A Borjour Extra rendezvénysorozat legújabb állomásán könnyed, rosé borokkal ismerkedtünk a nemzetközi palettáról. Olasz, spanyol, chilei és portugál borokat kóstoltunk és bár ez a Pink Borjour főleg a hölgyeket célozta, amint láttuk az urak is nagyon élvezték az estét!

A rozéborok estéjének hátteréül a Kopaszi Gát, nevezetesen a Fruska Picnic and Bistro szolgált. Bár mindenki hallott már az Öböl sikertörténetéről, az elhelyezkedése miatt sokaknak ez volt az első találkozásuk ezzel a csodálatos parkkal. A gyülekezés alatt, ahogy elcsevegtünk a vendégekkel, a legtöbben ezzel kezdték: „Nahát, milyen szép ez a hely! Többet kéne ide járni!”. És valóban: Végre egy park, amivel foglalkozik az önkormányzat! Bár 2007 óta nyitva áll, meglátszik a sok erőfeszítés. Még minden vadonatújnak tűnik, a fű makulátlan, fiatalok, családosok, gyerekek mindenhol… ideális reklámhelyszín.

A Fruska a part menti kávézók sorában az ötödik-hatodik a bejárattól. A csónakházra emlékeztető, retro hangulat bája magával ragadó. Szódásszifonok, tarka bokréták bekészítve az asztalokra, ingyen rágcsálható dunakavics és hangulatos terasz a Fruska védjegyei. A Borjourra is itt a teraszon került sor, ahonnan csodás kilátás nyílik az öbölre és gyárra miközben a fák és virágos bokrok árnyékot vetnek az ücsörgőkre.

Tehát Pink Borjour… Mire számíthatunk ma? Erről kérdeztük az est házigazdáját, Komoróczki Annát, az IFDT képviselőjét, miközben már poharunkban van az első tétel, a BISOL Jeio Rose Vino Spumante, ami egy Venetoból származó olasz habzóbor. Külföldi rozé borokra minden mennyiségben, érkezik a válasz, ami nem meglepő, hiszen az IFDT a legnagyobb külföldi borválasztékot felvonultató magyarországi importőr vállalat. Közel 800 terméküket 9 országból importálják, de emellett nagyjából 200 magyar bort is forgalmaznak. Megrendelőik igen széles kört fednek le: luxusszállodák, éttermek, kiskereskedők garmadáját látják el a legkiválóbb spanyol, olasz vagy éppen újvilági borokkal. A cég küldetése természetesen a magyar borok piacának növelése, külföldi disztribúciójának elősegítése, de ehhez előbb ismerni kell a világpiac jelenlegi sztárjait, otthonosan kell mozogni a terepen, mert a magyar bor sajnos még csak itthon világhírű… Még felhívja a figyelmünket, hogy az este borait megrendelhetjük az Origo Borbár webshopjából, de a többi vendég is a házigazdát akarja faggatni, mi pedig újratöltjük a poharunkat.

A Jeio kiváló indítás volt, egy nagyon friss, ropogós rosé, elevenen pezsgő buborékokkal. A különféle friss gyümölcsök citrusos íze hamar meghozta a kedvünket a további kóstolgatáshoz
A második rosénk egy spanyol pezsgő, a SUMARROCA Cava Brut Rose. Penedesből származik, Barcelonától 40 percnyi autóútra. Mint megtudtuk, a 400 hektáros Sumarroca birtok legjobb Pinot Noir,Garnacha és Monastrell szőlőit válogatták ki ehhez a cavahoz. A palackban történő második erjedést követően további 12 hónapig pihent a pincében. Az előző habzóborhoz képest élesztősebb íze volt, egy mindenképpen komolyabb száraz pezsgő.

Közben megérkeztek a Fruska falatkái. A nagy tálcákon pástétomos, juhtúrós és tepertőkrémes finomságokat szervíroztak, nekünk az utóbbi volt a különös kedvencünk, szerencsére a borok között több forduló is volt, így senki nem maradt éhen. Aki mégis valami nagyobb lélegzetűre vágyott az rendelhetett a Fruska étlapjáról is. Mi ugyan beértük a falatokkal, de láttunk elsuhanni egy-két nagyon bíztató kacsacombot, úgyhogy kedvet kaptunk a jövőben a bisztró tesztelésére is.

A kezdeti pezsgés után rátértünk a rosé borokra. Első körben a MURVIEDRO Vega Libre Rosado /2010 került a poharunkba, ami a Valenciai borvidék lágy, kerek, mediterrán partvidéki karakterét hozta. A bor 80%-át a Bobal szőlőfajta adja, ami kifejezetten a hely védjegye, mondhatni lokális fajta. Nagyon könnyed, gyümölcsös, nőies bor. Bár nem számít egy elit bornak, a legutóbbi HVG Bor Plusz teszt során, jóval kategóriája feletti borokat is vert, így azóta a mi szívünkhöz is közelebb került – meséli viccesen Anna. Azt is tőle tudtuk meg, hogy a Bobal szőlőből már nem csak borok készülnek arrafelé, hanem betört a lekvárok, dzsúszok, dzsemek piacára is.

A kóstoló felénél járunk, de még Spanyolországnál maradva. A következő tétel a PIRINEOS Montesierra Rosado /2010. Az Aragóniai pincészet a fiatalabbak közé tartozik, de annál sikeresebb. Sok környékbeli csak ennek a pincészetnek termel 110 hektáron, átlag 5-20 évese a tőkéken. A pohárba töltve a mély színű, déli rosé világ tárul fel előttünk. Hasonlóan frissítő és élénk, gyümölcsös ízekkel, mint az előző Vega Libre, de mégis komolyabb, mélyebb bor.

Egyre finomabb rosék kerülnek a poharunkba. Közben Anna folyamatosan mesél a spanyol borászatokról. Tőle tudtuk meg, hogy a 80-as években jött el ez a robbanásszerű fejlődés, amikor az EU agrár-alapjaiból óriási összegeket szakított ki a spanyol boripar és olyan high-tech birtokok jöttek létre, hogy bizony egy sokat látott borásznak is leesik az álla.

Már mindenki kezd jó hangulatba jönni, a nap rég lement és a fák között a Citadella fényeit leshetjük, ekkor érkezik az est ötödik szereplője, egy chilei bor, egész pontosan a VINA REQUINGUA Casa  Santiago Rosé 2010. A több mint 400 hektáros családi borászat, a Vina Requingua ültetvényei a chilei Curico Völgyben, Santiago-tól délre találhatók, mely szeles sarok névre is hallgat. A korai szüret itt márciust jelent, az óceáni szellő pedig úgy látszik jót tesz a tőkéknek, hiszen egy igazán ropogós, friss bor született. A bort gyorsan dolgozzák fel, ettől lesz olyan „tutti-frutti” ízű. Sötétebb, mint a sztenderd rosék és mivel nemzetközi fajtákból készül, jóval közelebb áll a magyar ízléshez, mint a spanyol szőlőfajtákból kreált előző borok, ez látható volt a népszerűségén is.

Bár még egy bor hátra van, újra végigkóstoltuk az előző ötöt. Ez bölcs döntés volt a szervezőktől, hiszen a hatodik tétel egy erősített portugál desszertbor volt, ami után már nehezebb lett volna újra górcső alá venni a korábbi töltéseket. A sort tehát a CALEM  Rose Port-ja zárta, ami fejtette az I-re a pontot. A szőlő alapot brandyvel erősítették 20%-ig, hasonlóan a klasszikus portóihoz, ami mára valljuk be igencsak ódivatúvá vált. Nekünk akaratlanul a tinédzserkorunk Cherry Brandy-je ugrott be, természetesen sokkal kimunkáltabb ízvilággal, de ezt az emléket a jégkocka sem másította meg, amit a második pohárhoz kaptunk.

Annát folyamatosan ostromolják a vendégek, de mindenkinek szívesen válaszol, látni hogy szeretetből csinálja. Még mi is elkaptuk egy búcsúfotó erejéig, közben pedig megkértük, hogy meséljen pár szót arról, hogyan csöppent bele ebbe a világba. Egy médiaügynökségnél dolgoztam – meséli – szerettem a borokat, de semmi több. Kóstolókra jártam, ismerkedtem és a Budavári borfesztiválon találkoztam a mostani főnökömmel, teljesen elvarázsolt ez a világ. Elvégeztem pár tanfolyamot, odafigyeltem az új munkámra és most itt vagyok és borkóstolót vezetek. Bárki lehet borszakértő, ha rászánja az idejét, a lényeg hogy szeresd, amit csinálsz!
Kóstolt borok:

  • BISOL Jeio Rose Vino Spumante - Olaszország, Veneto - habzóbor
  • SUMARROCA Cava Brut Rose - Spanyolország, Penedes - pezsgő (trad.elárás)
  • MURVIEDRO Vega Libre Rosado /2010 Spanyolország, Utiel-Requena
  • PIRINEOS Montesierra Rosado /2010 Spanyolország, Somontano
  • VINA REQUINGUA Casa  Santiago Rosé 2010 Chile, Curicó Valley
  • CALEM  Rose Port  - Portugália, Porto


Házigazda: Komoróczki Anna, IFDT (International Food and Drink Trade Ltd)