Dr. Tkacsik Márta magas hatóanyagtartalmú, kevésbé ismert bogyósgyümölcsöket termel és dolgoz fel Budapest melletti ültetvényén, emellett a festői fekvésű farmon vendégházat is kiad turistáknak.
Telki határában járunk, Budajenő szélén, az erdő tövében. Már messziről feltűnik a két egyforma, betonszürke, különös ház, amelyeket egy „templomszerű” acélpergola köt össze egymással. Zavarba ejtő, egyszerre modern és rusztikus a látvány, ahogy a két csarnokszerű épület előtt rendezett sorokban termő bokrok és cserjék húzódnak másfél hektáron.
„Ezt már nem vennék meg a piacon, mert mindenki az édeset keresi, de engem nem az íz vezérel” – mutat az ékszermeggy fácskákra Dr. Tkacsik Márta. Az ékszermeggy savanykásabb a megszokottnál, de a hatóanyagtartalma igen magas; Mártát ugyanis ez vezérli: minél egészségesebb, gyógyító élelmiszert előállítani az ökológiai gazdálkodással nevelt gyümölcsökből.
Foglalkozását tekintve Márta elméleti matematikus, mégpedig az internetes vállalati megoldások és az e-business volt a szakterülete. Felvidéken hozzá köthető az első internetes hálózat kiépítése, és az ő projektje volt az első internetbank Kassán. 30 éve, amikor belevágott, „az internetnek még neve sem volt.”
8 évvel ezelőtt saját egészségügyi problémái miatt kezdett életmódváltásba: rejtett, krónikus gyulladásokra keresett megoldást, amit a feketebogyós, kiemelkedően magas antioxidáns tartalmú, sok polifenol vegyületet, makro- és mikroelemet, antocianint tartalmazó gyümölcsökben talált meg. Az orvosa kezdetben kinevette, de azóta már ő is ajánlja a bogyókat.
Tkacsik Márta a budajenői telken 2013-ban ültette el az első bokrokat, és 3 évet kellett várni az első termésre. Ma a másfél hektáron már terem az összes, minősített biogazdálkodással művelt bogyós gyümölcsbokor: az említett ékszermeggy mellett fekete berkenye, feketeszeder, fekete ribizli, fanyarka, húsos som, piros ribizli és piros málna, továbbá az országban egyedülálló módon Kanadából származó fekete málna, amit Márta be is méretett a Szent István Egyetem élelmiszertudományi laboratóriumában. Kiderült, hogy hatóanyagtartalma 15-szöröse a széles körben ünnepelt áfonyáénak.
Ezek a bogyók önmagukban igazi szuperfoodok, de fontos a betakarítás és a feldolgozás módja is. Minden bogyót kézzel szüretelnek (évente másfél millió darabot), ami egy nagyon drága és macerás eljárás. A nagyipari módszerek ennél jóval egyszerűbbek, de több problémát is felvetnek: Amerikában glifozátalapú szerekkel permetezik le többek közt az áfonyát, ami leszárítja a szárat, így tudják a bogyót könnyen belerázni a betakarítógépbe. Ez egyrészt mérgező, másrészt nem egyenletesen érettek a leszüretelt szemek; továbbá mivel mindent egyben leszednek a bokrokról, az apróbb gallyak, levélkék is belekerülnek a gyümölcsök közé, amit nem válogatnak át, hanem csak kipréselik a levüket.
Márta szerint azzal, hogy levet csinálnak az áfonyából, pont a lényeg veszik el, mert a hatóanyag a héjában, a rostokban és a magvakban van. A kézi szedéssel meg tudják őrizni a héját is, nem kell siettetniük az érlelést sem. A feldolgozóüzemben leszedegetik róluk a szárat, a gallyakat, lemossák őket. „Olyan szépek, mint a fekete gyöngyök” – mutatja elégedetten Márta a rekeszekben álló berkenyét.
Az íze a berkenyének is meglehetősen fanyar, mégis hihetetlen beltartalommal bír. Márta úgy gondolja, amúgy is túl sok cukrot fogyasztunk, az édes gyümölcsök bevitelével ezt csak fokozzuk. Annak ellenére, hogy rengeteget eszünk, a fejlett világban gyakori az alultápláltság és az egyoldalú táplálkozásból származó minőségi éhezés. „A föld tápanyagtartalma sem megfelelő már. Az olyan almafajták, mint például a Jonatán, még felveszik a tápanyagot a földből, de a Jonatánt egyre kevésbé termesztik, mert kicsi, nem elég édes, nem elég piros, nem áll el jól” – részletezi Márta. Ő csak „bajnok növényeknek” nevezi a bokrait, mert ellenállóbbak, a túlnemesített fajokkal ellentétben nem annyira veszélyeztetettek a kártevők által, és jobban tudják hasznosítani a föld tápanyagkészletét is. Így se garantált persze a siker, a kamcsatkai mézbogyója például nem érezte jól magát, kipusztulóban van.
Hogy minél több tápanyagot megőrizzenek, a bogyókat aszalással és pürésítéssel dolgozzák fel, és természetesen nem finomítanak, nem adnak hozzá se cukrot, se szintetikus anyagokat. Az így előállított Patikakert termékek persze nem olcsók, és nagy a verseny a táplálékkiegészítőkkel. „Ha mindenki beméretné a gyümölcseit, ahogy én, és ráíratná, hogy mennyi a polifenol- és antioxidáns tartalma, akkor én egyáltalán nem lennék drága. Meg kell találni, ki kell nevelni azt a vásárlókört, aki érti, miről van szó” – mondja Márta.
„Hiszek benne, hogy ennek eljön a jövője. Az internetben is hittem 30 éve, amikor senki nem tudott róla; úgy dobták oda a projektet az asztalomra, hogy »Márti, téged minden hülyeség érdekel« – emlékszik vissza az alapító, hozzátéve: „Nem szakadhatunk el teljesen a természettől, nem létezik, hogy csak gyárban állítsuk elő az élelmiszert és a tápanyagokat.”
A Patikakertben ezért nemcsak gyümölcstermesztés zajlik. Az ültetvény felett patinásan lenyírt fű és szépen kialakított kert övezi a két házat; a betonpalával borított, homogén felületekkel és csipkés árnyékolókkal játszó, napelemes és hőszivattyús épületeket a lánya tervezte. Az egyikben található a kicsi feldolgozóüzem, felette a kertész szolgálati lakása, a másik pedig egy modern vendégház, amihez kemence, süllyesztett szalonnasütő és egy bio úszótó is tartozik természetes vízzel.
A medencében oldalt növények tisztítják a vizet, ami állandóan forgatva is van, ennek köszönhetően nincsenek szúnyogok, van viszont gazdag élővilág békákkal. A rendezett ültetvényen a magaságyásokban cukkinit, paradicsomot, paprikát termelnek, de csak kedvtelésből, a vendégek reggelijéhez. A tökéletes csend, a nyugalom, a természet a vírushelyzetben is csalogatja a turistákat, ottjártunkkor is épp foglalt volt a vendégház, így bent nem tudtunk körülnézni.
A betakarításban, feldolgozásban idénymunkás diákok működnek közre, és Márti idén a Szedd magad! akciókhoz is csatlakozott. Augusztus elejére már csak a berkenye lett szedhető, az is csak pár napig – akit érdekel a lehetőség, és körülnézne, betakarítana a kivételes ültetvényen, májustól figyelje a Patikakert lehetőségeit a Facebook-oldalukon.
