A századfordulós kávéházi életet olyan nosztalgiával tudjuk néha emlegetni, mintha mi magunk is szereplői lettünk volna. Krúdynak, Karinthynak és a többi nyugatos írónak köszönhetően talán így is van. Az meg már egy más kérdés, hogy az ebből a korból ránk maradt, ma is létező helyek mit kezdenek azzal a bizonyos kávéházi kultúrával, eltörlik-e a színről, hogy helyet adjanak az újhullámnak, vagy leporolják a hagyományokat.
Ami a Centrál Kávéházat illeti, is-is a válasz. Az 1887-ben megnyitott helyet a nyugatos írók egykori törzshelyeként ismerjük, rendszeresen megfordult itt Ady, Kosztolányi, Babits, de mint második generációs, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc és Móricz Zsigmond is. Ma őket ugyan már csak a falra aggatott képek idézik, de a kávéház a mai napig lehet az, aminek épült, a pestiek – sőt, megkockáztatjuk, a budapestiek – élettere (ez cél is, nem véletlen az „Életünk középpontja Budapest szívében.” szlogen). Nemrég új üzletvezető, Boros Róbert vette át a szakmai felügyeletet, és néhány finomhangolással frissítette a kávéházat.
Haza lehet járni, jókat lehet enni, inni, kávézni, sütizni, teraszozni, meg lehet mutogatni a külföldi ismerősöknek. A stílus nagypolgári, külön szeretjük az új, zöld bársonyszékeket és azt, hogy ha csak egy kávéra érkezünk, a jobb szekcióban, márványlapos asztalok fölött hörpinthetjük fel a feketét – esetleg még választhatunk is mellé valamit a terebélyes, házilag készített és nem ritkán irodalmi berkekből inspirálódott desszertek közül (mondjuk a Centrál saját sütijét, a Tündérkertet vagy a Hét Szilvafát).
De jöhetünk gáblira is – igen, csak így Krúdysan -, azaz kései reggelire, amit szombaton és vasárnap „lazy weekend” címszó alatt bővített fogásokkal lehet komótosan kiélvezni, akár délután 3-ig. Mi ugyan nem hétvégén, hanem egy pénteki napon teszteltük ezeket a fogásokat, de ennek ellenére nem bántunk csínján a választással. Határozottan nem diétabarát fogások kerültek elénk, pedig még csak nem is a tökéletes reggeli nevű menüt kértük.
Kóstoltunk avokádós és lazacos bagelt (3200 Ft), french toastot (2400 Ft) és péksütemény-válogatást (1950 Ft). Ha akartuk volna, könnyedebb falatokat is választhattunk volna, chiapuding és granola is szerepel ugyanis a bundás kenyér és bécsi virsli mellett. Érzékelhetjük tehát a kettősséget, amivel elkezdtek működni: a kiadós fogások és az újabb hullám is képviselteti magát.
Itt pedig aztán meg se kell állni, ha a reggeli melletti beszélgetés csak fele annyi ideig tart is, mint a nagy íróink itteni találkozói, egyszer csak azt vesszük észre, hogy ebédhez harangoznak. Kipróbáltuk ezt is, és tetszett, amit tapasztaltunk. A legnagyobb meglepetést a gombapaprikás (3400 Ft) okozta, amit egy teljesen új elgondolásban tettek elénk, olyan „bisztrósan”.
Kóstoltunk még csirkecombot krumplipürével és a szokásostól egy gondolatnyival eltérő uborkasalátával, és azt is megtudtuk, hogy van egy hetente változó ebédmenü (friendly lunch), ahol 2 fogást 2450 Ft-ért, 3 fogást 2990 Ft-ért kapunk.
A Centrál egy megbízható hely, ahol valahogy sok minden működik: a tágas térben ugyanúgy lehet ünnepelni a családdal, üzelti megbeszélést, esetleg céges rendezvényt tartani (az emeleten van egy elszeparálható rész) vagy csak kávézni egyet – valahol a századforduló békebeli romantikája és a mai trendek metszéspontjában.
