A rohamtempóban fejlődő és kiépülő Váci úti irodafolyosó mögött meghúzódó területről kevés szó esett eddig, legalábbis ami az ezt a részt érintő változásokat illeti, pedig az utóbbi években erre is felpörögtek az események. Az itteni ovisok egy részére már irigykedtünk picit, amikor bejártuk a Média Építészeti Díjat nyert – leginkább egy gyerekjátékot felidéző – Passzívház Meséskert Óvodát, illetve amikor az építészek meséltek a szintén kerületi, 100 lakásos önkormányzati passzívházról. Ezúttal pedig a vegyes, hol belvárosias, máskor kertvárosias, vagy lakótelepes beépítettségű környék új, egyedülálló koncepció alapján épült alközpontja felé tartottunk.
Miközben sétáltunk a Klapka Központ felé, lépten-nyomon építkezésbe, majd beljebb frissen felújított parkokba botlottunk, ahol a kültéri kondigépeken taposva beszélgettek a nénik és kismamák is, és szinte biztosak vagyunk benne, hogy nem egy reklámfilm forgatásán haladtunk keresztül. Aztán egyszer csak, teljesen váratlanul ott volt előttünk egy hatalmas zöld domb, ami mögül egy fehér, pengeéles épület kandikált ki, tökéletes kontrasztot alkotva a kék éggel.
A 2018-ban elkészült, és a kapuit hamarosan megnyitó épület története viszonylag hosszú múltra tekint vissza. Az építészeti ötletpályázat már 2012-ben lezajlott, az itt álló, eléggé elhanyagolt korábbi szolgáltatóház bontása 2014-ben indulhatott meg. Külön „meglepetés” volt a munkálatok alatt, hogy mivel egykor tankparkoló is volt itt, a várt 1-1,5 méter helyett 5-6 méteres betonréteggel szembesültek a munkások. Amúgy a környék katonai múltja nem csak ebben, vagy a Lőportár dűlő elnevezésben köszön vissza: a mai napig sok nyugalmazott katonatiszt és családjaik laknak erre.
A KÖZTI építészei (Marosi Miklós, Göcsei Sándor, Rabie Anisz) által tervezett épület sorsa, bár a Média Építészeti Díjat is elnyerte, egy ideig még kérdéses volt, ám végül a kerületi önkormányzat önerőből belefoghatott a mintegy 4,3 milliárdos vállalkozásba.
A cél egy olyan alközpont létrehozása volt, ami az itt elhelyezett funkciókkal és szolgáltatásokkal kielégíti a környék lakóinak az igényét, és megteremti azt a központi – az ókori görög városok agórájához hasonló – közösségi teret, amitől sokkal élhetőbbé válik bármilyen környék. Fontos építészeti koncepció és elvárás volt, hogy a fal síkjánál ne álljon meg az épület, és a fejlesztés túlmutasson a saját határain.
A közel 10 000 négyzetméter alapterületű épület elsőre talán leglátványosabb megoldása a zöld domb és az alá süllyesztett üzletrész, de az ötemeletes, leginkább tortaszeletre hajazó rész is tartogat meglepetéseket. A kereskedelmi és szolgáltató funkciók jelentős része itt helyezkedik el az alsó két szinten, ahol a boltok mellett – amikhez jó néhány üzlethelyiséget már kiadtak – új orvosi rendelők, kávézó és étterem is lesznek.
A felsőbb szinteken, a 2-tól az 5-ik emeletig pedig a 33 – fedett átriumszerű udvarról nyíló – önkormányzati lakás kapott helyet. A kisebbek 44 négyzetméteresek, de vannak 90 négyzetméteres, illetbe belső kétszintes, 70 négyzetméteres prémium loftlakások is, mindegyik kész konyhával és fürdőszobával várja a hamarosan beköltöző családokat, akinek eddigi önkormányzati lakásukat kell leadni, hogy ideköltözhessenek.
Ahogy a szabadpiaci albérletárak kezdenek elszállni a fővárosban, és az önkormányzati lakásépítésekben sem jeleskedik a legtöbb kerület, kíváncsiak voltunk, hogy jelenleg a XIII. kerületben hányan laknak ilyen lakásokban, és mennyivel a piaci ár alatt van a bérleti díj. Mint megtudtuk, közel 6000 kerületi lakos jut így lakáshoz. A Klapka Központ új építésű apartmanjainak a bérleti díja körülbelül a hasonló, szabadpiaci albérletekhez képest a piaci ár ár fele. A rezsiről nem is beszélve, a például a már említett 100 lakásos passzívházban átlagosan, a fűtés-melegvíz számlát tekintve 25.000 forint, csak nem havonta, hanem évente, ami az előzetes becsléseknél is kedvezőbb végösszeg.
És mik a már emlegetett ökomegoldások? Bár ez az épület jogilag nem passzívház minősítésű, több megoldásával közel áll az olyan jellegű épületekhez. A burkolás, hőszigetelés, nyílászárók, és a hűtés/fűtési rendszere is extra hatékony, a lámpák mindenhol jelenlétérzékelősek. A pinceszinten 4 akadálymentesített parkolóhely mellett 30 elektromos üzemű és 66 „normál” gépkocsi parkolóhelyét alakítják ki, valamint 36 kerékpártároló is van.
A formabontó, ötletes megoldások, a nagyívű terek és az előzetes lakossági egyeztetések mentén kialakuló funkcióknak hála úgy tűnik, tényleg egy élhető városi tér alakul itt ki. Az épület környezetében elterülő parkosított, többféle utcabútorral, biciklitárolókkal, és hamarosan ingyenes wifivel is lefedett részt már most birtokba vették a környékbeliek.
