Budakeszi határában, az erdő mélyén találjuk a tüdőbetegek ellátására létrejött kórházat, amely akár a Thomas Mann regényéből megismert Varázshegy kicsinyített mása is lehetne. Az alapítóról elnevezett kórház – teljes nevén Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet – az eltelt több mint száz évben sok ezer beteg gyógyulását segítette a jó levegőnek és az orvosok, ápolók kiváló szakmai munkájának köszönhetően.
Boldog békeidők Amikor elhagyjuk a portát, és a hatalmas terület belseje felé sétálunk, az az érzésünk támad, hogy akár Hans Castorp is szembesétálhatna. Mint később dr. Kovács Gábor főigazgató úrtól megtudjuk, nem is járunk távol a valóságtól: az alapító Korányi Frigyes hosszú európai tanulmányutat tett a kórház megnyitása előtt, és a svájci Davosban találta meg a legmegfelelőbb mintákat.
![](https://welovebudapest.com/i/1d/koranyi-korhaz_juhasz-norbert_20151028.exact1980w.jpg)
Az épületek részben az itt szerzett tapasztalatok alapján épültek fel, és bár egyik-másik máig őrzi a háborús sérülések közvetett nyomait, az egész épületegyüttes egy világtól távoli, elvarázsolt szanatóriumra emlékeztet – pont, mint a Varázshegyen.
![](https://welovebudapest.com/i/f3/koranyi-korhaz_juhasz-norbert_20151028.exact1980w.jpg)
A „boldog békeidők” ugyanis nem csak a kávéházakról és a korzózásról szóltak – a hatalmas léptékű fejlődés következtében a városokban egészségtelen lakásokban összezsúfolódott lakosság körében tarolt a „Morbus Hungaricus”, vagyis a tuberkulózis. Bár a tbc ma már nem népbetegség, időnként mégis fel-felüti a fejét. Az itt kezeltek döntő többsége azonban a dohányzással összefüggő betegségek miatt kerül ide.
![](https://welovebudapest.com/i/f4/koranyi-korhaz_juhasz-norbert_20151028.exact1980w.jpg)
Az intézmény Erzsébet Királyné Szanatórium néven fogadta az első betegeket – akkor összesen 116 tüdőbeteget tudtak fogadni, ma 548 ággyal működnek. A hatalmas területen fekvő együttes felfedezésére az Építéstudományi Egyesület képviseletében Semmelweis Tamás kísért el bennünket, aki építészként jól ismeri az egyes épületek történetét.
![](https://welovebudapest.com/i/7f/koranyi-korhaz_juhasz-norbert_20151028.exact1980w.jpg)
Történelmi épületek közöttA pavilonrendszerben megvalósított együttes első eleme Czigler Győző tervei alapján épült föl. Az alapkőletételt 1900. november 17-én tartották, az épület pedig egy év múlva készen is állt.
![](https://welovebudapest.com/i/f5/koranyi-korhaz_juhasz-norbert_20151028_2.exact1980w.jpg)
Az épület külső képe – a tetőt leszámítva – azóta sem sokat változott: a homlokzaton egy-egy napórát találunk, a napozóteraszokat pedig öntöttvas oszlopok tartják.
![](https://welovebudapest.com/i/05/koranyi-korhaz_juhasz-norbert_20151028_2.exact1980w.jpg)
Az előtérbe lépve egy színes bevilágítóra leszünk figyelmesek, a falakon pedig hálás betegek emléktábláit és művészeti alkotásait találjuk – többek között Vajda Lajos mozaikját is, aki itt halt meg mindössze 33 évesen, mégis a 20. század legjelentősebb magyar képzőművészei között tartjuk számon.
![](https://welovebudapest.com/i/df/koranyi-korhaz_juhasz-norbert_20151028.exact1980w.jpg)
A betegszobák 5 méteres belmagassága és a nagyméretű, nyitható ablakok mind a betegek gyógyulását szolgálták. Létfontosságúak voltak a teraszok is – a régi gyógymód egyik legfontosabb eleme volt az itteni levegőzés: a környék őstölgyes erdőinek levegője sokszor csodát tett.
![](https://welovebudapest.com/i/0d/koranyi-korhaz_juhasz-norbert_20151028.exact1980w.jpg)
A harmadik emelet napfényes kórtermei tényleg kicsit el vannak varázsolva, és – anélkül, hogy részleteket közölnénk – a látogatás felér a legkeményebb dohányzásellenes kampánnyal. Az biztos, hogy ha az általános iskolásokat csak egyszer végigvezetnék itt, radikálisan visszaesne az első cigit 14 évesen elpattintók aránya….
![](https://welovebudapest.com/i/50/koranyi-korhaz_juhasz-norbert_20151028_2.exact1980w.jpg)
Habár a szobákat többször modernizálták, tagadhatatlanul van egy kis retróérzés a folyosókon. A sarokban egy régi fotel, az előtérben egy kanári. Innen lépünk ki a teraszra – más néven fektetőre –, ahonnan csodálatos panoráma tárul a szemünk elé.
![](https://welovebudapest.com/i/62/koranyi-korhaz_juhasz-norbert_20151028.exact1980w.jpg)
Az épülettől délre – átjáróként is funkcionáló – ebédlő és konyha épült, majd elkészült a kicsit németes hatást mutató, fagerendás B épület Czigler Győző, Korb Flóris és Morbitzer Nándor építészek tervei alapján.
![](https://welovebudapest.com/i/f3/koranyi-korhaz_juhasz-norbert_20151028_2.exact1980w.jpg)
Időközben egy lóistálló, kocsiszín és gépház is létesült a pavilonrendszerű együttes részeként. Az egyik épület pincéjét úgy alakították ki, hogy alkalmas legyen gombatermesztésre, így ha nem is volt önellátó az intézet, sok mindent házon belül oldottak meg. A fák között azonban nem csak épületek kaptak helyet: a hálás betegek, akik között szép számmal voltak művészek is, számos szobrot adományoztak az intézménynek, ezek mára a kert részei.
![](https://welovebudapest.com/i/06/koranyi-korhaz_juhasz-norbert_20151028.exact1980w.jpg)
A háború alatt új pavilon, egy úgynevezett Freilufthaus felépítése vált szükségessé. A Weiss Manfréd támogatásával az első világháború végére megvalósult épület tervezője Sándor Móric műépítész és a B épületnél is közreműködő Korb Flóris volt.
![](https://welovebudapest.com/i/ee/koranyi-korhaz_juhasz-norbert_20151028.exact1980w.jpg)
A kívülről mediterrán hangulatú épület elkészítésében állítólag olasz hadmérnökök és hadifoglyok is részt vettek. A maga nemében páratlan épület sok átalakításon ment keresztül, a szocializmus évei alatt egy ritka ízléstelen előtetőt is kapott, de a szerkezetek teljesen megmenthetők, így néhány év múlva talán teljes szépségében lesz helyreállítva.
![](https://welovebudapest.com/i/be/koranyi-korhaz_juhasz-norbert_20151028.exact1980w.jpg)
Az A pavilontól délre épült fel az intézményt irányító főorvos háza, ahol Kuthy Dezső, az első igazgató lakott családjával. Később az épületet felosztották, és ma igazgatósági épületként funkcionál.
![](https://welovebudapest.com/i/0b/koranyi-korhaz_juhasz-norbert_20151028.exact1980w.jpg)
A hegyoldalra épült, történelmi épületek között kicsit a Grand Budapest Hotel képzeletbeli szállodája jut eszünkbe. Csakhogy amíg ott szállóvendégek élvezték az életet, ide mindenki súlyos betegen került és kerül be. Az összehasonlítás azonban nem csak a történelmi épületek miatt adott: az intézményt úgy tervezték meg, hogy a betegek többsége hónapokat fog itt eltölteni a kinti fektetők friss levegőjének segítségével gyógyulva.
![](https://welovebudapest.com/i/f8/koranyi-korhaz_juhasz-norbert_20151028.exact1980w.jpg)
Egy valódi „város a városban” épült itt: a nővérek elszállásolására külön házakat biztosítottak, a betegek a „közértházban” vásárolhattak, vagy akár fodrászhoz is mehettek. Nem is gondolnánk, de utóbbi a gyógyulás szempontjából kulcsfontosságú: aki az egész napot a kórteremben tölti, elhanyagolja magát, és nem öltözik fel napjában legalább egyszer, az sokkal nehezebben épül fel.
![](https://welovebudapest.com/i/37/koranyi-korhaz_juhasz-norbert_20151028.exact1980w.jpg)
TervekAz első épület tehát 1901-re épült föl, és az utóbbi évtizedekről minden elmondható volt, csak az nem, hogy a történelmi épületeket méltóképp megbecsülték volna.
![](https://welovebudapest.com/i/5b/koranyi-korhaz_juhasz-norbert_20151028.exact1980w.jpg)
Az intézmény egy neves építészirodát bízott meg az átfogó rehabilitációs terv elkészítésével, így a pályázatokat erre felfűzve 2020-ig minden épület megújulhat.
![](https://welovebudapest.com/i/ee/koranyi-korhaz_juhasz-norbert_20151028_2.exact1980w.jpg)
A hatalmas, 27 hektáros területen négy nagyobb és mintegy ötven kisebb épület áll. Az épületek rekonstrukciója, az utak és a park megújítása elkerülhetetlenné vált – de még így is sokkal olcsóbb megoldásokat kapunk, mintha új építésben gondolkoznánk, de amúgy sem kérdés: a páratlan értéket képviselő épületeket mindenképp meg kell menteni. A műemlékek felújítása az egyedi nyílászárók, zsalugáterek miatt első látásra valóban többe kerül, de ezekre áldozni kell.Több mint száz éve folyik komoly szakmai munka a tüdőbetegekért. Ez idő alatt a történelem viharai megtépázták a várost, de itt a hegyen mintha minden változatlan lenne: orvosok százai dolgoznak a betegek gyógyulásáért. A tölgyek pedig ott állnak a hegyoldalban, és figyelik az elvarázsolt épületeket.