Pasaréti úti Páduai Szent Antal-templom
Megkapó látvány, ahogy a félkörívű pasaréti buszvégállomás fölé szökik a Páduai Szent Antal-templom 46 méter magas harangtornya, háttérben a Hunyad-orommal és a János-heggyel. A huszadik század első felében Pasarét területén sorra épültek a Bauhaus-stílusú villák (amelyek közül kiemelkedik a Napraforgó úti telep), és a trend alól az egyházi épületek sem képeztek kivételt, még akkor sem, ha a modern formák és anyagok, például a vasbeton alkalmazása nehezen tört utat magának az építészetben. Rimanóczy Gyula építésznek sem volt könnyű dolga tervei elfogadtatásakor, de a templomot 1934-ben felszentelték, homlokzatán Szent Ferenc és Szent Antal domborművével, csarnokszerű, letisztult, szépen megvilágított belső terével, Árkayné Sztehlo Lili színes üvegablakaival. 1938-ban pedig elkészült mellette a buszvégállomás is, szintén Rimanóczy Gyula tervei szerint.
Városmajori Jézus Szíve Templom
A modern építészet másik, még híresebb példája a Városmajor szélén álló Jézus Szíve templom, amelynek tornya Buda majdnem összes pontjáról jól látható, és amelynek tömör szerkezetét belépve fantasztikusan ellensúlyozzák a szentély fölött magasodó színes üvegablakok (szintén Árkayné Sztehlo Lili munkái). Árkay Aladár 1933-ban felszentelt műve, az első budapesti modern vasbeton templom szintén nagy felháborodást váltott ki a konzervatívok körében, „“Isten városmajori garázsának” is csúfolták. Az építészet „csendes forradalmára” fiával, Árkay Bertalannal közösen tervezte az épületet, de felszentelését már nem élhette meg. Meglepő, de a tágas templomhajóban oldalt még szobanövények is gazdagítják az enteriőrt. 1942-ben bombatámadás érte a ma már műemlék templomot, a becsapódás helyére ma egy Mária-szobor emlékeztet.
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom
A (korábban) a város egyetlen 24 órán át nyitva tartó templomát a legenda szerint az Erzsébet híd építésekor hátrább kellett tolni, de nem ez az egyetlen furcsaság az építészetét illetően: Budapest egyik legrégebbi és leggazdagabb történetű épülete 14 építészeti kor emlékeit őrzi magán. A 2000 éves alapokon nyugvó épület altemploma 2017 óta látogatható, és egyben látható is az üvegpadlózaton át, amelyen át egészen a rómaiakig leláthatunk, az első templomot a 11. században ugyanis egy római katonai tábor falaira húzták fel. Itt lent egy régészeti feltárásokat bemutató tárlatot, az új közösségi és imádságos térként szolgáló kápolnát és az 1699-ben épült Proberger-kriptát is megtekinthetünk, melyben 19. századi arisztokraták nyugszanak, de itt nyugszik Gellért püspök is. Később a törökök mecsetként használták, Zsigmond és Mátyás királyis átépítette; a ma látható szerkezet 16. századi, de a barokk külsőt egy 18. századi tűzvész után kapta. Később olyan építészóriásaink restaurálták, mint a Parlamentet tervező Steindl Imre.
Gellérthegyi Sziklatemplom
A Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom Budapest legkülönlegesebb fekvésű temploma, és az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendhez, a pálosokhoz tartozik. A rendet II. József oszlatta fel 1786-ban más rendekkel együtt, a szerzetesek csak 1934-ben térhettek haza, ekkor építették meg nekik a Gellért-hegy dunai oldalán a Sziklakolostort, a természetes barlangból kialakított üreget pedig templom lett. Az ötlet egyébként a Lourdes-i szűzhöz látogató magyar zarándokok találták ki 1924-ben, mégpedig az ottani kegyhely hazai mását akarták megépíteni. A kommunizmus alatt a szerzeteseket elvitték, a templomot bezárták, a kolostor később az Állami Balett Intézet kollégiuma lett, és csak 1989-ben nyitottak ki újra. A meredek sziklafalak között nemcsak miséket tartanak, hanem látogatóközpontként is működik, itt őrzik a pálosok egyik legértékesebb ereklyéjét, Remete Szent Pál lábszárcsontját.
Külső-kelenföldi Református Templom
…. avagy a „lezuhant kelenföldi ufó” a panelek és a kertváros határán. Budapest talán legfurcsább, ráccsal fedett, a síkjára 45°-os szögben megdöntött hatszög alaprajzú temploma mintha egész testével az ég felé fordulna. Szokatlan formáját és megoldásait ez a szükségszerűség és az építész ötletessége hívta életre: tervezője Szabó István, aki a Kádár-kori, éppen csak nem tiltott, de nem is nagyon tűrt templomépítés élharcosa volt, és mestere a nagy csarnokoknak, kiállítási pavilonoknak, amelyekre a templom térrácsa is emlékeztet. Az 1979-81 között felépült templom tetejét árnyékolt polikarbonát táblákkal fedték be, amitől kellemes fény van a belső térben. A harangtorony is extravagáns, Bartha Zsuzsa hajlított csövekből készült térplasztikájaában a csövek elektromos működésű harangcsöveket rejtenek.
Kőbányai Szent László templom
Kőbánya másik legnevezetesebb látványossága a pincerendszer mellett a főtéren álló Szent László templom, Budapest legmagasabb templomtornyával (83 méter), csak a Szent István-bazilika magasabb nála a fővárosban. A pompás és részletgazdag templom 1894 és 1899 között épült, és a kor legjobb mesteremberei és tervezői munkálkodtak rajta: Lechner Ödön, a magyar szecessziós építészet nagymestere tervezett meg eklektikus-szecessziós stílusban, román, gótikus, reneszánsz, barokk, perzsa és magyar népi stílusokat ötvözve. Eredetileg jóval több keleties-bizánci hatást szeretett volna, de ezekkel a kor ellenállása miatt csínján kellett bánnia, csak néhány motívumban élhette ki vágyait, a bejárat bronz ajtódíszeiben, a helyenként, például a főoltár felett felbukkanó kupolás építményekben. A legszemkápráztatóbb részei az enteriőrnek a Zsolnay majolika oltárok, amelyeket Zsolnay Vilmos épített a szószékkel és egyéb ornamentális-figurális díszekkel együtt. Mind közül kiemelkedik a főoltár, amelynek Szent Lászlót ábrázoló oltárképe Roskovich Ignác, a kor elismert egyházi festőjének alkotása.
