Kezdjük a statisztikáknál: nemrég a KSH és az ingatlan.com közös projektbe kezdett, és egy igen reprezentatív statisztikai kimutatást adtak az elmúlt 5 év árindexeiről az albérleti piacon. A 2015 májusától 2020 júniusáig terjedő időszakot lefedő vizsgálat szerint már 2020 februárjától megindult az árcsökkenés, és a legjelentősebb zuhanás 2020 márciusában történt, mikor a COVID19 kezdett egyre nagyobb teret hódítani, és a világ karanténba vonult. Ehhez az is hozzájárult, hogy a turizmus háttérbe szorulásával a belvárosi Airbnb-lakások bekerültek az albérleti piacra, ami csak a márciustól júniusig tartó időszakban plusz 2700 új lakást jelentett a hosszú távú bérleti piacon. A kimutatás szerint a Budapesten kerületenként több mint 10%-ot csökkentek az árak, a pesti belső kerületekben pedig esetenként több mint 15-20% volt ez az arány. A trend áprilisra konszolidálódott, májusban ismét emelkedni kezdett, majd júniusban visszaesett.
És akkor lássuk a konkrét árakat: az átlagos budapesti lakbér 2015 első felében 140 ezer forint volt, idén, vagyis 2020 elején 175 ezer forintra rúgott, ezt követően a járvány hatására 156 ezerre csökkent. Ez négyzetméterenként 3100 forintot jelentett átlagosan a kritikus időszak alatt. A legutolsó hivatalos információk, vagyis a június végi adatok szerint a budapesti kiadó lakások átlagos ára 150 ezer forint volt. Ebből is a legszignifikánsabb változás az I., az V. és a VI. kerületekben történt, melyekben sorrendben 20, 17, illetve 15%-os volt az árzuhanás.
(A kutatáshoz még annyit, hogy egyre nő azonban a magánhirdetők száma, ami megnehezíti a hiteles következtetések levonását, ráadásul az adás-vételi piacra betörő közösségi médiás felületek is szürke zónát jelentenek, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni.)
„Ezektől a lakásoktól most aki tud, szabadul”
A szeptemberi tanévkezdéssel mindig egy jelentős mozgolódás kezdődik a budapesti albérletpiacon, hiszen rengeteg friss egyetemista érkezik a fővárosba, ennek is tudható be, hogy a szakértők áremelkedésre számítottak.
Ezt egy Budapesten élő külföldi, Whitney is alátámasztotta a We Love Budapestnek. Júniusban költözött be új albérletébe, egy egyhálószobás lakásba a Corvin közelébe, amiért szeptemberig mindössze 50 ezer forintot kért a tulaj a koronavírus miatt, szeptemberben viszont 85 ezerre emelkedett – ez viszont már a hirdetésben közölve volt. „A bérbeadó júniusban azt mondta, az előző bérlő néhány hónappal korábban kiköltözött, és küzdöttek azzal, hogy találjanak valakit, ezért egy időszakra csökkentették a bérleti díjat” – magyarázta Whitney. „Határozottan sok lakás volt a piacon, amikor keresgéltem, de olyan gyorsan megtaláltam ezt a helyet, hogy utána már nem figyeltem a trendeket. Néztem garzonokat és többszobás albikat egyaránt, de sokszor a garzonlakások ugyanabbiba kerültek, mint a társbérlet, így nem volt kérdés, hogy döntök.”
Whitney helyzete a 85 ezres, belvárosi garzonlakással elég kivételesnek tűnik, interjúalanyaink ennél jóval meredekebb árakról számoltak be. Noémi harmadéves az ELTE-n, jelenleg a kétszobás albérletükben a szobájáért 85 ezret fizet fixen, rezsivel, ami szerinte még mindig egy nagyon jó deal. „Szerintem mindenki azt gondolja, hogy könnyebb lett az albérletkeresés, mert a karanténban kiköltöztek, több és olcsóbb lett a lehetőség, de szerintem nem. Nem nagyon változott. Sokszor előfordult, hogy megbeszéltük az időpontot a hirdetővel, hogy megnézzük a lakást, és még mielőtt találkoztunk volna, hívott, hogy „bocsi, kiadtuk”. Akkora verseny van, hogy neked kell lenni az elsőnek, aki ír. A mostani lakásunk is úgy lett, hogy láttam, hogy 7 órával azelőtt tették fel, és gyorsan lecsaptam rá és amikor néztük a lakást, mondta a nő, hogy fél óra múlva jönnek a következők. Konkrétan volt fél óránk eldönteni, hogy egy évig hol akarunk lakni” – fejti ki Noémi.
„Mi a belvárosban keresgéltünk, az V., VI.., VII. és VIII. kerületekben. Két külön szobát szerettünk volna, amit eleve nehéz találni; a 160-170 ezres lakásokat szinte vadászni kellett, sok kétszobás lakást 180 plusz rezsiért hirdettek havonta. Most több Airbnb lakással találkoztam, voltak olyan Airbnb-sek, ahol meg is írták, hogy maximum egy-két hónapig bérelhető, szóval, amíg karantén van, de aztán átírták arra, hogy mondjuk egy év, mert nem jönnek turisták. Átlagáron is lehetett találni, de inkább többe kerültek, mert ezek a lakások modernebbek, gyakrabban cserélik a dolgokat, felszereltebbek.”
Zsuzsi egyetemista, mellette irodai asszisztensként dolgozik, és egy Airbnb-lakásokkal teli belvárosi házba él két másik albérlővel, ahol fejenként rezsivel együtt nyáron 79-86 ezret fizetnek, télen pedig több, akár 90 ezer fölött is lehet az összeg. „Magyarral szinte nem is találkoztunk a liftben. Karantén alatt ezek nyilván üresek voltak, de nem is nagyon vannak külföldiek azóta. Mivel pont a belvárosi Airbnb-s lakásokat nem tudták kiadni a karantén alatt, pont ezeknek az árra csökkent. Ahol mi lakunk, az rendes albérlet, nem Airbnb-lakás, de olvastunk a karantén alatt sok cikket, hogy több helyen elengedték a lakbért, vagy a felére lecsökkentették, és mi is kértünk engedményt. Engem és az egyik lakótársamat táppénzre küldtek, szóval 70%-os fizetésért dolgoztunk tovább, és a harmadik lakótársunknak is kevesebb lett a fizetése. Mondtuk a főbérlőnek, hogy mivel kevesebb a fizunk, kénytelenek leszünk olcsóbb lakást keresni, ha nem viszi lejjebb az árat. Nem annyit, mint kértük, de végül elengedett 30 ezret a helyzetre való tekintettel” – mesélte Zsuzsi, aki szerint ha valaki egyedül akar elköltözni, 110 ezer forint alatt nem talál lakást, ez rezsivel 140-150 ezer forintra jön ki alsó hangon. Továbbra is az a tapasztalata, hogy „ha találsz egy lakást jó áron, rögtön foglalózni kell”.
Az Airbnb-lakások piacra kerülése nagyon feltűnő, már az előadó lakások között is felbukkantak. Lakáskereső forrásunk, Ilona most hétvégén 9 (!) egykori Airbnb-lakás fog megnézni a belvárosban, a VI., VII., VIII. kerületben. „Szerintem ezektől a lakásoktól most aki tud, szabadul. Inkább eladja, mert csak áll benne a pénze és kiadni nem tudja olyan áron, ahogy ez a turizmus miatt pörgött” – vélekedett.
Szilvi irodának keresett bérleményt, és úgy látja, többen próbálkoznak volt airbnb-t kiadni, mondhatni bármilyen áron, és nem is nagyon számítanak arra, hogy 1 éven belül a visszatérő turisták miatt újra lehet rövid távra kiadni az ingatlant. „Az állapotuk nagyon változó. Inkább hosszabb távra szeretnék kiadni, legalábbis amivel én találkoztam, ott inkább a hosszabb távú bevételi lehetőségre utaznak, 1-2 év a minimum idő, amire szerződést szeretnének kötni. Egy idő után lehet, feladják a próbálkozást, és inkább eladják az ilyen lakásokat. Viszont lehet alkudni a meghirdetett árból” – mondta, hozzátéve: három-négyszobás, belvárosi, irodának alkalmas lakások ára jelenleg 4-500 ezer Ft között mozog.
Az alkudozás lehetőségére hívta fel a figyelmet a 27 éves, jogi asszisztensként dolgozó Dóra is. Úgy látja, jelentősen csökkentek az albérletárak a tavaszi állapotokhoz képest, ő épp akkor költözött egyik albérletből a másikba. „40-50 négyzetmétereseket kerestem a belvárostól Kőbányán át Káposztásmegyerig, szóval külső kerületekben is. Ami korábban 140-150 forint volt, az most 100-120 ezerért érhető, ehhez még hozzájön a lehetséges alku. Szerintem engedékenyek, rugalmasabbak lettek a tulajok, és sokszor akár nem is a lakáskeresők kezdeményezésére. Amibe én költöztem, az is 130 ezerért volt meghirdetve, de 110-ért vettük ki a tulajok felajánlására. Én ezt annak tudom be, hogy végre fordult a kocka, és sokkal több lett a meghirdetett lakás, mint a lakáskereső, most a tulajok versenyeznek értünk” – mesélte.
Péter szintén alátámasztja, hogy valóban nagyobb a választék, és az árak is estek. Jelenleg egy 22 négyzetméteres lakásért fizet 95 ezret a Boráros mellett. „Most már rengeteg 30-35 négyzetméteres lakás is van ennyiért, ráadásul a belvárosban, például a Kecskeméti és Városház utcában. Olyat még nem nagyon láttam, aminél korlátoznák a kivehető hónapok számát, inkább az a jellemző, hogy hosszú távot vagy legalább egy évet írnak, szóval szerintem próbálnak a biztosra menni, és kevesen gondolnak arra, hogy belátható időn belül visszatérnek a turisták” – osztotta meg velünk észrevételeit.
András befektető, a járvány előtti időszakban több lakást is kiadott rövid távra, és sok más házigazdához hasonlóan ő is azzal szembesült a járvány kitörésekor, hogy a turisták igen hamar törölték a foglalásaikat. Nyáron mindössze néhány vendége volt csak, szeptembertől pedig a beutazási tilalom betett az üzletnek.
„Én kivárok. A rövid távú lakáskiadók nagy része szinte azonnal profilt váltott, és kiszállt, én viszont bizakodó vagyok, és már jövő nyárra kalkulálok” – osztotta meg a We Love Budapesttel. Azzal kapcsolatban, hogy mit gondol a kiadó lakások árának csökkenéséről, azt válaszolta.
„Nagyon fontos, hogy nem szabad letörni az árakat. Sajnos Magyarországon az a hagyomány, hogy ha – legyen szó bármilyen iparágról – pang a piac, akkor mindenki elkezdi csökkenteni az árat, de azzal egyáltalán nem lesz több vendég/ügyfél, helyette csak tönkreteszi azt, amit előtte hosszú évek munkájával felépített. Sajnos nincs mese... Ki kell várni, az árakat pedig tartani kell.”
András szerint a hosszú távon kiadó, komoly lakások ára nem változik, inkább a hirtelen kiadóvá vált turistás lakások ára nyomottabb, de ezek egyrészt mind bútorozottak, másrészt csak a központi frekventált helyeken szólnak bele a piacba.
„Azt se felejtsük el, hogy ezeknek a főbérlőknek a nagy része azonnal elküldi majd az albérlőit (szerződéstől függetlenül), ahogy élénkül a turizmus. A kaució visszafizetése nem tétel, ha a turizmus szezonális bevételi számaival vetjük össze, így szerintem egy albérlő sem érezheti igazán biztonságban magát egy ilyen jellegű bérleményben” – fejtette ki András.
