A két Feszl Frigyes-akvarellre Hídvégi Violetta főlevéltáros bukkant rá 17 évvel ezelőtt kalandos módon, a Fővárosi Levéltár egy félhomályos raktárában, mikor épp egy 1860-as évekbeli pavilonokról szóló összefoglalóhoz gyűjtött háttéranyagot. A magyar romantikus építészet egyik leghíresebb mesterének tervei 1862-ben meg is valósultak a városligeti Kisszigeten, a mai Széchenyi-szigeten, a Vajdahunyad vára és Mezőgazdasági Múzeum helyén. Közreműködött Strohoffer István építőmester, aki az 1866 augusztusában megnyílt Állatkertben több épület faszerkezetének volt a kivitelező ácsmestere.
A tizenkét szögű, keleti és magyaros motívumokkal ékesített reprezentatív építmény az úri közönséget hivatott kiszolgálni frissítőkkel, finom pékárukkal, fagylattal, desszertborokkal. Az 1885-ös országos kiállításra ki is bővítették, a milleniumi kiállítás azonban elsodorta.
Most azonban ismét felépítették az egykori elegáns pavilont, megtriplázva, a keleties motívumokkal díszített ponyvák helyett pedig faszerkezeteket húztak fel. Az egyik épület kávézó-cukrászdaként funkcionál, a másodikban több mint negyven magyar tervező munkái kaphatóak, ügyelve a társadalmi felzárkóztatásra és a környezettudatosságra, így roma művészek, autisták és megváltozott munkaképességűek által készített holmikat is találunk. A harmadik egy egyszerűbb ajándékboltként funkcionál, ahol a a Pödör-olajoktól és a Szamos marcipántól kezdve a Budapest-könyveken át a naptejig és a fajátékokig sok ízlésesebb szuvenírt és szabadidős kelléket is árulnak.
A pavilonsoron egy Fragola fagyizó is található, és bizony elég praktikus lehet a fedett terasz is, ha épp szakadni kezd az eső. Megmaradtak a régen is árult lufik és a ligethez már szorosan köthető lángosos is, amely az egykori lóvasút végállomásának szintén most felújított épületébe költözött be. Aki arra jár, megtalálja tehát a régi városligeti sétákon tapasztalt kellékeket a többi üdítő újdonsággal együtt.
