A Balaton Sound pontosan az a fesztivál, ahol a bulizók háromnegyede nem a zene vagy a programok, hanem tényleg csak a partyhangulat miatt jön le. Idén a Gossipon kívül igazán kurrens zenekar hiányában sokkal több ideje marad az embernek kissé körbenézni és elvegyülni a tömegben. Már amennyire ez lehetséges.

Az általános vélemény a

Soundról

az, hogy kigyúrt, ingpólós diszkósok bulija, amely egy olyan közeget céloz meg, amely eddig szűkölködött fesztiválkínálatban. A

Sound

ezt a piaci rést igyekszik betömködni, és az itt töltött két nap alatt nem túlzás azt állítani, hogy sikerült neki.
Sokan mondják, hogy a

Sound a legdrágább fesztivál itthon,

és nagyot nem tévednek. Az árak magasak, de nem kirívóan drága minden. Feltűnően sokszínű az ételválaszték, így azoknak a kulináris különcöknek is van mit enni bent, akik korábban nem tartották rendes táplálkozásnak, ha bedobnak egy hot-dogot. Ettől függetlenül a legnagyobb sor természetesen a
McDonald’s pultja

előtt van, ami kissé elkeserítő azt figyelve mekkora a választék, és anyagilag sincsen nagy különbség abban, hogy valaki megeszik egy tisztességes jugoszláv-burgert vagy kér egy Big Mac-menüt.

Az italválasztékkal se lenne nagy gond, ha nem száműzték volna a sört olyan pultokból is, ahol egyébként más alkoholt is árulnak. Emiatt képtelenség emberi időben hosszabb sorbanállás-lökdösődés nélkül Heinekenhez jutni. Viszont rengetegszer találkozik az ember ciderrel, amivel kapcsolatban a nagy tömeg még mindig nem tud mit kezdeni, pedig folyamatosan osztogatják a Strongbow-t, hátha valaki rákap az ízére.
Programok szempontjából az időjárás alaposan kibabrált a fesztiválozókkal, hiszen a

Balaton Sound

egyik legfontosabb eleme maga a víz. A szerdai

Ákos-koncertet

elmosó viharhoz hasonló nem volt azóta, de a borús ég,

az eső és a kicsivel hidegebb levegő miatt a strandolást tényleg csak a fanatikusok próbálják meg, pedig van egy nagyon klassz kis úszósziget a parttól nem messze, ahol gumimatracokon lehet süttetni a hasunkat. Emiatt nem csoda, hogy az amerikai strandokon található látványedzőterem ennyire népszerű. A

Jersey Shore Gym

tele van emberekkel, akik még a fesztiválon is gyúrnak, hiszen ki tudja mennyire feszül majd be a csuklyásizom hétvégén. Kicsit keveseljük a székek és asztalok számát, ahová bármikor le lehet ülni kicsit megpihenni és enni egy vattacukrot. Hasonló elmondható a mosdókról is, az OTP Sátor jobb oldalán például hiába van két mobil vécé, még is mindenki 10 méterre a színpadtól végzi a dolgát.

Zeneileg a

Sound

idén sem váltja meg a világot, de a két nap tapasztalatait leszűrve túl sok embert ez nem érdekel. Igazán kurrens előadó híján a

Gossipon és az Animal Collective-en

kívül senki olyan nincs itt, akit úgy igazán meg lehetne különböztetni zeneileg a többitől.
Calvin Harris, Avicii, David Guetta szettjeit

hallgatva megérti az ember, hogy itt egyáltalán nem érdekel senkit mi megy a színpadon, csak bömböljön a négynegyed és lehessen rá csapatni, veretni egy szál atlétában. Ehhez az előbbi előadók tökéletesek, mivel annyira jellegtelen a zenei teljesítményük, hogy az éppen megfelelővé teszi a lakossági tömegfogyasztásra. A

Gossip koncertje

ezért is ment kuriózumszámba, mert . Az egyik legmeglepőbb jelenség, hogy az eddig hallott zenék közül legtöbbször a Nirvana Smells Like Teen Spiritjét játssza mindenki, legyen szó a koktélos bódéról, egy drum and bass DJ-ről vagy Dizzee Rascalról. Alapjában véve a Sound a tökéletes kikapcsolódás annak, akinek hasonló örömöt okoz egy-egy hétvégére lemoccanni Siófokra.
Mindenki kiteszi, amit ki kell tenni, bömböl a house és VIP-részleg is van, ahová bárki bejuthat, ha nem sajnál extra összeget fizetni a belépőhöz. Onnantól pedig bátran lehet hajnal kettőkor is hordani a napszemüveget és villogtatni a karunkra frissen varrt kínai étlapot. Aki viszont szellemileg is ki szeretne kapcsolódni, annak éjszaka már érdemes elkerülnie a helyszínt, mert addigra a

Jersey Shore Edzőteremből, Jersey Shore Fesztivál

lesz.