A régi Gólya bezárása jó példa a városban zajló dzsentrifikációs és rehabilitációs folyamatokra. A Corvin negyed felépülésével sorra húzzák fel a modern lakóparkokat és irodaházakat a VIII. kerületben, aminek utolsó bástyája volt a presszó aprócska, több mint 100 éves épülete, ahol a Roncsfilmet forgatták 1992-ben. A házból költöznük kellett, így elbontották az utolsó túlélőt is a Práter-Tömő-Szigony Bermuda-háromszögben.
A legtöbben csak egy jó hangulatú underground szórakozóhelyként tartották számon, ahol még a régi, romkocsmás szellemben lehetett bulizni, de már a 2013-as kezdetektől jóval több volt ennél. Túl azon, hogy koncertek, előadások, workshopok otthonául szolgált, és sok civil ügyet felvállalt, egy alternatív gazdasági és foglalkoztatási modellt is megvalósított. A Gólyát szövetkezeti alapon működtetik, ami annyit tesz, hogy a közösség magáért dolgozik. A hierarchiamentes munkaszervezésben a dolgozókat nem alkalmazotti státuszba, hanem szövetkezeti tagnak veszik fel, nincs főnök, se tulajdonos, közösen hozzák a döntéseket, a profitot is egyenlően osztják szét. A feladatokat munkacsoportokba szerveződve végzik, a koordinátori szerepek háromhavonta rotálódnak.
Király Franciska például a marketingért, felújításért, karbantartásért, dekorért is felel. Ő vezetett körbe minket a Bókay utcainál jóval nagyobb, 1200 négyzetméteres új Gólya Presszóban, ami a korábbi funkcióknak jóval nagyobb teret biztosít, és újak bevezetését is lehetővé tette. Ott van elsőként a bulizás: a vasajtón belépve a klasszikus, színpaddal felszerelt kocsmába toppanunk az egykori trafóház terében, amelyet a Ganz Művektől vásároltak meg.
A szomszédos épület egy magánszemélyé volt, itt kapott helyet a bérlői rész, aminek a felújítása nagyjából befejeződött. Itt a Mérce szerkesztősége, a Közmű – közös műhely közösségi kerámia- és formatervezői műhely, a Lahmacun online rádió és az Utcáról Lakásba Egyesület lelt otthonra. Ezen a részen működik a Gólya saját irodája, a Konkrét tér nevű edzőterem és az alternatív óvoda, a Gólyafészek napközi is, amit már a régi bázis idején is működött. Teakonyha, raktár, öltöző-zuhanyzó is ezen a részen található; a belső teraszrészre nyárikonyhát terveznek.
A kocsma feletti felső szinten szintén lesz vendégtér pulttal, sőt konyhával, de itt még zajlik a felújítás, a közösségi programoknak dedikált kisteremben épp hegesztettek.
Mikor arról kérdeztem Franciskára, hogyan oldották meg a felújítást az országos szakemberhiány közepette, meglepő választ kaptam: az egész épületet ők rakták rendbe. Ismerősök, partnerszervezetek révén mindig találtak olyan embert, akitől elsajátíthatták a kőműves- vagy épp a villanyszerelői munkákat egy sajátos önképzőkör keretében.
A szemlélet amúgy sem volt idegen tőlük, és sokak lelkesedésében szerepet játszott a kiábrándulás a diplomás, értelmiségi létből. Megtanultak hegeszteni, villanyszerelni, burkolni, az ő kezük nyoma a fűtés, a szigetelés is. Franciska asztalosnak tanult, a bulirészen a hangszigetelt falak és ablakok az ő munkái, és a félig már leszigetelt tetőt is ő fejezi majd be egy építészhallgató ismerősével közösen. Itt egyébként tetőterasz lesz, remélhetőleg már tavasszal birtokba vehetik a vendégek.
Újfajta szomszédság
Bár az Orczy tér nem a város közepe, és nem a legjobb hírű környék, a 9-es busz húsz perc alatt hoz-visz a belvárosból. A törzsközönségnek bizonyára nem lesz kényelmes, hogy messzebbre kell mennie, ha mulatni akar – igaz, Kőbánya is szóba került, mikor a csapat az új helyet kereste. Franciska nem aggódik, szerinte ki fognak járni ide is a vendégek, mert kevés van az olyan alternatív hely, ami nem „agyatlan turistaitató”. Amúgy már ez a környék is dzsentrifikálódik, egyre több ismerőse költözik ide.
Persze arra, hogy a Corvin negyedben tapasztalt rehabilitáció utolérje, még jó sokat kell várni. Addig is elindították az Orczy szomszédsági kampányt, ami során bekopogtatnak a környéken élők ajtaján azzal a céllal, hogy felmérjék az igényeket, és a Gólya működését, programjait, szolgáltatásait részben a helyiekkel közösen alakítsák, mert szeretnének fórumot és támogatást biztosítani a helyi kezdeményezéseknek. Volt például olyan anyuka, aki szívesen tartotta volna a fenti teremben a fia szülinapját, de a felújítások miatt ez még nem volt lehetséges.
A cél tehát, hogy a Gólya több lábon álljon, és ne csak a buliztatásból éljenek, mert nekik sem testhez álló és fenntartható az életpálya, hogy a pultban éjszakázzanak hajnalig. Ötletszinten például felmerült, hogy a felújítások során megszerzett tudással a zsebükben a csapat kivitelezőként, egyfajta szakembergárdakánt vállaljon felújítási, karbantartási munkákat, rászorulóknak jelentős kedvezménnyel. Továbbá ráerősítenének a rendezvényszervezésre, cateringre, saját fesztiválban is gondolkodnak. A régi helyen elég ügyesen megszilárdult a konyhai szolgáltatás, és a környékbeliek, például a Tüzép dolgozói folyton kérdezgetik, mikor jöhetnek ebédelni, mert a környéken nincs sok hely a törökön és a kínain kívül, ahol enni lehet.
