„Ennyi könyvmolyt, öcsém!” – hallottunk egy meglepett hangot a tömegből, és nem pontosan tudjuk, tulajdonosa mire számíthatott egy könyvfesztiválon.
A rendezvényre több mint száz kötet megjelenését időzítették, és ezekhez kapcsolódtak a dedikálások is. Mintegy 150 kiállító könyvkínálata és csaknem 500 program volt elérhető a fesztiválon, köztük könyvbemutatók, felolvasások, író-olvasó találkozók, koncertek és kiállítások.
Orhan Pamuk Nobel-díjas török író volt a díszvendég. Szombaton a dedikálópult előtt kígyózó sor az emeleten folytatódott, és bár mi kivittük az Isztambul című kötetet, hosszas tétovázás után úgy döntöttük, inkább nem vállaljuk be a többórás sorban állást.
Orhan Pamuk exfelesége magyar felmenőkkel is rendelkezik, és már 1980-ban járt Budapesten. A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett író jellemző témája a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökország. "A világon mindenütt egyszersmind modernek, korszerűek akarnak az emberek lenni, viszont az identitásunkat is meg akarják őrizni. Ebből rengeteg ellentmondás születik, és én nagyon szeretem ezeket a paradoxonokat" – fogalmazott az író a csütörtöki pódiumbeszélgetésen.
Az alkalomra a Helikon Kiadó először jelentette meg magyar nyelven a világhírű török szerző legelső regényét, az 1982-es Cevdet Bey és fiait. Emellett új kiadásban jelentek meg Az ártatlanság múzeuma, valamint a Dublin-díjas A neve Piros című Pamuk-regények.
A rendezvény díszvendég országa idén a Visegrádi négyek voltak, a cseh, lengyel és szlovák könyvkiadást közös standon tekinthették meg a látogatók. Először kapott önálló standot a kortárs magyar költészet, és először adtak át Pro Cultura Hungarica díjat a fesztivál ideje alatt. Az elismerést Jü Cö-min kínai műfordító-tolmács kapta, aki a magyar irodalom legkiválóbb alkotásait ültette át az elmúlt években kínai nyelvre.
Dedikálás helyett inkább bejártuk az összes kiállítót, és több kilós zsákmánnyal, valamint jóval könnyebb pénztárcával hagytuk el a helyszínt.
