Hol vágjuk le az utat? – átjáróházak nyomában

Átjáróházakat kutatva elképesztő kincsekre bukkantunk a belvárosban. Nem is sejtené az ember, hogy ezek a két vagy három bejárattal és címmel rendelkező épületek mennyire különlegesek. A plázák szaporodásával kereskedelmi funkciójuk sajnos az utóbbi időben leáldozott, de mi azért még reménykedünk benne, hogy visszatér aranykoruk.


Az 1928-as rendőrségi zsebkönyvben a Bazárok címszó alatt tizenöt "átjáró kereskedőházat" soroltak föl – ennek nagy része kereskedő passzázs lehetett. Az 1800-as évek végén az átjáróház dömping nem volt véletlen. A háztulajdonosok megpróbáltak olyan területekre szert tenni, amely két forgalmas utcát kötött össze. A passzázs struktúra mindenkinek kedvezett: a kereskedők folyamatos vevőkörre számíthattak, a pesti gyalogosok háztömböket vághattak le, miközben olcsóbban jutottak hozzá itt az árukhoz, mint a fényűző Váci utcában.

Az
államosítás

vetett véget az átjárós zsibvásároknak. A képzőművesek ktsz-ekbe vonultak, a kereskedők pedig nagyvállalatokba tömörültek. A hatvanas-hetvenes évekre a hajdani bazárok egyszerű átjáróházakká silányultak. Az idők során számos passzázs be is zárt, nincs péládul már Haris-bazár, se Anker-bazár és a néhai Király-bazár is megszűnt
.

Sokszor szomorú látvány fogadott minket egy-egy hangulatos udvarban, ahol csak bezárt üzletekkel találkoztunk. Akadt olyan átjáróház, ahol anno még ABC is működött. Sőt, az egyik átjáró (Petőfi Sándor u. 3. - Városház u. 6.) fali kútjának egykor csodájára jártak, amelynek vizéből a legenda szerint még Petőfi is ivott.

Gozsdu-udvar

A belső udvar sikeresen megmenekült a lepusztulástól az elmúlt években. Bejáratai: Király u. 13. – Dob u. 16. – Holló u. 12-14.

A

Gozsdu-udvart

a román nemzetiségű

Gozsdu Manó (Emanoil Gojdu)

ügyvéd

végrendelete alapján

1870-ben létrehozott Gozsdu Alapítvány

építette

1901-ben, Czigler Győző tervei szerint. A sok kis összefűzött belső udvarokból álló széles

„folyosót”

a zsidónegyed közepén – a hely bérlői – vallásos zsidók alakították ki a múlt század elején. A vallásuk szerint ugyanis a zsidók szombatonként nem dolgozhatnak (sabbath) – ilyenkor még babakocsit se tolhatnak, bevásárolniuk sem szabad – azonban ez a szabály csak házon kívül érvényes. A szabályt kijátszván létrehoztak egy belső, összefüggő udvarsort, ahol vásárokat tartottak, üzleteket nyitottak, és folyhatott a hétköznapi élet a sabbath alatt is. A zsidónegyed közelében egyébként azért találnunk ennyi átjárót, mert így ezek segítségével gyorsabban juthattak el a Dohány Utcai Zsinagógába

az izraelita vallásúak. Az
udvart

1952-ben államosították, amit az

1953. évi magyar–román államközi szerződés jóváhagyott. A rendszerváltás után, 1999-ben értékesítették magánbefektetőknek (Autoker Kft.).

Saxlehner-palotaA világörökség részét képező Andrássy út 3 alatt lévő épület műemlék védettséget élvez. Az egyik legszebb megmaradt átjáróház, felújítását mostanában fejezik be. A koraeklektikus stílusban épült palotát Czigler Győző, műegyetemi tanár tervei alapján húzták fel 1884-1886 között. Az Andrássy úti szárnyban családi lakosztály, a Paulay Ede utcai fronton pedig irodák foglalnak helyet. A lépcsőház díszítőfreskóit Lotz Károly készítette. Az előszobából nyíló kazettás mennyezetű hosszúkás terem a kezdetekben ebédlőként funkcionált, de volt itt tükörterem és zeneterem is. A palotát 1938-ban eladta a Saxlehner család, és az akkori tulajdonostól az első emelet a Gyáriparosok Országos Szövetsége vette bérbe. A Magyar Posta 1972-ben megkapta a helységek bérleti jogát, majd a Postamúzeum talált itt állandó helyre 2012-ig.

Párizsi Udvar

A Párizsi Udvar is látott már szebb napokat, bár amikor ott jártunk,

Új Széchenyi Terves táblákba botlottunk, és rögtön felcsillant a felújítás reménye. A Párizsi udvar Budapest egyetlen máig megmaradt XX. század eleji bevásárlóudvara. Az átjáró egyébként a Brudern-ház földszinti része, amely egy eklektikus stílusban épült lakó-és irodaház Budapest V. kerületében. Bejáratai: a Petőfi Sándor u. 2. – Ferenciek tere 10–11. – Haris köz 3. Az üzletsori folyosót a hiedelem szerint az 1810-ben épült párizsi Passage de Panoramas mintájára alakította ki az épület tervezője, Pollack Mihály. A pesti köznyelv hamar a „Párisi-ház” néven kezdte emlegetni.

Unger-ház  

A Múzeum körút 7. – Magyar u. 10. közötti átjáróházat 1852-ben romantikus stílusban építtették, bizánci, mór elemekkel megspékelve. A nevét Unger Henrik adta, akinek édesapja Unger Benedek a mai Unger-ház helyén rendezte be kovácsműhelyét. A patinás épület valamikor még bordélyháznak is helyet adott, és állítólag Krúdy is lakott itt. A ház ma már kissé romos állapotban van, de az egykori pompa azért itt--ott még visszaköszön.

Central Passage

A

Central Passage Király utca

és a

Paulay Ede

utca között helyezkedik el, egyszerre társasház és bevásárlóközpont. Nagy népszerűségnek örvend 2012 óta, amióta a Gödör Klub ideköltözött. Az udvar rendezvényeknek is helyet ad, és itt tartják kedvenc bolhapiacunkat is, a
Gardrób Közösségi Vásárt.