A magyar főváros egyik fő vonzerejét jelentik a termálvizes gyógyfürdők, de ahány fürdő, annyi szokás, így bemutatunk négy komplexumot különböző profilokkal, szolgáltatásokkal és hangulattal. Hiszen van, aki a csöndet kedveli, más a nyüzsgést; van, aki a modern wellness-szolgáltatásokat, míg más az 500 éves, autentikus török életérzést; van, aki hideg vízben is tempózna hosszan, míg más a sörfürdőt is kipróbálná. Budapesten mindegyikre nyílik lehetőség.
Király Gyógyfürdő – a családias
A Fő utca-Ganz utca kereszteződésében megbúvó Király Fürdő az egyetlen olyan fürdő Budapesten, amelyiknek nincs saját vízforrása, nem véletlenül. 1565-ben direkt Buda városfalain belül építette fel Arszlán budai pasa, hogy ostrom idején is tudjanak fürödni, a rendszeres tisztálkodást ugyanis az iszlám vallás előírta. Jelenleg is a Szent Lukács fürdő kútjaiból érkezik a hévíz, igaz, a vörösfenyőből készült, 1-1,5 kilométeres csöveket azóta lecserélték; egy darabka belőlük most is megtekinthető az előtérben.
Nevét a König családról kapta, akik 1796-ban birtokba vették, és egészségügyi intézménynek építették át, és kiegészítették egy klasszicista szárnnyal. A 2. világháborúban súlyosan megrongált épületet 1950-ben helyrehozták, azonban azóta sem eszközöltek rajta felújítást. Így aki ide betér, egy sajátos, középkorias, retró hangulatba csöppen: a török időkből megmaradt falak és a szocialista realizmus romromantikája sok külföldi és kalandvágyó fiatal szívét meghódítja, és ebben valószínűleg szerepet játszik az is, hogy a Király kevésbé zsúfolt és jóval olcsóbb is, mint a népszerű, nagyobb budapesti gyógyfürdők.
A budapesti gyógyfürdőkben szokásos módon koedukáltak az öltözők, és zárható kabinban és sima szekrényben is tárolhatjuk a holminkat. A kupolás török részbe érve 100 %-os páratartalom és három 32-40 fokos gyógymedence fogad minket, két hőlégkamrával és egy gőzkabinnal kiegészülve. Szauna csak a privát kádfürdőben található, amiből OEP-által támogatott is elérhető a körfolyosón, ahol több kis helyiség már elzárva várja a felújítást. A belső kertben barátságos napozóudvart alakítottak ki jakuzzival és dézsával, a belső folyosóról pedig kis csengővel jelezhetünk a büfének, ha a rácson túlról szeretnénk rendelni magunknak enni- vagy innivalót. A Király fürdő felújítása napirenden van, döntés hamarosan várható.
Rudas Fürdő – az eklektikus
Az Erzsébet híd budai hídfőjénél található fürdő kitűnő példája annak, hogyan lehet egy 500 éves törökfürdő hagyományait a 2017-es elvárásokkal ötvözni. Igaz, a 2014-ben felújított Rudasban még a mai napig uralkodik a hagyomány, ami férfi és női napokat tart számon: a török részlegen hétköznap keddenként fürdőzhetnek a hölgyek, hétfőn-szerdán-csütörtökön-pénteken a férfiaké a termál. Ez azt jelenti, hogy a’la natur, azaz meztelenül lehet élvezni a Gellért-hegyből érkező gyógyvíz előnyeit a páratlan szépségű, színes üvegberakásokkal díszített kupola alatt, amely pontosan délben szivárványosra festi a kuriózumnak számító, nyolcoszlopos medencetérben található nyolcszögletű medence vizét. A Rudas fürdő közelében 21 meleg vizű forrás lelhető fel, ezek táplálják a fürdőt, és már az 1200-as években ismertek voltak. A fürdőt ugyanaz a Szokoli Musztafa pasa építette, aki a Király Fürdőt végül befejezte.
Az öt gyógymedencével, három hőlégkamrával, egy kamillás gőzkamrával és vizes-szappanos masszírozóhelyiséggel ellátott, eredeti falakkal körülvett ellátott törökfürdő hétvégén válik koedukálttá. Aki neméből kifolyólag épp nem mehet be a törökfürdőbe, az a 2014-ben a régi Harmatvíz-palackozó helyén létrehozott modern wellnessrészlegen élvezheti ugyanazt a vizet. A háromemeletes komplexumot Zsolnay porcelánból faragott, kék-sárga kos ivókutak díszítik, és található benne három hát-, láb- és derékmasszírozóval kiegészített gyógymedence, valamint merülőmedence és jégkút is. A második emeleten az utcáról is megközelíthető éttermet találunk, míg a 3. emeleten vár az a 36 fokos, télen is látogatható medence, ahonnan megcsodálhatjuk a városi panorámát és a pesti oldalt.
További, a Dunára és Gellért-hegyre néző napozókat is találunk itt, továbbsétálva az épület belsejébe pedig az élményzuhannyal, sókabinnal, hőlégkamrákkal, többféle szaunával felszerelt szaunavilágban wellnessezhetünk. A Rudas harmadik nagy egységét az 1894 óta működő, szintén történelmi hangulatot tükröző szaunás uszoda képezi, amelyet külön jeggyel is igénybe lehet venni, a wellnessrészleghez hasonlóan. Masszírozásra itt is lehetőség nyílik, és úszkálás közben ráláthatunk a Gellért-hegy oldalára is.
Szent Lukács Fürdő – a csodatevő
A Margit híd budai hídfőjénél található komplexumban érezni talán leginkább a gyógyító energiákat, amiket a gyönyörű parkon keresztülsétálva a különböző nyelveken hálát adó márványtáblák is bizonyítják. A négy evangélista egyikéről elnevezett fürdő környéke mindig is összefüggött a gyógyítással, már a 12. században építettek a környékre kolostoraik mellé fürdőt a betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok és később a különböző lovagrendek. A cikkünkbe már sokadjára emlegetett Szokoli Musztafa is használta a területet fürdőként, de autentikus törökfürdő sajnos nem található a Lukácsban. Buda felszabadítása után fokozatosan hanyatlott a Lukács népszerűsége, de a 19. század végén Palotay Fülöp megvásárolta, és népgyógyfürdővel egyesített gyógyszállót hozott létre a helyén. 1979-ben a Lukács fürdőben jött létre az első komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleg, a nappali kórház: az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetből közvetlenül le lehet járni a gyógymedencékhez.
A 2013-ban felújított fürdő területe óriási, és több részlegéhez – például a sókamrához és a déli kádosztályhoz – az udvaron kell átvágni. Innen nyílik az ORFI is, de a fürdő bejáratát azért nem lehet eltéveszteni. A többemeletes épületben találunk 33 fokos, sodrófolyosóval, víz alatti pezsegtetéssel és masszírozósugárral ellátott kültéri élménymedencét, két hűvösebb úszómedencét (ezekkel a Lukács kivételt képet a budapesti gyógyfürdők között), gyógyászati célokat szolgáló torna- és súlyfürdő medencét, és a számtalan masszázsszolgáltatás mellett szabadtéri fitneszpark és napozóterasz is igénybe vehető.
Ha belépünk a kupolás, hárommedencés, hőlégkamrával és gőzkamrával ellátott termálfürdőbe, rögtön egy törökfürdőre asszociálunk, bár hivatalosan nem az. Bár több kisebb szaunába be lehet ülni a fürdő területén, külön belépővel egy jól felszerelt szaunarészlegen is wellneszezhetünk, ha kedvünk tartja, akár meztelenül is, mert van naturista részleg. Két büfét találunk a fürdő területén, az élménymedence közelében, és a többi fürdőhöz hasonlóan itt is igénybe vehetőek privát kádszolgáltatások.
A Lukács úri és értelmiségi körökben népszerű találkozóhely, és 30 m vízmélységű, kevert vizű Molnár János-barlangból származó termálvize állítólag a legjobb minőségű a fővárosi fürdők között.
Széchenyi fürdő – a „sztár” 1913-ban nyílt meg a „Szecska”, a nemzetközileg leginkább felkapott magyar gyógyfürdő. Szinte minden turista útja ide vezet, így ne csodálkozzunk, ha az itt eltöltött idő nem a csöndes ejtőzésről és relaxációról szól, hanem a kíváncsi tömegről. A körkörös elrendezés egyedi hangulatot kölcsönöz a Városliget ékkövének számító épületnek: a kabinok folyosói és a szimmetrikus meleg vizes belső részleg körülzárják a három kinti medencét.
Budán már a török idők óta nagy hagyománya volt a gyógyfürdőknek, míg a pesti oldalnak 1913-ig nélkülöznie kellett a fürdőzést. A Czigler Győző tervei alapján épült fürdő nem volt olyan népszerű, mint napjainkban, 1939-ig, a második artézi kút feltárásáig vízellátási problémákkal küzdött. A második világháború után kezdték meg az iszap- és különböző gyógyászati kezeléseket, szakorvosi beutalóval ma is számtalan szolgáltatás igénybe vehető, szinte felsorolni is képtelenség. Különböző masszázsszolgáltatásokra is befizethetünk, de ha meztelenül támadna kedvünk napozni, a nemek szerint elkülönített tetőtéri napozókban minden gond nélkül megtehetjük.
Klasszicista és neoreneszánsz stílusjegyek keverednek az épületen, de ez a külső szemnek nem tűnik fel, hiszen a fürdő egésze egységes képet tükröz. A fürdőkultúra a díszítésekben, oszlopfőkön, csempéken is visszaköszön, halakat, sellőket és egyéb vízi lényeket figyelhetünk meg rajtuk. Francsek Imre 1926-ban tervezte meg a szabadtéri részt, ahová már több reneszánsz elem, szobrok, szökőkutak is bekerültek. A csodálatosan díszített kupolacsarnokot is érdemes szemügyre venni, melynek festett színes üvegablakait Róth Miksa készítette.
A Széchenyi Fürdő Budapest és egyben Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, az idelátogató fürdőzők idejük nagy részében vándorolnak, hogy felfedezzék a hatalmas épületet, és megcsodálják a fel-felbukkanó látványosságokat és kipróbálnivalókat. A benti részlegen 11 gyógymedencét találunk gőzkabinokkal és zuhanyzókkal, a hatalmas ablakoknak köszönhetően nincs a termálfürdőkre jellemző sötét. Három medence csak orvosi beutalóval vehető igénybe, ezeket elzárják a nagyközönség elől, de még így is bőven van hol ejtőzni. A bent részhez vezető két lépcsősor alatt óriási szauna vár pihenőrészlegekkel, merülőmedencékkel. A kinti medencék közül a 26 fokosban úszósapkában lehet csak úszkálni, a másik kettő hőmérséklete 32-34 fokos. A sakkozás elmaradhatatlan része a látványnak. Éjszakai rendezvényeken is ejtőzhetünk a kellemes gyógyvízben, és immár elérhető a „beer spa” szolgáltatás is, ami során – külön díj ellenében – kétszemélyes fadézsákba töltött sörben üldögélve iszogathatunk – mi mást, mint – sört.
A cikk megjelenését a Bp2017 Nonprofit Kft támogatta.
