Az evangélikus egyház történetének kronologikus bemutatása – ez az, amit semmiképp sem szeretett volna a 2011-ben bezárt múzeum vezetése. Nyitást a külvilág felé viszont igen: ha a metróból kifele jövet megállunk és felnézünk, az óriási spaletták nyitott könyvekként tárják elénk a különböző híres magyarok gondolatait Veres Pálnétól, Mikszáth Kálmántól, Weöres Sándortól és sokan másoktól. A spalettákat éjszakára bezárják, de mivel a jobb oldali szárny inverze a bal oldalinak, továbbra is olvashatóak az üzenek.
Az épület régen működött virágboltként, a munkásőrség ruharaktáraként, a Képzőművészeti Vállalat irodájaként is, a 70-es években aztán a Magyarországi Evangélikus Egyház múzeuma kapott itt helyet. A régimódi állandó kiállítást 2011-ben, a múzeumot 2014-ben zárták be, majd 2016-ban nyitották újra teljesen átépítve, újragondolva, valamint föld alatti pincerésszel és időszaki kiállítótérrel kibővítve. A Deák téri Evangélikus Templom és a múzeum történetét az előcsarnokban és a YouTube-on is meg lehet nézni egyébként egy kedves videóban:
Ha betévedünk a Luther öröksége címet viselő állandó tárlatba, ne lepődjünk meg: mindenhez hozzá lehet nyúlni, minden elforgatható, kihúzható, megnyomható, és pofás, kézre álló digitális eszközök segítik a megértést. Ott van például Luther Márton végrendelete, amelynek eredetije a magyar evangélikus egyházé; műtárgyvédelmi okokból csak a nemes másolata látható egy óriási, játékgéphez hasonlatos asztalba építve. Ezen kis korongokkal lehet előcsalogatni a tartalmat, és egy fénynyaláb mutatja a német nyelvű, kézzel írott szövegben, melyik eleméhez kötődik a kijelzőn felbukkanó magyarázat.
Megismerhetőek ily módon a különböző nyelvű fordítások, a dokumentum kalandos története, a hozzá kapcsolódó érdekességek. Jankovich Miklós műgyűjtő is kapott egy korongot, aki a végrendeletre egy külföldi árverésen figyelt fel rá, és halálakor az evangélikus egyházra hagyta. (Ezért is Luther öröksége a kiállítás címe; a végrendeletet a második világháborúban vissza akarták szerezni a németek, de szerencsére nem sikerült.)
A Evangélikus Országos Múzeum egy olyan 21. századi hely lett, ahol nemcsak az újító szándék volt meg, hanem nyitás után egy évvel is kifogástalanul működnek a technikai vívmányok. A látogatók oltárt építhetnek, 360 fokos applikációval körbenézhetnek budapesti és vidéki evangélikus templomok belsejében, a „hangzuhanyban” az egyházi évnek megfelelően válogathatnak az énekek között. Nagy kedvencünk lett az a digitálisan feltuningolt orgona, amelyet egy pusztulásra ítélt észak-baranyai templomból mentettek ki, és amelyen már nem lehet játszani, de bele lehet ülni, és a billentyűkkel ki lehet választani egy éneket. A kottán digitálisan halad a fénynyaláb, a regiszterkapcsolókkal a szólamok, hangszínek között váltogathatunk, bepillantást nyerve az egyházzene történetébe.
A kiállítás nagy része még mindig „hagyományos” módon bemutatott tárgy, amelyek elsőre nem feltétlenül férnek meg egymással, de tematikailag össze lehet kapcsolni őket. Megcsodálhatjuk a liturgiákon használatos ónedényeket (a protestánsok ezüstjeit), megtapogathatjuk az ostyasütő lapátok díszítéseit, és belelapozhatunk abba az iskolai naplóba is, amely Petőfi Sándor első költeményét őrzi. Vörös posztóval körbevonva ki van állítva az a nyárs is, amire a Thököly-féle felkelés után erre tűzték fel egy báró fejét – az alatta található fiókban Kossuth Lajos saját kézzel készített tengeri növénygyűjteményét tekinthetjük meg, amelyet olaszországi emigrációjában hozott létre, mikor unatkozott.
Mindezek mellett képet kaphatunk a vallásos ember és a mindenkori hatalom ellentmondásos kapcsolatáról, egyház és pénz viszonyáról, a nők szerepéről, a többi felekezettel való viszonyról, az oktatási tevékenységről, az evangélikus életformáról, különböző jópofa, interaktív applikációkkal és segédeszközökkel megtámogatva.
2017-ben az ICOM (Múzeumok Nemzetközi Tanácsa – International Council of Museums) múzeumi filmekkel és digitális alkalmazásokkal foglalkozó szakbizottsága három díjat is adott a múzeumnak. Dr. Harmati Béla László múzeumigazgató szerint a kulcsa a sikernek az volt, hogy elég időt szántak rá: két évet töltöttek a koncepció és a megvalósítás összecsiszolásával. Ebben közreműködött a MOME Techlab kreatív műhelye is. A kurátorok európai körutat tettek, hogy egyházi és világi múzeumok ötletei nyomán inspirálódjanak. „A múzeum kicsi, de sok a mondanivalónk, ezt így tudtuk áthidalni” – mondta Harmati Béla a digitális megoldások szükségességéről.
Az új múzeum időszaki kiállítóhellyel is bővült az alagsorban, ahol jelenleg Karátson Gábor festőművész tárlata tekinthető meg. Mellette található egy rendezvényterem, leghátul pedig egy kis bunker, amely Budapest második világháborús ostromának és a gyermekmentő Sztehlo Gábor és Keken András lelkészeknek állít emléket. A kancsóban Budapest ostromáról, a naplókban a Sztehlo által megálmodott örömvárosokról, gyerekköztársaságokról szóló videókat nézhetünk meg, képet kapva arról, mit is jelentett üldözve lenni.
