Eszter, az alkotó, egy 72 oldalas művészkönyvben foglalta össze vizuális impresszióit a fővárosról, saját gondolatok helyett pedig József Attila vagy éppen Kosztolányi Dezső verseivel támogatta a képeket és a különleges tipográfiát, tördelést. Érdekes, ahogy a költők múltbéli, sokszor mégis a jelenre is reflektáló versei találkoznak a fekete-fehér, ám napjainkban készült fotókkal.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy miért éppen Budapest, valamint arra is, hogy hogy nézett ki Varga Eszter munkafolyamata.
„Nem volt kérdés, hogy a diplomamunkám témája Budapest lesz. Szeretem ezt a várost, és szeretek itt lakni. A célom az volt, hogy bemutassam úgy, ahogy én látom, a saját nézőpontomból. Ezért első lépésként vettem egy fényképezőgépet. Ez 2014 október végén volt, onnantól kezdve, ahogy volt szabadidőm, egyedül jártam Budapest utcáit, és fotóztam. Az általam megfogalmazni kívánt hangulat érzékeltetéséhez analóg fényképezőgépet használtam. Új tereket, épületeket fedeztem fel, valójában arra törekedtem, hogy eltévedjek, így felfedeztem olyan részleteit is a városnak, amelyeket eddig nem ismertem. Ezernyi történet vett körül. Hétköznapi jeleneteket örökítettem meg, vagy csak részleteket, közben a fények és árnyékok játékát kerestem, a terekkel kísérleteztem. Így jöttek létre ezek a képek, amelyeket végül átalakítottam, néhol tudatosan csak a hangsúlyosabb részleteket hagytam meg. Később ez inspirált a TÉRKÖZ cím kiválasztásában és a versek tördelésének kivitelezésében. A könyvben Petőfi Sándor: Pest, József Attila:
Hajón megyek Pestre és
Kosztolányi Dezső:Budapest, Budai idill és Üllői-úti fák című verseit mutatom be.”
Varga Eszter Behance
TÉRKÖZ Behance
