Szinte a "Brit tudósok megállapították, hogy..." felütésű mondattal egyenértékűnek számít a világban, ha mi magyarok találunk fel valamit. Az innovátoroknak egy új sportág kitalálásánál viszont igen nehéz dolguk van, hiszen az emberiség gyakorlatilag mindent megalkotott ebben a témakörben. Ilyenkor szoktak két, már meglévő sportág keresztezéséből létrehozni egy hibrid mozgásformát, mint ahogy tették ezt a jégkorfball kitalálói. A kosárlabdához hasonlító labdajáték és a jégkorcsolyázás ötvözete természetesen hazánk egyik fiának fejéből pattant ki.

Az urat Bordács Miklósnak hívják, ő vetette fel először a két sportág egyesítését, vagy másképp fogalmazva a korfball „téliesítését”. A korfballról annyit érdemes tudni, hogy a 20. század elején Hollandiából terjedt el, és sok mindenben a kosárlabdát idézi. Palánkos gyűrű helyett egy 3,5 méter magas állványra felhelyezett klasszikus kosárba kell bedobni a labdát, amit tilos pattogtatni és futni sem lehet vele, illetve külön támadó és védőcsapatok játszanak vegyesen, merthogy ez egy koedukált sportág.

A magyar korfballosok nem ma kezdték ezt a „keresztezés” dolgot: korábban bevitték már a vízbe is szeretett játékukat, mielőtt a jégre álmodták volna. Utóbbi esetében először a szabályokon kezdtek el gondolkodni, majd szóltak néhány korisnak és jégkorongozónak, hogy mi lenne, ha a világon először csak úgy buliból kipróbálnák. Mindez még 2015. január 18-án történt, az újítás pedig bejött, minden résztvevő imádta és élvezte a jégkorfballt.

A világpremier híre terjedni kezdett korfball körökben és mind a nemzetközi szövetséghez, mind néhány szomszédos országhoz gyorsan eljutott. Ennek eredményeként tavaly már nemzetközi tornát „kellett” rendezni, merthogy Romániából is érkeztek csapatok a Városligeti Műjégpályán megtartott szokásos évi TéliSportágválasztóra, Ukrajnából pedig felkérés érkezett, hogy ruccanjanak át a szomszédba és mutassák be az ottaniaknak a vadiúj jeges mókát.

Ami a szabályokat illeti, mindössze annyit változtattak rajta, hogy maximum három másodpercet csúszhat a jégen a játékos labdával a kezében, továbbá nem „hajthatja” magát. Az első tapasztalatok alapján kiderült és a videóban is látszik, hogy főleg a dobás előtti helyes egyensúly megtalálása okoz nehézséget, valamint a korcsolyával hirtelen történő megállás. Sok labda nélküli mozgást igényel, a palánk hiánya miatti nehezebb célzásról nem is beszélve.

Rendszeresen Budapesten egyelőre (?) még nem lehet jégkorfballozni (Dunakeszin, a helyi jégpályán ellenben igen), a január 28-án tartandó Téli Sportágválasztón számos egyéb sportággal egyetemben viszont kipróbálhatod a magyar találmányt – csak egy pár korcsolya, némi koritudás és labdaügyesség szükséges hozzá.