Körhinta a Budapesti Vidám Park, 1962.
„S néha egy mosoly, játék üdve, békét s álmot sugárzó: tőle boldog és szép ez az egész, hajszás, vak forgatag” - írta Rainer Maria Rilke a körhintaélményről, a Budapesti Vidám Park története viszont inkább a hullámvasúton tapasztalható érzéshez hasonló. A Parkot 1950-ben államosították, majd közel húsz éves sikeres működés után amellett döntöttek, hogy a továbbiakban piaci alapon működjön tovább. Mára kérdésessé vált, hogy a létesítmény milyen formában születik majd újjá.Budapest, Erzsébet körút, szemben a Kertész utca, 1960.Az 1888-ra elkészült Erzsébet körúton már a századfordulón is egymást érték az üzletek, a már akkoriban is legendás kávéházak, a „mozgók”, azaz filmszínházak, a szórakozóhelyek, illetve a szállodák. A második világháború után azonban az Erzsébet körúton zajló élet lecsendesült. Ma elsősorban tömegközlekedési főútvonal, de a két oldalán sorakozó üzletportáloknak, a 2000-es években megnyílt kávéházaknak köszönhetően mégis kedvelt sétaútvonal.Budapest, V. kerület, Kígyó utca, 1972.A hetvenes évek Budapestjének utcáin is tetten érhető volt a korszakban kibontakozó unisex öltözködés. Miután Yves Saint Laurent 1970-ben behozta a nadrágkosztümöt a köztudatba, és az a nők ruhatárának alapköve lett, a harang alakban végződő nadrágok is kezdtek elterjedni.Budapest, hullámmedence a Gellért fürdőben, 1971.
A világszerte ismert Gellért Gyógyfürdő és Szálló már 1918-ban megnyitotta kapuit, de csak kilenc évvel később, 1927-ben bővült a hullám strandfürdővel, amelyet a harmincas évek végén átadott pezsgőfürdő követett. A frizura- és bikinidivat változott, de a Gellért fürdő népszerűsége ma is töretlen.Budapest, Nemzeti Színház, 1962.
A Blaha Lujza tér középpontjában a kép készítése után még két évig állt a nemzeti Színház, hiszen 1964-ben a 2-es metró építése miatt felrobbantották. Az eklektikus stílusú tradíciókat őrző épület megsemmisítése - ahol egyébként olyan hírességek játszottak, mint például bajor Gizi vagy Somlay Artúr - természetesen erősen megosztotta a közvéleményt.Budapest, az Erzsébet híd építése a budai hídfőtől a pesti hídfő felé nézve, 1963.
Az V. kerületet az I. kerülettel összekötő hidat 1961 és 1964 között építették újjá. A 6300 tonnás acélhíd 29 darab, egyenként 90 tonnás hídtagból áll, ezt a terhet alig több, mint ezertonnányi kábel tartja. Az új hídnak egyébként annyira örült a város, hogy még emlékbélyeget is kiadtak a tiszteletére.Budapest, IX. kerület, Ferenc tér, sakkozók, 1966.
A IX. kerületről még ma is sokaknak a hatvanas években aranykorát élő Ferencvárosi Torna Club ugrik be először. A kerületi Ferenc tér pedig akkoriban a helyiek sakkozós, beszélgetős, délutáni kikapcsolódásairól híresült el.Budapest, Városligeti tó, Cs. Németh Lajos - Tóth Judit színművész házaspár, 1962.
A Városligeti tó télen korcsolyával, nyáron pedig csónakban az egyik legromantikusabb pontja Budapestnek. Ezt mi sem tükrözi jobban, mint a színész-házaspár, Cs. Német Lajos és Tóth Judit idilli pillanata, akik nem csak rengeteget szerepeltek már együtt a világot jelentő deszkákon, de immár öt évtizede élnek együtt boldog házasságban.Budapest, Lánchíd, 1965
Máig a főváros egyik jelképe a Lánchíd, amelynek második, 1949-ben újjáépített verziója köti össze jelenleg Pestet és Budát. Az új szerkezetet a régihez hasonló alakúra tervezték, a pilléreket és a hídfők látható részeit nem módosították, viszont az egyes lánctagok hossza a réginek csaknem kétszerese lett.Budapest, V. kerület, Ferenciek tere (Felszabadulás tér), 1962.
A ferences templomról elnevezett téren már 1914-től működött villamosjárat. Az Erzsébet híd lebombázása után, 1947-től ideiglenes végállomásként is funkcionált a pesti hídfő, 1964-től pedig, a modern kábelhíd megépülése után egészen 1973-ig közlekedett itt a Budát és Pestet összekötő villamos. Ennek megszüntetését a 2-es metró elindításával magyarázták, a forgalom lebonyolítását pedig a 7-es buszcsaládra bízták.Budapest, I. kerület, Hunyadi János út, 1964.
Ma már csak nosztalgiabuszként használják ezeket az Ikarus 630-as modelleket, amelyek valószínűleg a BKV valaha látott legjobb járművei voltak. Az egykor a mindennapok részeként működő eszközt ma leginkább esküvőkhöz és más különleges alkalmakhoz tudnánk csak elképzelni.Budapest, V. kerület, Petőfi Sándor utca, a Ferenciek tere felől nézve, 1973.A Katona József Színház egyáltalán nem hasonlít színházra. Az intézményt eredetileg mozinak szánták, de arra nem kapott működési engedélyt, rossz logisztikája ellenére is meghatározó jelentőségűvé vált. A Petőfi Sándor utcai zegzugos bérház Nádasdy Ádám szerint olyan, mint egy “álombéli metróállomás”.Budapest, Ferihegyi repülőtér, Iljusin IL-14 utasszállító repülőgép, 1962.
1956-tól kezdve fokozatosan tíz darab IL 14-es érkezett a Szovjetunióból Ferihegyre, hogy a MALÉV utasszállítási feladatait ellássa. A nemzetközi forgalom mellett belföldi forgalmat is bonyolítottak, repültek Pécsre és Debrecenbe, de a 60-as évek végére teljesen elavultak. A Ferihegyi repülőtér ekkoriban Közép-Európa legmodernebb repterének számított.
A Budapest Retro naptárt többek között a Libri, s Líra és Lant, az Alexandra és az Auchan könyvesboltban találjátok meg!
A We Love Budapest nyereményjátékán pedig jövő hét keddig (2013. szeptember 10.) indulhattok, hogy esélyetek legyen megnyerni az öt darab naptár egyikét!
