Hogyan áll össze egy városrész a különböző élettörténetek mozaikdarabkáiból? Hogyan mutatja meg a portré azt a sorsot, ami a mindennapi arcok mögött rejlik? És hogyan olvad a a Várnegyed a város szövetébe? A fotókiállítás sokkal inkább szól az emberi sorsokról, a portrékon szereplők Várnegyedhez való kötődéséről, mintsem a fotográfiáról.
A kiállított képek előtt álldogálva utazhatunk térben és időben. A Seidl család portréja megidézi a múltat: Hauszmann Alajos leszármazottait látjuk. Az építészét, aki a Budavári Palota átépítésének megálmodója, aki tervei alapján felépült a Főőrség és a Lovarda. Jelentős épületek, melyek visszaépítésének létjogosultságáról nemcsak a szakma, de a nyilvánosság is hajlamos heves vitákba bonyolódni.
Buchinger Anna, vagyis Panni néni mosolya mögött egy évszázados történet rejtőzik: nagypapája 1885 után költözött a Várba, s a család azóta is itt él. Édesapjához kötődik a hely legendás Fehér Galamb étterme is, amit a Rákosi-rendszerben államosítottak. Panni néni fotóján még azt is megleshetjük, hogyan él egy vérbeli várbeli, önként enged be személyes életterébe, a mély zöld kanapé, a bársony párnák és az angyalkák közé.
Nyitottság, örökség, együttműködés, szenvedély és érzelmes – csak néhány azon fogalmak közül, melyekre a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfia szakos hallgatói felfűzték a Várban élők portréit. A 27 portré között a teljesség igénye nélkül található a budai Várban élő ismert polgár, plébános, rabbi, kántor, koronaőr, buszvezető, restaurátor, régész, hídmester és több híres ember leszármazottja is. A közös bennük, hogy mindannyian máshogy, de szívből rajonganak a Várért.
A Várkert Bazár Déli panoráma teraszán található szabadtéri kiállítás 2020. november 15-ig ingyenesen tekinthető meg, koronavírus idején biztonságos programot jelentve mindenkinek.
