We Love Budapest: Hányan dolgoznak azon, hogy az idei Sziget biztonságos legyen?
Benis Dániel: Körülbelül 1500-2000 ember az, aki a biztonságért felel. A feladat jelentős részét maga az őrzés teszi ki: az őröknek műszakonként változik a létszámuk, két műszakban 500-700 főről van itt szó. A számukat mindig a programhoz igazítjuk. A csúcsidő este 8-tól hajnali 2-ig tart, és ilyenkor a legintenzívebb a feladatkör, amit a Nagyszínpad és az A38 színpad fő fellépői határoznak meg.
WLB:
És a biztonságiakon kívüli személyzettel mi a helyzet?
B. D.: A helyszínen 100-150 forgalomirányító, egy 600 fős egészségügyi személyzet van 9-11 mentőautóval, ezek mellett pedig a rendőrségnek és a terrorelhárításnak is van kihelyezett állománya. Természetesen ezek mellett nekünk is vannak saját felderítő egységeink. Ami az egész működés gerincét képezi, az egy úgynevezett operatív irányítási központ, ahol az említett szerveknek a delegáltjai ülnek, és figyelik az időjárás-jelentéseket, a kameraképeket, valamint értékelik a beérkező adatokat, és döntéseket hoznak. Rajtuk kívül egy 20 fős tűzoltócsapat is készenlétben van 3 kocsival; nekik komolyabb probléma esetén a Vihar utcából kell erősítést kérni, hiszen ők csupán első beavatkozási egységként egy 4000 literes oltóberendezéssel tudnak segíteni. A csapat fontos részét képezi a saját műszaki stábunk is, akik mindennel foglalkoznak: ha kell, akkor villanyt szerelnek, sebet kötöznek, és birtokukban vannak olyan spéci műszaki eszközök, mint például a daru, vagy az úthenger. Végül, de nem utolsósorban pedig van egy 100 fős villanyszerelő csapat is, akiknek a munkája kiemelkedően fontos.
WLB: Melyek azok a kockázati tényezők, amire egy kívülálló soha nem gondolna?
B. D.:
Az ember nem is gondolná, hogy mennyi ilyen van. Például az, hogy gázzal főznek a vendéglátók, aminek beszállítása komoly biztonsági kockázatot jelent, de említhetném még a tusoló konténereket, amik pedig gázolajjal működnek. Ezekkel sok munka van.
WLB: Említetted korábban a terrorelhárítást. Melyek azok az intézkedések, amik erre irányulnak?
B. D.:
Először is van egy területi átvizsgálás a mi részünkről, és a rendőrség részéről is. Ez persze nem lehet soha tökéletes, arra lehet csak törekedni, hogy maximálisan biztosítani tudjuk a műszaki feltételeket ahhoz, hogy egy esetleges probléma estén lépni tudjunk. De nem csak a terrorizmus okozhat pánikot: például ha valaki elkiabálja magát, hogy "bomba", akkor kitörhet a hisztéria.
Fontos, hogy ezekre hogyan tud készülni a személyzet. A legfontosabb része ennek a humán oldal, vagyis az, hogy kikkel dolgozol, mennyire vannak felkészülve a kollégák vagy épp mennyire fáradtak. Nagy figyelmet fordítunk rá, hogy az itt dolgozók kipihentek legyenek, haza tudjanak menni a családjukhoz és jó ételt egyenek, mert ellenkező esetben nem elvárható, hogy kiszúrják akár a legbanálisabb veszélyforrást is.
WLB:
Az új karszalag is a terrorelhárítást szolgálja?
B. D.:
Igen. Fontos újítás idén karszalag: ez mostantól egy QR kód segítségével össze van kötve a személyivel/útlevéllel, így a terrorelhárítás tudja szűrni, hogy ki lép be a fesztivál területére. Ilyenkor körözési listákat és hírszerzési jelentéseket néznek elsősorban. Hosszútávon az a cél, hogy ezen a karszalagon legyen majd a készpénzmentes fizetés is, majd később akár olyan személyes adatok, mint a társadalombiztosítás, vércsoport, meg hasonlók, amik baj esetén hasznosak lehetnek.
WLB:
Mi a legnagyobb veszélyforrás?
B. D.:
Mint minden fesztivál estében itt is az időjárás-változások okozta közönségreakciók, illetve a tömegpánik. A prevención van a hangsúly, illetve a kommunikáción.
WLB:
Ha mégis történne valami, akkor hogy nézne ki a vészforgatókönyv?
B. D.:
A legjobb megoldás az, hogy felkapcsoljuk a villanyokat. Furán hangzik, de igaz. Illetve egy buli esetében soha nem szabad azt sem csinálni, hogy az ember hirtelen lehúzza a zenekart. Ezt mi úgy oldjuk meg, hogy ha baj készül, akkor lehalkítjuk a zenét, felkapcsoljuk a világítást, és megpróbáljuk bevonni a produkciót is a biztonsági intézkedésbe, például azzal, hogy mondja be, hogy mi a helyzet, és hogy mit kell csinálni. Ez a fellépőnek is jó, hiszen egy rosszul elmaradt koncert soha nem jó reklám, sokkal jobb, ha megelőzik a problémát. Egyébként baj esetén tudunk a kijelzőkön kommunikálni, de mikrofonosan is meg tudunk szólalni öt nyelven. Mivel sokat tanultunk az ide érkező kormányzatilag védett vezetők védelméből, ezért gyorsan ki tudunk juttatni embereket, ha valami gond van, de akár nagy tömegeket is biztonságosan tudunk mozgatni. Sőt, ha az egész városban elmenne a villany, itt én ezt még el tudnám "ketyegtetni" két további napig. Érdekesség még, hogy van egy légtérzár, amit minden évben megkapunk a Sziget fölé, és emiatt nem lehet a sziget fölé repülni a fesztivál ideje alatt. Ez azért fontos, hogy ha van egy meghibásodás, és nem tud hova korrigálni a pilóta, akkor elkerüljön minket. Mindenre figyelünk.
WLB:
Volt bármi olyan esemény, amire azt mondanád, hogy az már helyzet?
B. D.:
3 éve volt egy koncert, amit nagyon nehezen lehetett kezelni. A probléma abból adódott, hogy nem tudtuk rávenni a fellépőt, hogy a Nagyszínpadon lépjen fel, így az A38 sátorban egy elég éles helyzet alakult ki a túl nagyra duzzadt tömegben. De szerencsére nagy baj nincsen általában: a fesztivál időszaka alatt kb. 2000 ellátás van, ezek nagy része bokaficam, dehidratáltság, cukorbetegség vagy valami alapbetegségből fakadó kár. Döntően a nem odafigyelésből vagy alkohol miatt történnek. A maradék 20%-ból, pedig 5% az, ami komolyabb; újraélesztés például volt már, de haláleset még szerencsére nem.
