Meglepő, de olyan helyszínről indult a Tavaszi Fesztivál keretein belül szervezett „A rejtélyes art deco” sétánk, ahol egyetlen épület sem képviseli a stílust. Az Imagine Budapest#felafejjelbudapest sorozatának túrája mégsem véletlenül startolt a Magyar Televízió egykori épülete elől a Szabadság térről. A minket körülvevő házak nemcsak a közteret keretezik, de az art deco kialakulását is kontextusba helyezik. A tv-palotát tervező Alpár Ignác még a historizmus mestere volt. A tér architektúráját meghatározó szecessziós épületek pedig egy olyan irányzat képviselői, mely egyrészt elterjedettebb volt, így láthatóbb is Budapesten, másrészt tekinthető az art deco előzményének vagy nagy testvérének. Mint megtudtuk, az első világégés utáni Magyarországon, mely elvesztette területeinek és nyersanyagkészletnek jelentős részét, rendelet szabályozta, hogy a főbb tereken és utakon csak a „nemesebb” építészeti stílusok jelenhetnek meg. Ezért nincs nyoma az art decónak a téren, és ezért kapta a cím a 'rejtélyes' jelzőt. Az irányzat tulajdonképpen híd a szecesszió és modern között.
A "dekoratív stílus" az építészetben, a lakberendezésben, a forma- és divattervezésben valamint a plakátművészetben is hódított. Virágkorát az 1910-es évektől a '30-as évek végéig élte. Tulajdonképpen nem is nevezhető „izmusnak”, névvel is először Le Corbusier, a nagy hatású francia építész látta el 1959-ben. A deco-sztori 1910-ben kezdődött Franciaországban: a gall ipartervezők nagy magabiztossággal hívták meg német kollégáikat hazájukba egy szakmai seregszemlére. A franciák meglepve tapasztalták, milyen magas színvonalat képvisel a német dizájn. Megtépázott önbizalmuk helyreállítására egy hatalmas ráadás kiállítással szerettek volna erődemonstrálni és persze felülmúlni a germán művészeti teljesítményt. Az első világháború ugyan keresztbe tett, de végül 1925-ben a párizsi expon az art deco már teljes arzenáljával képviseltetni tudta magát.Első házunkat a közeli Október 6. utca 21. szám alatt vehettük szemügyre. A Tauszig-Róth építészpáros alkotásán túravezetőnk szemléltette, miért is hívják cikcakk stílusnak a szóban forgó irányzatot, amely gyakran operál töredezett vonalvezetéssel, egyszerű geometriai formákkal és pontozással. Ellentétben a testvér szecesszióval, amely inkább az íveket részesíti előnyben. A bérház kapujának vasrácsa az art decós tört formavilág mintapéldája. A homlokzat hemzseg a jellegzetes stílusjegyektől. Az art deco motorja az iparosodás és a sorozatgyártás előretörése volt. A képzőművészetek terén a kubizmus és a konstruktivizmus tette rá a legnagyobb hatást, míg a globális turizmus fejlődésének köszönhetően a keleti egzotikus jelképek, az egyiptomi hieroglifák és az óvilág törzsi szimbólumai is beszivárogtak az építészetbe.
Cikcakk-ösvényünk a néhány száz méterre lévő Hercegprímás utca 11. üzletportáljához vezetett. A mélyzöld Zsolnay-kerámiával és rézzel keretezett sportbolt kirakata a szecesszió és az art deco határán egyensúlyozik. Lajta Béla letisztult műve 1907-ből Schmidl Sándor és fia gyarmatáru-nagykereskedését hivatott marketingelni. (A fő portékát, a kókuszzsírt egy budafoki üzemben gyártották.) Nem időztünk sokat a futballszurkolói bolt előtt, hisz várt minket a Jugendstihl-stílusú Modern és Breitner ház a Deák téren, a Fashion Street sarkán. A fenti műteremlakások egyikében lakott Jánoshalmi Nemes Marcell, a korszak egyik legnagyobb mecénása és műkincsmágnása. Az El Greco felfedezőjének tartott műgyűjtő bármikor le tudott akasztani egy Renoirt, Picassót vagy Monet-t a falról. Volt olyan év, amikor egymaga 40 festményt vásárolt Rippl-Rónai Józseftől. 1911-ben még Le Corbusier is ellátogatott hozzá megcsodálni gyűjteményét. A magyar képzőművészek bőkezű támogatója nagyot lendített a magyar art decón.
Átsasszézva a Madách térre megtudtuk: egy egészen más művészeti ág, a tánc is beszállt a stílusteremtésbe. A világhíres orosz balett díszlettervezője, Leon Bakszt munkássága lenyűgözte Párizst. Már pedig ami a divatot diktáló francia fővárosnak megtetszik, az rövid időn belül a fősodorba is bekerül. Chagall mestere sokat tett azért, hogy a színek újszerű alkalmazásban jelenjenek meg az építészetben is. A Wälder-Árkay féle Madách-ház jó példája annak, miként használt a téglát nem csak építőanyagként, de „játékszerként” is a stílus. A '30-as években kiírt pályázatra Hugyecz László is beadta pályaművét, aki a magasház építészetben futott be nagy karriert külföldön. Az ő nevéhez fűződik a Park Hotel Sanghai (1934), amely az '50-es évekig "Ázsia legmagasabb épülete" címet viselte. Az Egyesült Államokban kiteljesedő art deco szorosan összefonódott a felhőkarcoló építéssel. Ebben nagy szerep jutott Róth Imrének, aki több manhattani égbe törő ház atyja. Cége, az Emery Roth&Sons tervezte a World Trade Centert.
A zsidónegyedbe kanyarodva a Wesselényi utcai Izraelita Kultúrház mutatta számunkra, miként „art decósított” a már ismerősként visszaköszönő Tauszig-Róth páros vallási és kulturális szimbólumokat a homlokzaton. A ház, a feljebb említett rendelet miatt, különös módon nem az utca felé néz – hanem a zsinagóga hátát bámulja. A Kazinczy utcai Elektrotechnikai Múzeum és az itt található Tesla Klub is megér önmagában egy misét. Mi most a múzeumépület és a város egyetlen art deco lépcsőházára koncentráltunk, meg persze a gyűjtemény részét képező két stílusos rádiókészülékre. Egyébként a Gerstenberg Ágost és Arvé Károly tervezte transzformátorállomásról látták el a várost egykoron árammal és még Edison is meglátogatta a létesítményt. A kiállított neonreklámok kiváló apropót adtak a reklám és az art deco kapcsolatának felfejtéséhez. És ha már fény, legyen hang is: a stílus ott bábáskodott az amerikai filmgyártás megszületésekor, ami az első hangosfilm, a Dzsesszénekes megjelenésével történt. A mai napig jelentős filmgyárak emblémái, mint a Warner Bros vagy a 20th Century Fox is mind art deco alkotások.
Sétánk utolsó három megállója a divat, a plakátok és a színház világába kalauzolt minket. A Székely Mihály utcai Prestige Szabóság kirakatánál a modern nő születésének lehettünk tanúi: a hölgyek az art decónak köszönhetik a térdig érő ruházatot, a lapos talpú cipőt, a rakott szoknyát és a rövid frizurát. A Paulay Ede utcaiBudapest Poster Galériában a plakát műfajának felemelkedéséről hallhattunk, melyhez olyan jeles hazai művészek járultak hozzá, mint Berény Róbert vagy Konecsni György. Barangolásunkat az Újszínház épülete koronázta meg. A már említett art deco építőművész, Lajta Béla egyik főalkotásának, a Parisiana Mulatónak épületében működik most a teátrum. A kapun és a homlokzat tetején jól látszódnak a jellegzetes stílusjegyek. Az előterek is idézik az art deco világát. A neobarokkos stílusban átszabott színházteremben azonban erős képzelőerőre van szükségünk, ha a Parisiana art deco enteriőrjében mulató közönségét akarjuk elképzelni.
