A Múzeumok Éjszakáját 2003 óta rendezik meg, hagyományosan Szent Iván éjjelén, a legrövidebb nyári éjszakát követően pár nappal. Csak Budapesten több mint 80 helyszín tart ilyenkor nyitva késő éjjelig, ami mind látogatható egyetlen karszalag kiváltásával. Idén a fő rendezvényhez kapcsolódva először tarják meg a Nyitott Zsinagógák Éjszakáját is. A főváros nagyobb zsinagógáit a Dohány utcában vagy esetleg a Kazinczy utcában sokan ismerik, ám a város ezeken kívül is teli van érdekesebbnél érdekesebb, alig ismert, és laikusok számára ritkán látogatható zsidó imaházakkal és zsinagógákkal.
A program keretében négy budapesti zsinagóga is látogatható lesz, ahol különféle építészeti, gasztronómiai és zenei eseményekkel várják a vendégeket. És aki az összes helyszínre szeretne eljutni, regisztrálhat a különleges Rabbi a buszon programra, ahol a Belvárosból Óbudáig utazhat.
Busszal mi is végigjártuk a helyszíneket, utunkat a belvárosból, az Astoriához közeli Chábád Keren Or Kulturális Központ és Zsinagógából kezdtük. Naponta sok ezren elhaladnak a kiskörúti épület előtt, ám csak kevesen tudják, hogy a falak mögött a város legújabb imaháza rejtőzik, ami egyben az Egységes Magyar Izraelita Hitközségnek (EMIH) is a központja.
Itt Köves Slomó vezetésével bepillantást nyerhetünk a vallási élet egyik legfontosabb elemének, a Tóra megírásának a rejtelmeibe. A Tórát rejtő szekrények díszítése általában nagyon hasonlatosak, az ajtókat nehéz bársonyfüggöny takarja, amelyre díszes kapu motívumot hímeztek, és nemegyszer az adományozók neve is felkerül.
A szent irat másolásának hihetetlenül szigorú szabályai vannak, melyek évezredek alatt nem változtak. A kóser marhabőrre faragott lúdtollal és kézzel írják Mózes öt könyvét, és az elkészült szöveg csak akkor kerülhet használatba, ha egyetlen hibát sem tartalmaz.
Mivel ilyen hihetetlen munka egyetlen tóratekercs megírása is, használat során is nagyon vigyáznak rá. Ujjal nem is érnek hozzá, csupán szövegkövető pálcával. Ám ha mégis kikopott volna valahol a szöveg, azt csak a legfiatalabb diákok tudják eldönteni: egy, a betűket már felismerő, de olvasni még nem tudó kisgyereket kérdeznek meg, felismeri-e a sérült szimbólumot. Ha nem, akkor a javításig félre kell tenni a tekercset.
Ma az e-bookok villámgyors korában érdekes látni ezeket a több ezer éves hagyományt őrző tekercseket, ahol egy kattintás helyett bizony nem kevés idő és izommunka visszatekerni a szövegek elejére.
A Vasvári Pál utcában, az udvaron megbúvó zsinagóga a zsidó aranykornak is nevezett századfordulós időszaknak az emlékét őrzi. A kintről csupán lakóháznak tűnő épület homlokzatán még ott feketéllenek a rég lehullott betűk körvonalai: Budapesti Talmud Egylet, amely 1842-ben alakult meg. A zsinagóga ekkor még a mai Madách tér helyén álló Orczy házban működött, innen vált ki a konzervatívabb nézeteket vallók közössége, és költözött át a Vasváriba, amely elvezetett az ortodox hitközség megalapításához.
A kapun belépve az udvarban tárul fel előttünk az éppen felújítás alatt álló zsinagóga. Köves Slomótól azt is megtudjuk, hogy ez a fajta építkezési mód középkori hagyományokra vezethető vissza, amikor gyakran tiltva is volt, hogy a zsidó vallási épületek az utcafrontra épüljenek. Itt láthatjuk az imák kellékeit is, taliszt, a négyszélű gyapjúleplet, szélén a rojtokkal és a tefilint, az imaszíjakkal ellátott, bibliai szövegeket tartalmazó bőrtokokat.
Innen az utunk a távoli múltba vezetett, a Budai Vár középkori utcácskái közé. Kevesen tudják, de a középkor során két zsidónegyed is volt a Budán, eleinte a mai Szent György tér környékén telepedtek le a zsidók, majd innen kellett átköltözniük a város átellenes végébe a 14. században, a mai Bécsi kapu környékére. Itteni életüknek a mai napig fennmaradtak a látható emlékei is, a Táncsics Mihály utcai egykori imaterem, a falakon megőrződött középkori, héber feliratos freskókkal szintén látogatható lesz június 23-án este.
A közelben álló, mára mélyen a föld alá temetett egykori hatalmas zsinagóga emlékhelyét is meg lehet nézni a Babits sétánynál, plusz szemfülesek megkereshetik a menórás kapuit is a környéken. A török hódoltság kezdetén egy időre megszűnt a közösségi élet, amikor az itteni családokat az Oszmán Birodalom más városaiba költöztették, de végül a török vallási türelem alatt újra felvirágzott a zsidó kultúra a várban. Az itt járt török utazó Evlia Cselebi három különböző felekezet meglétéről is beszámolt, askenázi, szír és szefárd zsidókat is talált itt.
Buda 1686-os dicsőséges visszafoglalásának az árnyoldalairól viszonylag kevés szó esik, de ekkor történt meg, hogy a nyíltan törökszimpatizáns, zsinagógába menekült közösségre a császári katonák rágyújtották az épületet. Ennek a tűznek a nyomait a 60-as évek ásatásai is igazolták. A leégett zsinagóga ma újra eltemetve áll, pedig a korában igencsak tekintélyes méretekkel rendelkező épület igazi művészet és vallástörténeti érdekesség is lehetne, amennyiben lát(ogat)ható formában újra feltárnák.
A túra utolsó állomásaként Óbudára gördültünk kik, ahol a város talán legkülönlegesebb zsinagógája áll. Ez a városrész sokáig a Pest-Buda környéki zsidóság legfontosabb települése volt, mivel a 19. századig a törvényi szabályozások értelmében az ikerfővárosban nem telepedhettek le, míg az itteni Zichy-birtokon ilyen tiltások nem voltak.
Az 1821-ben klasszicista stílusban épült zsinagóga egészen egyedülálló a maga nemében. A 2. világháborúban a település több ezres zsidó lakosságának 90%-át elhurcolták, és csak igen kevesen térek haza a haláltáborokból, de még így is folytatódott a vallási élet, egészen 1959-ig, amikor is államosították a zsinagógát, és hagyták teljesen lepusztulni.
Végül a Magyar Televízió 5-ös számú stúdiója költözött be, ekkorra a zsinagóga jellegét szinte teljesen elvesztette. Csak a pár évvel ezelőtti restaurációs munkálatok kezdetekor derült ki, hogy szerencsére a csodás freskók és díszítések egy része túlélte a drasztikus funkcióváltást. Ma már régi pompájában csodálhatjuk meg az épületet, ahol a több, mint 25 ezer kézzel festett csillag alatt aktív közösségi élet zajlik.
A buszjáratok 23:00-kor és 24:00-kor indulnak, gyülekező minden esetben a Keren Or Központban (1052 Budapest, Károly krt. 20.), és mind a négy fővárosi helyszínt érintik. A buszjáratra a posta@zsido.com címen lehet előzetesen regisztrálni.
