Az újbudai Bölcső sokaknak vált törzshelyévé 2013 óta, ami nem is csoda: van hozzá ikonikus hamburgere, finom kézműves sörei, otthonos hangulata és barátságos, hozzáértő stábja. Amikor lejön ide az ember, jó eséllyel fut bele ismerősbe, ha másba nem, hát a pult mögött is gyakran megforduló alapítóba, Kondorosi Daniba. A "le a Bölcsőbe" egy megbízható irány a környéken, ami a költözés után is megállja a helyét.
Ugyanis a sörözőbe továbbra is lépcsőn vezet lefelé az út, csak most már a régi helyhez egyébként közeli Zenta utca 3-nál kell lekanyarodni. Itt egy körülbelül kétszer akkora térbe érkezünk, mint amit a Lágymányosi utcában megszoktunk, és ekkor még az alsó szint különterméről tudomása sincs az embernek. Daniban körülbelül másfél éve kezdett el motoszkálni a bővítés gondolata – ő is tudta, amit sokan mások: egy péntek estén necces volt lemerészkedni a Bölcsőbe, mert jó eséllyel nem akadt már szabad négyzetméter. Hogy ez ne így legyen, elkezdett keresgélni, azzal az egy biztos kritériummal, hogy a környéket és ezzel együtt a vendégeit nem hagyja itt.
A 80-as évek menő étterme, az új korokra elfáradt és bezárt Kisrabló helyszínénél aztán megállapodott: Bölcső-pozitívvá tették, és október végén megnyitottak. Igaz, kell még egy kis idő, hogy teljesen belakják a nagy placcot, és az is igaz, hogy az egymás nyakában ülés megszűnésével az otthonos zsúfoltság érzése lazult, de a félhomály, a szeparáltabb zugok, na meg a korábbról ismerős süppedős fotelek és zöld falak ugyanúgy intimitásteremtő hatásúak. Maradt a régi csapat, a régi koncepció és a régi kínálat nagy része is (igen, még mindig kapni hamburgert, amihez még mindig házilag készítik a zsömlét).
Ami változott viszont, hogy már nem kötelező a pultnál rendelni, hanem kijönnek az asztalunkhoz. Az ülő helyzetben történő döntéseket pedig a hozzáértő felszolgálókon kívül (és tényleg bátran lehet őket kérdezni) egy nyomtatott étlap és itallap segíti. Sörfronton: a fenti és lenti helyiségben is vannak csapok, összesen körülbelül 20-féle változattal számolhatunk. A főzdék között döntően hazai kraftosokat találunk (a teljesség igénye nélkül: Monyó, Balkezes, Hoptop, Mad Scientist, Horizont) és néhány külföldi tételt. Dani szeret nem népszerű főzeteket is csapra verni – szerinte ezek az igazán izgalmasak.
A sör mellé pedig sörkorcsolyákat is választhatunk – de ne is reméljünk könnyed, vega és mindenmentes harapnivalókat: gondolkodjunk inkább marhatatárban (1750 Ft), véreshurkás rétesben (1150 Ft) vagy épp kocsonyában (1150 Ft)! Az étlap jellemzője még, hogy dinamikusan változik (pár havonta), ami fix, az az, hogy valamilyen burger szerepelni fog rajta. Az aktuális főételeken látszik, hogy a konyha is nagyobb teret kapott, így kóstoltunk sous vide-ált, majd finoman pirított csirke supreme-et polentával (2850 Fft) és barna sörös marhapofát paprikás gerslivel (3150 Ft).
A fogások mellé Dani ajánlott söröket – bár sörvacsorákat nem tervez, ilyen módon seperc alatt össze lehet állítani egy személyre szabott menüsort. A terebélyes pultból kb. 40-féle whiskey és Dani számára "hazai", vagyis badacsonyi borok is kikerülnek (utóbbit a Pláne Badacsony borterasz közreműködésében), van itt tehát minden, ami egy laza, barátokkal összeülős estéhez kellhet. Búcsúzóul csak annyit mondunk, amit Danitól kaptunk érkezésünkkor:"Gyere le, ülj le, érezd jól magad!"
