Ez is érdekelheti

budapest
Húsz percnyi látnivaló egy tábla csoki áráért
Mit csinálhatunk Budapesten 350 forintból, ami 20 percig tart és egy darabig nem felejtjük el, ha először vesszük igénybe? Mielőtt pajzán jellegű gondolatok kavarognának a fejünkben, eláruljuk a megoldást: utazás a 2-es villamoson!
A fővárost alig ismerő külföldi vagy vidéki ismerőseinket városnéző túra céljából elég felrakni a sárga járműre, kezébe nyomni egy BKV-vonaljegyet és máris megszabadultunk tőle 20-40 percre képbe kerülhet látvány szempontjából Budapest egyik – ha nem a – legszebb villamosvonalán.

Indulás előtt érdemes betérni egy kis hangulatfokozásért a Jászai Mari téri végállomás közelében található , amely egyike Budapest legjobb borozós helyeinek. Pirospozsgás arccal felpattanva a villamosra mindjárt a közelmúltban átadott nemzeti színűre festett ötkarikái tűnnek fel az ablakból. Müncheni nagy testvérével ellentétben neki nincs stadionja vagy tava, van viszont igényesjátszótere és sportpályái.

A a munkálatok majdnem teljes befejeztével egy darab daru szolgál látványelemként (?), majd - ha már szóba került a meló - honatyáink munkahelyét csodálhatjuk meg kívülről. Szegény túloldali épületek ilyenkor mintha ott se lennének, például az Alkotmányvédelmi Hivatal monstruma akár láthatatlan is lehetne, annyira elvonja a figyelmünket a Parlament. Külön kiemelendő az Országház környékén található szép, zöld gyep, ami ránézésre angliai pázsit minőségű. A 2-es metró retrojellegű épülete ront kicsit az összképen, szerencsére a Duna felbukkanása újra a helyes mederbe tereli az utazót. A rakparton haladva a nyakrándulás veszélye forog fent, mert annyit kell tekeregnünk: a Mátyás templom és a Budai Vár az egyik-, a Magyar Tudományos Akadémia és a Four Seasons Hotel a másik oldalon vonja magára a figyelmet.
Közeledünk a Lánchíd felé, de mielőtt elmerülnénk Széchenyi István egyik fő művének látványában, hirtelen a sötét alagútban találjuk magunkat, és eltűnik a telefonról a 3G. Szerencsére pár másodpercig tart odalent a netmentes élet, az alagútból kijövet máris mögöttünk pompázik az oroszlánoshíd – van idő bőven megszemlélni. Akárcsak a rakpartot, illetve a raqpartot, ahol egyébként Budapest egyik új kedvenc nyáriszabadtéri szórakozóhelye.

A Vigadó téren kordonszerű elemek csúfítják picit az egyébként rendkívül kellemes hangulatú találkozóhelyet. Az Erzsébet hídhoz érve az Eötvös térnél kis szerencsével akár Kiszel Tündét is megpillanthatjuk, ugyanis utolsó információink szerint a celebkirálynő a környéken lakik. Ha már a hírességeknél tartunk, a Duna- korzón található az egyik külföldi légitársaság irodája, rajta Kobe Bryant és Lionel Messi plakátjával. Akár leszállhatunk és csinálhatunk egy szelfit a két sztársportolóval, mint ahogy ők teszik
a népszerű reklámfilmben.
A Gellért-hegyhez nem kell szerencse, csak két, tágra nyitott szem, amíg el nem érjük a Fővám teret, mert megint lemerülünk a sötétbe. Itt esetleg meg lehet szakítani az utazást, hiszen egyedül ezen a ponton szállhatunk át a közelmúltban átadott . A felszínre érve könnyen el lehet mulasztani a , ha nem figyelünk, de a , ha akarnánk, se tudnánk ignorálni: az impozáns épületet Budapest Eiffel-tornyának tartják, nem véletlenül.

A Petőfi híd felé közeledve több értelemben is csökken a színvonal. A Zsil utcai megálló környékén például a fű sem olyan rendezett és igényes, mint a Kossuth téren, a palánk nélküli beton kosárlabdapályáról nem beszélve. A Boráros téren általában megduplázódik az utasok száma, aminek következtében a Duna Házat nem látni az ablakból. Kárpótlásul itt-ott bevillan a Duna túloldalán látható ELTE épülete, illetve később a Soroksári út felé haladva a Zwacké, utóbbi egy igazi .

Ha az V. kerületben van Palotanegyed, a Haller utcánál található részt elnevezhetnénk Irodanegyednek, annyi ilyen jellegű épület tornyosul ott. A és a már nem sokat kell kibírni: a két modern épület főleg este, kivilágítva bűvöli el az embert, de azért nappal is kiemelkednek, nagyot dobnak a környék látnivalóinak minőségén. Az utazást a nem túl romantikus névre keresztelt Közvágóhíd végállomás zárja, ahol szórakozó- és koncerthelyen lehet bedobni valami italt, ha 17 óra után jutunk el oda.

A bevezetőben említett összeget bőven megéri még egyszer elkölteni a vonaljegyre és újra végigzötyögni a mini városnéző túrát, amelyről nem árt ha tudjuk, hogy a National Geographic magazin 2012-ben a világ hetedik legszebb villamosvonalának választotta.