhol vérzivataros történelemmel, valahogy mégis évek óta elmaradt, hogy megmásszuk a fellegvárba vezető utat, és bebarangoljuk a környéket.

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

A Budapestről is gyorsan megközelíthető Visegrádra érkezhetünk autóval is, így mindössze 40 kilométer, de ha kicsit kalandosabb útra vágyunk, és persze autómentességre, akkor érdemes vonattal Nagymaros–Visegrádig menni, majd átkompozni a Dunán. A látvány már innen sem utolsó, és főleg gyerekekkel, családostul nagy élmény.

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

A kompátkelőtől kicsit sétálnunk kell még a városban, végig a Rév, Nagy Lajos, Mátyás király utcákon, majd a Pázmány utcánál lekanyarodni a Magasköz utca felé, de innen már jól ki van táblázva a fellegvár is; az Országos Kék Túra jelzett útját kell csak követnünk.

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

Mielőtt nekivágnánk a hegygerincnek, pár szót az utcanevek révén muszáj mondanunk a hely történetéről is. Már az is elég beszédes, hogy ezen a pár száz méteren hány prominens, lokális kötődéssel is rendelkező neves személyiséggel „találkoztunk”.

Visegrádon a hegytetőn áll a citadella, de lent, a Duna közelében az erődrendszer részét képezi a Salamon-torony, valamint az uralkodó rezidenciához tartozott a híres palota is. A környék már a bronzkorban is lakott volt, illetve az egyik közeli dombon állt a Duna-menti limes, a Római Birodalom határvonalának egyik legfontosabb erődje. Így nem csoda, hogy a magyar királyság középkori történetében kulcsfontosságú helyszín lett: a tatárjárás után IV. Béla felesége, Mária királyné kezdte el építtetni a fellegvárat a 13. század közepén, de igazi, politikai súlya az Anjou-korban, Károly Róbert alatt nő meg.

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

A Zách Felicián-féle merénylet az uralkodói család ellen ugyan nem a fellegvárban történt, hanem a Duna-parti palotában, de a szörnyű királyi bosszú áldozatául esett Zách Klára emlékét utcanév is őrzi. A történet talán a gyönyörű Arany János balladából lehet sokaknak ismerős.

Mutató ujjamért
Szép hajadon lányát;
Nagy ujjamért legény fia
Borzasztó halálát;

A másik kettőért
Veje, lánya végét;
Piros vérem hullásaért
Minden nemzetségét!"

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

Szintén Károly Róbert uralkodása alatt esett meg itt a híres hármas Visegrádi királytalálkozó a magyar, cseh és lengyel uralkodók között, ahol egy olyan, keleti országokat védő egyezmény született, amely a Bécstől való függetlenségüket erősítette az adott államoknak.

És ne feledjük, hogy a jól védhető fellegvárban őrizték a korszakban a magyar koronázási jelvényeket, és innen lopta el a gyermek V. László megkoronázásához az egyik udvarhölgy az ékszereket 1440 telén; de végső elszállításuk csak 1529-ben, a török veszély erősödésével történt meg.

A hódoltság évei alatt a vár állapota egyre romlott, és jelentősége is csökkent, a visszafoglaló háborúk alatt végül fel is robbantották.

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

A környék másodvirágzása már a 19. századhoz köthető, ekkor indultak meg a régészeti feltárások, és a gőzhajózás megindulásával fellendült a turizmus is, amely azóta is töretlen, a Dunakanyar a Pilis-Visegrádi-hegység kedvelt úticélja a mai napig.

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

Ennyi tudással felvértezve már bátran vághatunk neki a jó 40 perces kaptatónak a hegyoldalban – ha helyenként meredek is, szerencsére végig árnyékban mehetünk, ami még a legnagyobb nyári kánikulában is abszolút tolerálható klímát biztosít – és az útközben elő-előbukkanó panoráma miatt tényleg megéri gyalogosan felkerekedni, és nem csak a vár alatti parkolóban kiszállni a járműből.

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

A kaptató elején egy kálvária, majd egy kis kápolna mellett vezet utunk, a végétől kissé meredekebbé és kövessé válik a talaj. Bár különlegesebb túracipő és felszerelés nélkül is teljesíthető a kirándulás, érdemes legalább egy stabil sportcipőben érkezni. A hegytetőre érve, amint kibukkanunk az erdőből, a parkoló mellett ivókutat találunk, majd balra kanyarodva már látszik a vár bejárata, ahol a belépőket meg tudjuk váltani. A várból csodás panoráma tárul elénk, a szemben lévő Börzsönyre és a Dunakanyarra, valamint a Szentendrei sziget csúcsára. A várfalakon belül amúgy általában van lehetőség az íjászkodást is kipróbálni, ami főleg a kisebbeknek lehet izgalmas.

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

A fellegvárból könnyedén átsétálhatunk akár a Nagy-Villámra is, amely Visegrád környékének legmagasabb csúcsa a maga 377 méterével, és tetején magasodik az 1933-ban épített Zsitvay-kilátó (itt található a nyáron népszerű bobpálya is). Visszafele egy körtúra keretében leereszkedhetünk a Görgei-emlékmű dombja felé: a zseniális hadvezér, akit Kossuth szavai bélyegeztek meg árulónak, idős korában Visegrádon telepedett le, ahol főként kertészkedéssel foglalkozott, miközben a dunai hajóskapitányok előszeretettel mutogatták utasaiknak az áruló házát.

Hasonló tartalmak

Admin mode