A Capa Központban megrendezett, egészen októberig tartó időszaki kiállítás 437 darab lemezborítójával popkulturális mérföldkő lehet. A Rencontres d’Arles Fotófesztivál gyűjteménye olyan fotó- és képzőművészeti nagyságok munkáit sorakoztatja fel, mint Andy Warhol, Herb Ritts, Helmut Newton, Hiro vagy Annie Leibovitz. Az így is igen komplettre sikerült tárlat gyakorlatilag fotótörténet, zenei albumokon keresztül bemutatva, és zenetörténet a fotográfiák segítségével összefoglalva.
Lemezborítókat nézegetni mindig jó: vagy azért, mert szépek, esztétikailag sokat adnak, vagy éppen annyira giccsesek és értelmezhetetlenek, hogy nem tudjuk letenni őket, esetleg annyira legendásak, mint például a Beatles Abby Road albumborítója. A 30X30-as felület mintegy vászonként szolgál fotográfusoknak, képzőművészeknek, míg a zenészek egy-egy ütős borítóval ugyanúgy újabb rajongókat/szemlélőket/vásárlókat szereznek/-tek, mint egy friss slágerrel.
A vinylkultúra reneszánszát éli, nem csak a DJ-k gyűjtik a fontos darabokat, sokan épp popkulturális jelentőségük miatt szerzik be kedvenc előadójuk bakelitlemezét. Vagy éppen a zenétől kissé függetlenedve, a borító miatt tartják nagy becsben.
Zeneszeretőknek és a vizuális kultúra iránt rajongóknak egyaránt nagy élmény a Total Records, hiszen a gyűjtők féltett darabjaiból gondosan összeállított tárlatot kiállított példányain át, tematizálva figyelhetjük meg, és számos érdekességet, kevésbé ismert sztorit is megtudhatunk a hátterükről.
Külön etapot kaptak például a propaganda célokra alkotott, provokatív, élesen erotikus tartalmú, erősen cenzúrázott borítók, de például az olyan művészek, mint Andy Warhol vagy Jean-Baptiste Mondino, szintén önálló fejezetet érdemeltek. David Bowie munkássága is kiemelten szerepel. Az egyik kedvenc helyszínünkön olyan borítókat mutatnak be, melyek megjelenítése már több alkotót is megihletett. Akárcsak egy remix, csak vizuális formában.
A legtöbbször talán a The Rolling Stones és a The Beatles lemezeivel találkozunk, fény derül rá, hogy Andy Warhol miért orrolt meg a múltban Mick Jaggerre, hogy hogyan alakult ki a Grace Jones-kultusz, hogy a fényképészek és a zenészek is különösen vonzódtak a farmeres ágyék ábrázolásához, hogy a John Lennon és Yoko Ono híres meztelen képét ábrázoló borítót olyan papírtokban árulták, mely csak az arcuknál volt kivágva. Számtalan extra információval, ikonikus darabbal invitál tehát a Total Records, ami nem csak a zene rajongóinak, hanem a fotográfia iránt érdeklődőknek is izgalmas lehet.
