Nem mindennapi városi bringás túrán jártunk a Rákos-patak mentén, ahol nemcsak tekertünk, hanem toltunk és cipeltünk is. Kellemes kertvárosi környezet sétáló családokkal, nagy zöld rét a távolban panelházakkal, vadregényes tanösvény és lápvidék, forgalmas utak és rozsdás időutazás a Rákosrendező környékén, végül Angyalföld és a Dunába torkolló Rákos-patak.

Április első vasárnapján a Magyar Kerékpáros Klub, a Zöldutak Módszertani Egyesület, illetve a tavaly alakult ZÖLD XVII. Egyesület bringatúrát szervezett a Rákos-patak mentén, hogy bemutassa múltját, a jelenkori állapotot, illetve a jövőbeli terveket, vagyis a Rákos-patak menti ökoturisztikai folyosó koncepcióját.

A túra Rákoscsaba vasútállomásról indult, és közel 200 bringás vett rajta részt az iskolásoktól kezdve az idősebb korosztályig. Ezt a szakaszt 2010-ben adták át, és mintegy 3,6 km hosszan vezet a patak mentén, amelyet sétálók és bringások együtt használnak.

A Zöld XVII Egyesület a kerületben azon dolgozik, hogy az autóktól mentes területeket minél többen használják, viszont ne sérüljön a természetes környezet sem. Javaslatuk szerint nem a patak északi felén kellene a bringautat létesíteni, hanem a déli oldalt kellene bővíteni, hogy az északi megmaradjon olyannak, mint amilyen most: földes, madaraktól hemzsegő, közvilágítással nem rendelkező érintetlen természet.

A bringás túra Rákoskeresztúr és Kőbánya közötti szakaszát földes-füves úton tettük meg. Itt egyáltalán nincs bicikliút, de a szervezők szerint ezt a területet egy jó minőségű földes útként kell megőrizni. Kis hídon és vasúti átjárón átkelve mindjárt a patak északi oldalán találjuk magunkat, ahol lápos-tavas részen egy tanösvény is bemutatja a környék gazdag fajvilágát. A Rákosi rétek tanösvény tábláit időközönként teljesen érthetetlen okból valaki eltünteti, majd a Magyar Madártani Egyesület munkatársai pótolják. Most is hiányzott jó néhány rész.

Az itt látható Zsivora-tó a terület régi tulajdonosáról, Zsivora György jogászról kapta nevét, aki az itteni földterületek és a közelben, jelenleg magántulajdonban lévő kastély tulajdonosa volt. A vadregényes lápos vidék rengeteg élőlénynek ad otthont a madaraktól kezdve a kétéltűeken át a különböző sásfélékig, több közülük országos védettséget élvez.

Körülbelül a X. és a XIV. kerület határig elhúzódó Rákos-mező évszázadokkal ezelőtt csatákra toborzó, királyválasztások és országgyűlések helyszíne is volt. Nevét több mai földrajzi név is őrzi, többek között Rákosfalva, Rákospalota, Rákosrendező pályaudvar vagy a Rákos-patak. A Kőbánya határában lévő játszótérnél egy kicsit megváltunk a pataktól, mert itt egy kempingen keresztül, illetve egy keskeny szakaszon vezetne az út.A Kerepesi úton visszacsatlakozva ismét egy hosszabb kiépített szakasszal találkozunk, amely panelek között, később új lakóparkos környezetben vezet végig. Ez talán a legforgalmasabb útszakasz, hiszen rengetegen sétáltak most is gyerekekkel és kutyákkal a parton, illetve a futók által is igen kedvelt. Útközben az elmúlt években átalakított Mogyoródi úti Sportpályát, a zuglói sárkányos játszóteret és a Fogarasi Síiskolát is láthattuk, illetve néhány utcára van Budapest legfiatalabb fürdője, a Paskál Strand, mely szintén a tavalyi évben újult meg. Nevét a mostani gyalogos-bringás híd közelében álló Paskál malomról kapta, amely 40-50 éve lett végleg az enyészeté.

Zuglóból az M3-as feletti hídon áthaladva érjük el Rákosrendezőt, amely több film forgatási helyszínéül is szolgált (a legújabb Szász János Sóhajok hídja című filmje). Itt vasrámpa segíti a kerékpárral fel- és lejutást. Lent a mélyben messze futó sínpárok, már a vázig lepusztult vagonok, szeméttelep, konténerek kissé világvége hangulatot keltenek.

Zuglótól itt búcsúzunk, majd Angyalföld felé vesszük az irányt, ahol szintén kiépített bringautat találunk egészen a Váci útig néhány jobb és rosszabbul megoldott átkelési lehetőséggel. Az Angyalföld elnevezésről annyi legenda kering, hogy képtelenség itt mind felsorolni, egyes források szerint a területet Ördög-földnek hívták, és a népnyelv változtatta át angyallá. Hogy az itteni nyomortelepek miatt nevezték el így vagy a nem kívánt gyermek után, akiket a helyi bábák itt segítettek a túlvilágra, nem tudni, de olyan történet is keringett, hogy a molnárné a megunt szeretőjét darálta le a malomban, és innen ered az elnevezés.

Az 1880-as években épített Váci út 109. szám alatti Ördög-malom sokáig magányosan állt itt, majd a gyárak építése után, melyből a csavar, illetve a lánggépgyárat még mindig megtaláljuk, a '40-es években kezdődött a lakóházak térhódítása. Minden esetre itt is tervben van a park felújítása, játszóterek kialakítási, illetve a mostani út kiszélesítése. Így nézett ki a 60-as években a terület:

A Váci úti lámpás kereszteződéshez érve újabb érdekességet találunk, a metró itt a patak felett halad át egy betonalagútban, amit észre sem vettük, pedig jó néhány alkalommal jártunk már erre. Tovább haladva  friss aszfaltozott úton próbáltuk ki az új szakaszt, amely a vizes vb helyszínéül szolgáló Duna Arénáig visz, ahol a Rákos-patak találkozik a Dunával.

A túravezetőkkel együtt itt még átgurulunk az Árpád híd másik oldalán lévő új sétányra, melyet annak ellenére már birtokba vettek a bringások és gyalogosok, hogy még hivatalosan nem adták át.

Egy kis patak-történelem

A mintegy 44 km hosszú patak a Gödöllői-dombságnál ered és innen jut el egészen a Dunáig. Nevét a forrásánál élő rákokról kapta, évtizedek óta szó van visszatelepítésükről és a helyszín rehabilitációjáról, eddig eredménytelenül. Több helyen is működött malom a patak mentén, amelyből sajnos mára már egy sem maradt. A XVIII. században szabályozták és lecsapolták a folyót. Az '50-es években az áradások miatt a patak medrét lesüllyesztették, ezért látható olyan mélyen, valamint betonmederbe terelték. A 20-30 évre tervezett medret mára több helyen kikezdte a patak, és több részen újra teret hódít a természet. Sajnos a patak betonmedrének teljes felszámolására még sokat kell várni, egyenlőre nem is szerepel a tervek között.
Mi az a „Rákos-patak menti ökoturisztikai folyosó”?

A hamarosan elinduló „Rákos-patak menti ökoturisztikai folyosó” Dunától a városhatárig vezető fejlesztése a főváros első igazi városi zöldútja lehet, vagyis egy olyan közlekedési folyosó, amit elsősorban gyalog vagy biciklivel (esetleg lovon vagy görkorcsolyával) lehet majd használni, és jellemzően az autós közlekedéstől távol vezet. A budapesti projekt 2,3 milliárd forint uniós támogatást kapott. A pénzt pedig arra költik, hogy a Rákos-patak Árpád híd feletti torkolatától Budapest péceli határáig négy kerületen át, 16 kilométer hosszan zöld környezetben lehessen kerekezni. Már ma is vannak itt jobb-rosszabb minőségű bicikliutak, de ezek nem érnek össze, illetve több helyen kell átemelni a bringákat például vasúti átjárókon. A Rákos-patak mentén lévő Pest megyei települések is szeretnék a folytatást. Ha erre sor kerül, Gödöllőig lehetne kerekezni majd a patak mentén. A Magyar Kerékpáros Klub és több szervezet összefogásával készült Rákos-patak revitalizációjáról szóló tervvéleményezést itt olvashatjátok.

Köszönjük a segítséget Erdős Zoltánnak (Zöldutak Módszertani Egyesület és Magyar Kerékpárosklub), Halász Áronnak külön a képeket is (Magyar Kerékpáros Klub), Kozák Balázsnak (ZÖLD XVII Egyesület és Magyar Kerékpáros Klub).