Keresés EN
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

budapest

A mártírhalált halt munkaszolgálatos kalauz esete Európa egykor legmodernebb buszgarázsával: a Récsei

Az idősebbek közül még valószínűleg többen tudják, hogy mi volt a Zuglóban található Récsei Center eredeti funkciója, azt viszont már közülük is csak kevesen, hogy miért az a neve, hogy Récsei. Kábé ugyanennyien vannak – vagy nincsenek, nézőpont kérdése – tisztában azzal, hogy az épület védett műemlék. Nem véletlenül. Amikor felépült, Európa-szerte nem volt párja az épületkomplexumnak.

A múlt század tízes-húszas éveiben a főváros fejlődése minden téren meglódult, úgyhogy abban, hogy a tömegközlekedés terén is új igények jelentek meg, nem volt semmi meglepő. A Székesfővárosi Autóbuszüzem, ami Budapest buszállományát kezelte, azzal az égető problémával kellett hogy szembenézzen, hogy nem tudja hova elhelyezni a járműparkját. Pár darab ide, pár darab oda, azoknak pedig már nem is jut hely. Logikusan merült fel a gondolat a vállalat vezetőinek a fejében, hogy egy hatalmas méretű garázst építsenek fel valahol a városban.

Istvánmező a XIV. kerület, vagyis Zugló része, és nem sokkal az említett buszgarázsigény felmerülése előtt még itt volt a főváros széle. Ám az I. világháborút követő években a városrészt elkezdték komolyabban fejleszteni: ekkor épült például a Postás-sporttelep is. Ott, ahol most a Récsei áll, nagyon régen barlanglakások voltak, majd a területet megkapta a lóversenypálya, hogy aztán újra továbbadják, de ezúttal a nem sokkal korábban, 1922 végén megalakult új közlekedési vállalatnak, a Beszkártnak (Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság). Itt épült fel 1929–30-ban dr. Hültl Dezső és dr. Mihailich Győző tervei alapján a Szent Domonkos utcai autóbuszgarázs.

Az autóbuszgarázs nem egyetlen hatalmas épület volt, hanem egy egész telep, amin több épület állt: a tornyos, két hatalmas órát is magában foglaló irodaház, a szerelőműhely, a kétlakásos portaépület, az üzemanyagtöltő állomás (ahová a 70-es évek elejéig a villamossínen közlekedni tudó tartálykocsikkal szállították a gázolajat), illetve maga a garázs, ami akkoriban egy hihetetlen méretű monstrumnak számított – de nemcsak Budapesten, hanem egész Európában. A feszített vasbeton nyeregtetős, 72 méter széles, 100 méter hosszú, legmagasabb pontján 15 méteres garázscsarnok 7200 m² szabad térrel rendelkezett, ahol összesen 180 darab busz fért el kényelmesen. Ami pedig igazán egyedivé tette az irdatlan méretekkel rendelkező garázst, hogy úgy tervezték meg, hogy az épület belsejébe nem tettek sehova sem tartóoszlopot.

Fontos jellegzetessége volt mindig is az épületnek a mai napig jól látható négy életnagyságú díszítőszobor, melyek Bory Jenő munkái, és a csarnok keleti, Szabó József utcai homlokzatán találhatók. Természetesen mind a négy alak köthető a helyhez, a Récsei eredeti funkciójához: a Kalauz, a Nőutas, a Sofőr és a Szerelő a négy szobor címe. Apró érdekesség, hogy Bory eredetileg öt alakot faragott ki, de az ötödik, a Közrendőr, pont az, amelyik a legkevésbé kötődik a buszokhoz, az idők során eltűnt, nem tudni, mi lett a sorsa. 

A Beszkárt megszűnt, lett belőle BKV, de a Récsei Garázs továbbra is megőrizte eredeti funkcióját, egészen 2000-ig, amikor is bezárt. Az épület a II. világháborúban komoly bombatalálatokat szenvedett, ezért alaposan helyre kellett állítani, amit 1948-ra hajtottak végre. Ekkor merült fel, hogy a garázsnak nevet kéne adni: ekkor lett belőle Récsei Garázs. És hogy ki volt Récsei? Récsei Ernő a buszgarázs és az üzem egykori dolgozója volt, egy kalauz. A háború előtt tagja volt a szociáldemokrata pártnak, és részt vett a szakszervezeti mozgalomban is, majd ezek okán vezényelték egy munkaszolgálatos büntetőszázadba, ahol 1942-ben mártírhalált halt. 

A 2000-es bezáráskor ugyan felmerült, hogy az egész épületet lebontják, de szerencsére végül a józan ész győzött. Felújították az egész épületkomplexumot, ami 2004-ben nyitotta meg ismét a kapuit, de már Récsei Bevásárló és Szórakoztató Központ, röviden Récsei Center néven. Hogy meddig lesz ez így, nem tudni. Pár éve támadt az az ötlet, hogy mivel már úgyis működik benne egy népszerű edzőterem, így az egészet átalakítják sportközponttá, melynek éke az egykori garázson belül kialakított korcsolyapálya lenne, ami Budapest legnagyobb fedett pályás jégcsarnoka lenne. Mint annyi minden másba, úgy ebbe is beleszólt a koronavírus-járvány meg a nyomában kialakult gazdasági válság, úgyhogy a tervekről be tudunk számolni, de az átépítés kezdetéről, hát még végéről viszont nem.

Cimkék

Hasonló tartalmak

Fénytűzoltó, FényHÉV, Fényflotta – Adventi járművek a városban

?>

Az adventi időszakot nemcsak a fényben úszó terek, utak és utcák, hanem a fényekkel felturbózott járművek is fémjelzik.

Budapest

136 éves az első fővárosi villamosvonal – Képgalériával köszöntjük a szülinapost

?>

1887. november 28-án készült el a főváros első villamosvonala, amely a Nyugati pályaudvar és a Király utca között haladt. Képgalériával köszönjük meg a járművek több mint százéves munkáját.

Budapest 150 – Bódis Krisztián kedvenc drónfotóival köszöntötte a fővárost

?>

Egészen különleges szemszögből láthatjuk Budapest impozáns épületeit, tereit, pontjait, újra rácsodálkozva, mennyire nagyszerű hely is a városunk.

Csodás fotókon 2023-as budapesti ősz – Képgaléria

?>

Fotósaink bejárták a várost, hogy elkapják a legjobb pillanatokat.

Neked ajánlott

A