ViharsarokSzabolcs (Sütő András Miklós), a fiatal futballista, miután összeveszik egy csapattársával és edzőjével, hazatér Németországból, és a nagyapja romos, alföldi házában rendezkedik be. Egy sikertelen motorlopási kísérlet keretében megismerkedik Áronnal (Varga Ádám), aki segít neki rendbe hozni a házat. Kettőjük egyre szorosabbá váló kapcsolatát azonban senki sem nézi jól szemmel, a helyzet pedig tovább bonyolódik, amikor Szabolcs volt csapattársa, Bernard (Sebastian Urzendowsky) is megérkezik.Császi Ádám filmje le sem tagadhatná Mundruczó Kornél hatását (főleg a Deltára kell gondolni), de ettől függetlenül egy emlékezetes alakításokkal teli, érzékeny és maradandó élmény. Testiséget még nem ábrázoltak ilyen szép visszafogottsággal, keresetlen nyíltsággal magyar filmben és bár a párbeszédek néha esetlenek, a remek alakítások és Rév Marcell operatőr munkája miatt (is) bőr alá kúszó élmény a Viharsarok.
Isteni Műszak
Milán (Ötvös András) a horvát seregből dezertálva 1992-ben szökik át Jugoszláviából Magyarországra, és mint korábbi orvostanhallgató, a budapesti mentőknél szerez magának munkát. Két állandó társa Kis Tamás (Keresztes Tamás), a mentőautó sofőrje és Fék doktor (Rába Roland), a háromfős éjszakai rohammentő csapat főnöke. A lelkes és lelkiismeretes ápolófiút hidegzuhanyként éri, mikor kiderül, hogy társai válogatnak a betegek között. Miközben életeket mentenek meg, időnként hagyják meghalni az időseket és a gyógyíthatatlan betegségben szenvedőket, sőt még az is előfordul, hogy siettetik a halálukat. Milán számára kiderül, hogy a mentőautó hátuljában zajló illegális eutanáziáknak van üzleti oldala is. A pénzre neki is szüksége van, mert ki akarja szabadítani a szarajevói ostromgyűrűben rekedt bosnyák menyasszonyát, ezért alkut köt társaival. A bűnbe és a borzalmakba fokozatosan sodródik bele. Úgy válik gyakorlott mentőssé, és éli át az életmentés euforikus pillanatait, hogy közben a halál számtalan arcát is megismeri.Éjsötét, groteszk komédia, amelyet beismerten Tarantino és a Coen-testvérek munkássága inspirált, ráadásul a magyar valóságba ágyazva, stilizált képi világgal? Igen!
Bodzsár Márk filmje a Kontrollhoz hasonlóan berántja egy általunk kevéssé ismert szakma sötét oldalába, de finomkodás helyett inkább szolidan átmegy rajta egy mentőautóval. Idézhető egysorosok, erős alakítások, a magyar műfaji film reneszánszába illő alkotás.
Itt írtunk róla bővebben.
A Berni Követ1958. augusztus 16-án két magyar emigráns (Szabó Kimmel Tamás és Kádas József) betör a berni magyar nagykövetségre, és túszul ejti a nagykövetet (Kulka János). Miközben az épületet körbeveszi a svájci rendőrség, a berni magyar emigránsok pedig spontán tüntetésbe kezdenek az utcán, a követség falai között feszültséggel és fordulatokkal teli túszdráma bontakozik ki.Kulka János a film "ikerdarabjának" is tekinthető
A Vizsgában már bizonyította, hogy lórúgás erősségű alakítások vannak még benne, és a szűk másfél órában megállíthatatlanul robogó
A Berni Követben sem megy a megszokott színvonal alá.
Szász Attila minimalista, túszejtős drámája egyrészt szintén beleillik a magyar műfaji film évek óta zajló reneszánszába, másrészt úgy jár körül egy ellentmondásos politikai/történelmi témát, hogy nem lesz sem giccses megemlékezés, sem pedig szájbarágós magyarázata a múltnak.
Feszes, minimalista, régivágású thriller.
Megdönteni Hajnal TímeátHajnal Tímea (Osvárt Andrea) szupersztár fotómodell, egy sztártévés csaja, gazdag és gyönyörű. A 15 éves érettségi találkozóján találkozik Danival (Simon Kornél), aki egy építésziroda alkalmazottja, az esküvőjére készül, tűri a menyasszonya (Réti Adrienn) meg a családja basáskodását. Az egykori osztálytársak beszélgetnek meg isznak kicsit, azután futólag elcsábítják egymást a ruhatárban. Csak az a baj, hogy az esetet levideózza Bögöcs (Szabó Simon), a tapló, nagyszájú pornóproducer, és a felvétel segítségével megzsarolja Danit. De valami nagyon furcsát kér cserébe a felvételért: hogy megdönthesse Hajnal Tímeát...A rettenetes cím ellenére a Megdönteni Hajnal Tímeát kellemes kikapcsolódás, szórakoztató magyar vígjáték, ráadásul nem a megfásult, unásig ismert színészeket (például Csányi Sándort) kell néznünk benne, hanem mondjuk a kiváló Társas Játékból ismert Simon Kornélt. Ütős, érzelmes, fiatalos, vagány, süt belőle, hogy a stáb élvezte a forgatást, ez a lendület pedig előbb-utóbb a nézőre is átragad.
Magyar Retró 2.
A Magyar retró 2.
- akárcsak a sorozat korábbi darabjai: a Budapest retró 1-2, a Balaton retró és a Magyar retró - archív mozihíradókból, rövid dokumentumfilmekből és reklámfilmekből készült. Ezek a filmek olyanok, mint a Kádár-rendszer maga: egyszerre tragikusak és komikusak. Tragikusak, mert propagandafilmek lévén úgy próbálják beállítani a szocialista rendszert, mint a létező világok legeslegjobbikát, de leleplezik saját magukat.Hogy hogy nézett ki Miskolc, Debrecen, Győr, Pécs és Szeged a 60-as években? És hogy hogyan énekeltük a Himnuszt az iskolai évnyitókon?
Milyen volt a szexuális felvilágosítás a szocializmusban? Mit jelentett Boros Lajosszámára a pol-beat? Hány kilót emelt Bodrogi Gyula öltönyben? Ez és még sokkal több dolog is kiderül a filmből.
Itt írtunk róla bővebben.
A filmekre a jegy teremtől függően 1200 (Kubrick terem) vagy 1000 (Fellini terem) forintba kerül. Részletes műsor a Tabán honlapján vagy a We Love Budapesten. Ha mégsem találtál kedvedre való filmet, olvasd el az áprilisi mozis körképünket tippekért!
