Nehéz eldönteni, hogy a szocializmus évei alatt végrehajtott értelmetlen bontások (Szent Zsigmond-kápolna, Teleki-palota, Főőrségi épület) vagy a későbbi, felemás állapotokat konzerváló, a műemlékvédelem „nevében” történő beavatkozások okozták-e a nagyobb károkat a budai Várban. A hatvanas években megálmodott „kulturális fellegvár” csak részben váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a Magyar Nemzeti Galéria nagyrészt teljesen alkalmatlan terekben mutatja be a magyar képzőművészet legkiválóbb alkotásait, az Országos Széchényi Könyvtár közlekedési kapcsolatai szegényesek, raktárai megteltek.
A Vár fejlesztésében fontos mérföldkő lehet, hogy a közelmúltban napvilágot láttak a budavári Csikós-udvar és környezete rekonstrukciós látványtervei. A Potzner Ferenc építész (KÖZTI) által bemutatott terveknek megfelelően hamarosan megkezdik a Tabán felőli oldal rekonstrukcióját.
A II. világháború óta lepusztult terület gyakorlatilag kihasználatlanul állt évtizedeken keresztül, a mostani rekonstrukciók eredményeképp viszont lassan egy egységes fejlesztési területté nőnek össze a budai Vár területén megvalósuló beruházások (a Honvéd Főparancsnokság, a Mátyás-templom, a Szentháromság tér, a karmelita kolostor és a Villa Budapest helyreállítása vagy újjáépítése, zsidó rituális fürdő bemutatása, az utcák térkövezése stb.).
A Vár nyugati falszorosának külső felén, a hamarosan elkészülő mélygarázs fölött újjáépül a Hauszmann Alajos által tervezett díszes lovarda és a hozzá tartozó istálló is, melyben 16 ló elhelyezésére nyílik lehetőség. A reprezentatív rendezvénytérben lovas programokat, vásárokat és bálokat is rendezhetnek a jövőben. Kicsit hasonló lesz ez a bécsi lovaglócsarnokhoz, melyet Joseph Emanuel Fischer von Erlach tervezett, és a Hofburg egyik legnépszerűbb látványossága.
Megújul a szintén Hauszmann tervei szerint elkészült úgynevezett Főőrségi épület is. Itt az újjáalakuló palotaőrség, valamint kiállító- és vendéglátóhelyek kaphatnak otthont. Visszaépül a díszes Stöckl-lépcső is, így javul a terület megközelíthetősége.
Felújítják és új funkcióval látják el Karakas pasa tornyát is. A viszonylag épen maradt, de kihasználatlan építmény 1620 körül épülhetett. A bástyarendszer részét képező, alsó részén kör alakú, felső részén poligonális torony névadója 1618 és 1621 között volt budai pasa.
A rekonstrukció eredményeképp a Budavári Palota sokkal közelebb kerülhet a Hauszmann Alajos által elképzelt és megvalósított, a II. világháború által darabokra tört, egységes koncepcióhoz, de a fejlesztéseknek számos gyakorlati hasznuk is lehet. A Szent György tér bántóan üres nyugati oldala végre méltó térfalakat kaphat, és a Tabán felől sokkal könnyebben meg lehet majd közelíteni az épületegyüttest, amelyben ráadásul reprezentatív tereket alakíthatnak ki, de várhatóan a turisztikai haszon sem marad el.Egyre több városlakó és szakember sürgeti a várnegyed fejlesztését, ami nem csoda: ez egy olyan érték, amivel valamit kezdeni kell. Reméljük, hogy a most megújuló területek mellett legalább részben helyreállítanak valamit abból is, ami a palotaépületből megmenthető lett volna.
