Próbáltuk megállni, de végül csak nem sikerült: muszáj azzal kezdeni a cikket, hogy mennyire tetszik nekünk, hogy a PIM bejárata mellett egyik oldalán Kass, a másikon meg Kassák neve van kiplakátolva. Mivel a Kassák Lajosról és a magyar avantgárdról szóló kiállítást nem is olyan régen alaposan végignéztük, és meg is írtuka az élményeinket, így most az irodalmi illuszrációk felé fordultunk.
Ha van egy szabad óránk, és a Belvárosban járunk, ne hagyjuk ki Kass János grafikáiból készült kamarakiállítást, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Hamlethez és Az ember tragédiájához készült rézkarc nyomatok az Arany emlékévhez is kapcsolódnak, hiszen Arany János volt az, akinek a fordításában megismerkedhettünk a dán királyfi dilemmáival, és Az ember tragédiájának lektorálásában (átírásában) is kivette a részét.
De két teremnyi rézkarc nyomat sokkal több annál, mint puszta illusztráció: Kass beleásta magát nemcsak a történetekbe, hanem a szereplők jellemébe is, és a modern kor nyelvére lefordítva alkotott meg egy tűpontos, aprólékos képi világot, amely az irodalmi művek méltó párjává vált. Mind a két műnek a világa hihetetlenül összetett és grandiózus, de Kass megtalálta, megérezte az alkotók víziót, és ezeket képes volt a grafika és tipográfia nyelvére lefordítani.
A pályáját tizennégy évesen gipszöntőként kezdő Kass János 1944-ben korai grafikai munkáival életeket ment: menekülők számára készített pecséteket, papírokat. Később a Magyar Iparművészeti Főiskola, majd a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt, és élete során számos könyv, szépirodalmi mű illusztrációját készítette el.
Az első teremben található, Hamlethez készült rézkarcok 1980-ban készültek el. "Úgy haladtam, mint a bányász, rétegről rétegre... Kerestem a belső fényű, nemes anyagot, amit Shakespeare megírt." – emlékezik vissza az alkotási folyamatra a művész. A képeken egy-egy karakter jelenik meg, körülöttük hömpölyögnek az adott szereplőhöz kapcsolódó eredeti, Shakespeare szövegidézetek, és az Arany féle fordítás sorai, valamint ezer apró attribútum, szimbólum és utalás keretezi a lendületes vonalú, szálkás, tragikus alakokat. Polonius a végzetes függöny előtt állva tetszeleg a tudós férfi szerepében, míg a sarokban gonosz ábrázatú majmok figyelik minden mozdulatát, Claudius körül az őrület piranhái úszkálnak szélesre tátott szájjal, míg a királyné mellett mintha Zaha Hadid épületei nőnének ki a földből.
Az ember tragédiájához készült 15 rézkarc nyomatai még ennél is hátborzogatóbb pontossággal adják vissza Madách Imre látomásait. 1966-ban a Helikon Kiadó felkérésére készült minden színhez egy-egy illusztráció, de hamarosan egy külön grafikai anyagként is kiadták, Juhász Ferenc költő előszavával.
Ádám és Éva álombeli időutazásában a klasszikus színek mellett, mint Egyiptom, Prága vagy Párizs, érdeskések az átkomponált jelentek is: például a falanszter helyett birkózó amerikai focisták, és atomrobbanás jeleníti meg némi csavarral az akkori jelenkort. A képek érdekességei, hogy a központi illusztráció mellett a keretben Kass kísérletezései, vázlatai is láthatóak, amiből később más alkotásai is kinőttek.
